Az utóbbi hónapok buborékként szertefoszló botrányának bizonyult az az eset, amikor a komáromi Duna Menti Múzeum korábbi igazgatója által kirobbantott „könyvbotrányról” kiderült az igazság, vagyis, hogy nem is volt botrány: Egy kis példányszámú, belső használatra szánt szakmai kiadványról volt szó. Vehemenciáját kénytelen volt az MKP kerületi szerve is lelohasztani. Más dolog viszont az, hogy időközben kiderült, igenis több furcsa ügye miatt kell taláros testület elé állnia. Mint az már a megkezdődött bírósági tárgyaláson kiderült, F. Csaba igazgató működése alatt 1300 koronás órabérért alkalmazta saját sógorát, s havi 10 órás szolgáltatásért 13 ezer koronát fizetett neki. Ebben az ügyben már folyik a kárpótlási per, 117 ezer korona visszafizetése a tét.
F. Csabáról senki sem állíthatja, hogy szűkmarkú lett volna. Saját jogászt alkalmazott, igaz, őt előbb csak 1000 koronás órabérért, de előkerült egy további szerződés is, amelyben már 10 órás munkáért 25 ezer koronát fizetett ki…
F. Csaba nagyvonalúsága valóban elismerésre méltó. Baráti társaságához tartozó, de megfelelő végzettséggel nem rendelkező munkatársainak olyan lelépőket fizetett ki, amelyekről egyszerű halandó még csak nem is álmodhat (legfeljebb a budapesti BKV ügyintézői). Volt, aki 101 ezer koronát, volt, aki 83 ezer koronát vitt haza. Akadt olyan kolléga is, aki 300 óra ledolgozása után 16 500 korona helyett 99 ezer koronát kapott.
A bíróság azon is törheti a fejét, hogy kibogozza azt az ügyet is, amelynek kapcsán a volt igazgató által kötött szerződés miatt most 100 ezer koronát követel az egyik bérlő a múzeumtól. Az történt ugyanis, hogy F. Csaba a képzőművészeti gyűjtemények számára fenntartott megőrzőhelyet megszüntette és átadta egy vállalkozónak, kávéház létesítése céljából. Azzal nem törődött, hogy a helyiségre továbbra is nagy szükség lett volna, mert a gyűjtemények tárolására más helyiség nem volt. Nagylelkűsége azonban most is megnyilvánult, ugyanis a Nyitrai Kerületi Hivatal által jóváhagyott bérleti díjat önhatalmúlag csökkentette, és nem tüntette fel a víz- és elektromos áram fogyasztásáért fizetendő összeget sem. Az igazgató még a fűtéséért és a szociális helyiségek használatáért sem kért pénzt. Arról viszont szerződésben gondoskodtak, hogy egy esetleges szerződésbontás esetén az csak a múzeum számára legyen hátrányos. És most senki se csodálkozzon azon, hogy a bérlő, akivel a múzeum azóta már szerződést bontott, 100 ezer koronás kártérítést követel a múzeumtól, és ezen felül kéri az általa befektetett pénzösszeg megtérítését is. Az ügyben ismereteink szerint befejeződött a nyomozás és várható a vádemelés.
Érdekes fordulatok várhatók még F. Csaba ügyében, aki ugyebár a múlt év őszén kijelentette, hogy semmiféle eljárás nem folyik ellene, csupán egyes lapok akarják őt lejáratni. Nos, az olvasóknak kell eldönteniük, hogy valójában ki hazudik, s kik állhatnak támogatóként mögötte.
F. Csaba megtévesztő fellépésével elérte, hogy megyei képviselő lett, a felkerült a járás jelöltjeként az MKP parlamenti választási listájára is. Valójában ilyen képviselőre vágyik a felvidéki magyarság?
Dunatáj
(megjelent a lap legfissebb számában)
