A Nemzeti Összetartozás Napja

Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírása napjának a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítását tartalmazó törvényjavaslatról tárgyalt ma a magyar Országgyűlés. A parlamentben a pártok az emléknaphoz tartozó törvényjavaslatról fejtették ki véleményüket.

Ideje szembenézni Trianonnal

A fideszes Kövér László szerint az indokolja a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat benyújtását, hogy ideje szembe nézni a magyar nemzet legmeghatározóbb és legösszetettebb következményekkel járó tragédiájával, a trianonival.
A képviselő pénteken, az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában azt mondta, a javaslat a 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum által okozott nemzeti tragédia kilencvenedik évfordulójáról hivatott megemlékezni.
Szerinte ez a javaslat különleges az emléktörvények sorában, mert a 90 évvel ezelőtt történtek nem tudtak történelemmé sűrűsödni, hanem feldolgozhatatlan kollektív traumaként nehezednek a magyarság és szomszéd népek közgondolkodására.
Kövér László kiemelte: a magyar nemzet tragédiái között a trianoni történelmünk legmeghatározóbb, legmesszebb mutató és legösszetettebb következményekkel járó eseménye. Nem folytatható, hogy nem nézünk szembe a kérdéssel – mutatott rá. A Trianon-tabu egyet jelentett “egy negatív nemzetstratégiával, a vélt vagy valós nemzetközi elvárásoknak való megfelelés védekező kényszerével, a szomszédok nacionalista elitjével való összehajolással, a tanuljunk meg kicsik lenni szégyenteljes doktrínájával, (…) a 2004. december 5-t megelőző gyalázatos nemzetellenes uszítással” – mondta Kövér László. Hozzátette: a javaslat nem pótolja és nem is pótolhatja, s nem volt szándékuk, hogy pótolja az elmúlt húsz esztendő mulasztását. Nem hiszik, hogy elég, az ország és nemzet feldarabolásával előidézett trauma feloldására, hogy önmagában pozitív nemzetstratégiát adna. Megkísérli megtenni az első lépés ebbe az irányba – hangsúlyozta a fideszes politikus. Kiemelte: lehetőséget jelent a kerek évforduló, nem csak az anyaország történelmének elmúlt húsz évét zárhatjuk le és kezdhetünk új korszakot, hanem a Trianon utáni emberöltőnyi korszak lezárásával az egész nemzet számára új időszak kezdődhet. Legyen ez az esztendő az új kezdet éve a magyar nemzet minden tagja számára – szólított fel. Kövér László kijelentette: új nemzetpolitika kell, amely értelmetlenné teszi a határon túli és inneni jelzőszerkezetek használatát. Egy magyar világ, egy magyar nemzet van, és minden magyar felelős minden magyarért – fogalmazott a fideszes politikus, akinek szavait taps fogadta a Fidesz-KDNP soraiból. A javaslat azt üzeni, hogy Magyarországnak az unió államaként le kell zárni a kilencven évvel ezelőtti ország- és nemzetdarabolás tudomásul nem vételének korszakát. Kimondva, ahogy sikertelen volt a nemzeti célok elérése szempontjából a revizionizmus politikája, ugyanúgy sikertelen és folytathatatlan az elhallgatás, az önmegtagadás szocializmust is túlélt politikája is. “A történelmi Magyarország nem támasztható fel. De nem is szükséges, hogy feltámadjon, hiszen él: a lelkekben, a kultúránkban, a nyelvünkben, az általunk épített templomokban, emberi kapcsolatainkban” – mondta.

A közép-európai rendszerváltozások, Európa újraegyesítése bár csalódást keltett a nemzeti problémák automatikusan sikeres megoldásában reménykedőknek, de mégis csak a legkedvezőbb kereteket kínálják a nemzeti érdekérvényesítési törekvéseink számára – közölte. Az ebben rejlő lehetőségek kihasználásához magunk mögött kell hagyni a trianoni traumát – tette hozzá. Vissza kell térni a Millennium kísérletéhez, a merjünk nagyot álmodni vezette cselekvéshez, a nemzet határokon feletti újraegyesítésének programjához – javasolta. Állítsanak emléket minél több helyen a helytállás hőseinek, de legyen június 4. gyásznap helyett a nemzeti összetartozás napja – mondta a fideszes politikus.

Kiemelte: a javaslat azt üzeni, hogy a magyarság nem mások ellenében kívánja megélni nemzeti önazonosságát, hanem a szomszéd államok és a magyar állam területén élő saját önazonosságukat szintén őrizni kívánó népekkel együtt közös hazájának tekinti a Kárpát-medencét.
A magyarság fenntartja a jogot, hogy a nemzet tagjai bármely új állam fennhatósága alatt éljenek is, igényt formálhassanak mindazon garanciákra, melyek nemzeti önazonosságuk és közösségeik megtartását és erősítését célozzák, ideértve az Európában gyakorlatként működő, autonómia formáknak megfelelő közösségi önrendelkezést – hangsúlyozta.

