Nem az érdeklődés csökkenése, hanem a törvényi korlátok miatt mehet egyre kevesebb diák nyolcéves gimnáziumba. Az oktatásügyi tárca két éve döntött úgy, hogy 2011-től legfeljebb az ötödik osztályosok öt százaléka tanulhat tovább ilyen gimnáziumban. Ahol kevesebb nyolcosztályos gimnázium működik, üdvözlik a döntést, ahol több, sajnálják a korlátozást, mert szerintük nyolc év alatt jobb minőségű tudást szereztek a diákok.
Az érettségi vizsgák és az egyetemi felvételik eredményei egyértelműen tükrözték, hogy az itt végző diákok tudása átfogóbb, jobban látják az összefüggéseket, jobban meg tudják fogalmazni gondolataikat, így a versenyben is jobban helyt állnak. Igaz, egyes nagyobb városokban, ahol állami, magán és egyházi nyolcéves gimnáziumok versenyeztek a gyerekekért, a színvonal az utóbbi években csökkenni kezdett, mert nem csupán a kiváló tanulókat vették fel – általánosságban véve a legtehetségesebb diákok kerültek ide –, hanem jelenleg már az iskolaköteles korosztály 35 százaléka látogatott nyolcosztályos gimnáziumot.
A minisztérium döntését befolyásolta, hogy szakértői úgy vélik, a jobb tanulók elszivárgása rontja az alapiskolai képzés színvonalát, párhuzamosan szegregálja a diákokat, illetve megváltoztatja a középfokú szakiskolák helyzetét.
A kvótarendszer ellenzői viszont most attól tartanak, hogy a megkötések miatt fokozatosan eltűnnek a nyolcéves gimnáziumok, hiszen ilyen feltételek mellett új intézményt senki nem tud majd alapítani, és a régieknek is komoly gondjaik lesznek a színvonal megtartásával, hiszen a képzett szaktanárok állása is veszélybe kerül, ha mindössze a tanulók 5 százaléka kaphat oktatást nyolcéves gimnáziumban. A korlátozás a társadalmi megrendeléssel is szembe megy. Ma egyre több szülő tudatosítja, hogy a nyolcéves gimnáziumok készítik fel legjobban a gyerekeket a felsőfokú továbbtanulásra, ezért egyre többen íratják ide gyermekeiket. Pontosabban: íratták eddig.
Felvidék Ma, gy
