Harminc éve jelentkezett először a Magyar Televízió képernyőjén Ráday Mihály városvédő műsora, az Unokáink sem fogják látni… A Kossuth-díjas operatőr-rendező nemrég vehette át a Kodály-díjat, a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány elismerését.
Kereken harminc esztendeje használja a nyilvánosság erejét értékes épületek, utcai tárgyak, régi közlekedési eszközök érdekében Ráday Mihály. Unokáink sem fogják látni… című városvédő műsora 1980 elején, harminc éve jelentkezett először a Magyar Televízió képernyőjén.

A műsor jelképévé vált városvédő Pallasz Athéné szobrát a régi budai városháza oldalában többször felújították a sorozat indulása óta, a korábbi adások szövegei pedig az elmúlt három évtizedben három kötetet is megtöltöttek. Ráday Mihály háromszor tudósított például Nagyszebenről, Európa 2007-es kulturális fővárosából, forgatott olyan határon túli településeken, ahol a magyar műemlékvédelem támogatásával újult meg egy-egy épület. Felkeresett a rombolás elől megmentett belvárosi házakat, monarchia-korabeli vasútállomásokat, elfeledett 48-as emlékhelyeket és felújított budapesti kávéházakat. Újra megnyittatta Táncsics börtönét, elbúcsúztatta a pesti Ügetőpályát, és önálló műsort készített a Magyar Televízió volt székházáról, az egykori Tőzsdepalotáról is. A városvédő sorozat eddigi 231 adásában láthattunk már jobb sorsra érdemes fürdőket, templomokat, kastélyokat, síremlékeket, ipartörténeti emléknek számító villamosokat, kisvasutakat vagy éppen körhintát, szélmalmot és víztornyot…
Az évfordulós, szombati adásban a többi közt annak jár utána Ráday Mihály, hogyan vállalja fel utcakövekbe vagy épületek falára vésett jelekben náci múltját Linz, a tavalyi kulturális főváros. Pécsett, az idei helyszínen viszont éppen a graffiti-mentesítést vizsgálja a városvédő, és bemutatja azt is, hol tart a város-helyreállítás a Széchenyi téren és a Zsolnay-gyárban. Szatmárnémetiben az egykori városi közfürdő újrahasznosításának lehetnek tanúi a nézők, Budapesten pedig a kis híján elpusztult Hungária Fürdő homlokzatának rekonstrukciós munkálataiba nyerhetnek bepillantást. A Dohány utca másik hírének is utánajár Ráday Mihály: újra látható a Metró Klub – a volt Árkád Bazár − homlokzata, és egy kiállításon most megcsodálhatjuk a híres játékáruház múltjának néhány attribútumát is. Az évfordulós adást január 30-án, a műsor új időpontjában, 11.30-tól vetíti az m1 (ismétlés: 2010. február 7., 11.30, m2).

Ráday Mihály operatőr-rendező több mint négy évtizede a Magyar Televízió munkatársa. Huszonöt évig főként játékfilmek és tévéjátékok operatőre, rendezője, de minden műfajban alkot. Képzőművészeti és ismeretterjesztő filmek és sorozatok mellett operatőrként jegyzi a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági sorozatot, a Moliere-komédiából televízióra adaptált Tudós nők című tévéjátékot édesapjával, Ráday Imrével a főszerepben, a Bors néni című, Nemes Nagy Ágnes műveiből készült mesejátékot Dajka Margittal a címszerepben, vagy éppen Johann Strauss A denevér című operettjének televíziós változatát. A városvédő sorozat indulása óta neve összeforrt az örökségvédelem ügyével: 1982–1983 telén létrehozta a Budapesti Városvédő Egyesületet, később a Város- és Faluvédők Szövetségét és a Nemzeti Panteon Alapítványt. Ő alapította a Podmaniczky-díjat 1982-ben, s ő kezdeményezte a többi közt az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását, a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál Kávéház újjáépítését.
A Balázs Béla- és Kossuth-díjas televíziós munkásságát nemrég az oktatás, a kutatás, a művészetek és közművelődés támogatására 1990-ben létrehozott Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány is elismerte: január 16-án vehette át Glatz Ferenctől, az alapítvány kuratóriumi elnökétől a Kodály Zoltán közművelődési díjat.

Csermák Zoltán, MTV

Felvidék Ma