Jó érzés legyen magyarként élni a világban

A kereszténydemokrata Simicskó István szerint a kettős állampolgárságról, illetve a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat közös célja, hogy “jó érzés legyen magyarként élni a világban”.
A KDNP-s politikus szerint óriási lelki teher van a magyarságon az elmúlt kilencven évben az el nem végzett munka, rendezetlen adósságok sora miatt.
Simicskó István a magyarság történetének talán legnagyobb tragédiájaként értékelte a trianoni békediktátumot. A trianoni döntőbírák nemcsak a magyarsággal szemben követtek el bűnt, a kegyetlen versailles-i ítéletek ugyanis egyenesen a több tízmillió ember halálát okozó II. világháborúhoz vezettek.
A politikus kiemelte: az ország előtt álló feladatokat csak úgy lehet tisztességesen elvégezni, ha megerősítik a nemzet lelkét. Éppen ezért tanúságot kell tenni arra, hogy a nemzet összetartozik – húzta alá Simicskó István.
Klebelsberg Kunót idézve megjegyezte, hogy háromféle hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat elfogadásával most tehetünk az “önkéntes és önsorvasztó trianoni sorompók” lebontásáért – fűzte hozzá.

A Jobbik szerint adósságot törlesztenek a Trianon-törvénnyel

A Jobbik szerint adósságot törleszt a magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat elfogadásával. Vona Gábor, a Jobbik vezérszónoka az előterjesztés általános vitájában pénteken a parlamentben utalva a kettős állampolgárságról előző nap tárgyalt indítványra is, történelminek nevezte az új Országgyűlést és a javaslatot. Méltó a felelősséghez a javaslat, és gratulált az előterjesztőknek szándéktól függetlenül.
Örömét fejezte ki a szóhasználat kapcsán is, hogy nem békeszerződést, hanem békediktátumot használtak benne az indítványozók. Trianon nem csupán az elszakított magyarok életét keserítette meg, vette el, a csonka Magyarországon élőknek is megvan a Trianonja – közölte.
Vona Gábor azt mondta, adósságot törlesztenek a törvény megalkotásával. Aki e javaslatot nem szavazza meg, soha nem volt benne a magyar történelemben – fogalmazott a frakcióvezető, akinek szavait a Jobbik soraiból taps fogadta. Kiemelte: hatvan évnyi homály tette szükségessé az előterjesztés megalkotását. A tudatlanság ágyazott meg annak a politikai demagógiának, amely aztán 23 millió románnal riogatott – tette hozzá.
Jelezte: szeretnék javasolni, hogy a törvényjavaslatot jelenítsék meg az oktatásban is. A politikus támogatásukat ajánlotta fel a Jobbik nevében, de azt kérte, hogy ne tekintsék ezt a Jobbik vagy a Fidesz-KDNP sikerének, “ha megszületik a törvény, az a nemzet sikere lesz”.

Hiller igazságtalannak nevezte a trianoni döntést

Az MSZP azt javasolja, hogy a “szétszakítás napját kössük össze az egybetartozás folyamatával”, így a trianoni békediktátum napja mellett “Európa napját, május 9-ét is nevezzük a nemzeti összetartozás napjának” – mondta Hiller István ügyvezető oktatási és kulturális miniszter pénteken, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat általános vitájában. A szocialista képviselő vezérszónoki felszólalásában igazságtalannak és megalázónak nevezte a trianoni döntést.
Trianont gyakran nem minden alap nélkül hasonlították Mohácshoz, aminek nem lehetett és nem is lett ellenszere egy “ellen-Mohács”, a döntő vesztes csatát soha sem egyenlítette ki egy döntő győztes csata – fejtette ki a politikus.
Kiemelte: a trianoni diktátumot ugyanígy nem egyenlítette ki egy “antitrianon”, a revizionizmus politikája, mert történelmileg és geopolitikailag vesztésre volt ítélve. Hiller István szerint a revizionizmusnál a II. világháborút követő “elhallgatás és elhallgattatás” politikája sem volt jobb, hiszen az égő sebek megmaradtak. Az MSZP éppen ezért nem a revizionizmusban, vagy az elhallgatásban érdekelt, hanem a “közösen vallott és vállalt identitás formáinak kiterjesztésében”. Kölcsey Ferenc szavait idézve Hiller István úgy fogalmazott, hogy haza és haladás ma annyit tesz, mint magyarság és európaiság.

Az LMP szerint rokonszenves javaslat a Nemzeti Összetartozás

Támogatja a Lehet Más a Politika (LMP) a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatot – mondta a párt vezérszónoka az indítvány általános vitájában pénteken a parlamentben.
Mile Lajos rokonszenvesnek nevezte a javaslat címét, hogy a nemzeti tragédiára való megemlékezés kapcsán az összetartozás szükségességét hangsúlyozza. Dicséretesnek tartotta azt is, hogy tágabb integráció felé tágítják a kört, a Kárpát-medencei népek együttélésének, egymásra utaltságának fontosságát rögzítik az előterjesztők.
Az LMP-s politikus azt mondta, javasolni fogják az indítvány kiegészítését, azzal, hogy elismeréssel emlékeznek azokról, akik nem magyarként vállaltak szolidaritást és ezért sérelmet szenvedtek.
Mile Lajos kiemelte: remélik, a higgadt és tárgyilagos szembe nézés, a körültekintő tisztázás pillanatát élik. Égetően szükség van a XX. század traumáinak kibeszélésére. A múltat be kell vallani, a nemzeti önbecsülés feltétele, ezt mennyire bátran vagyunk képesek megtenni – mutatott rá.

Felvidék Ma, mti