Az alábbi Sir George Clark angol diplomatának, entente-megbízotthoz írt levélben Csernoch János prímás Trianon ellen igyekezett levélben tilatkozni és véleményét kifejteni. A levél ma is aktuális, bizonyos részleteit illetően.
Kötelességemnek tartanám, hogy mint a magyar katholikus egyház feje, Önnél mint a szövetséges hatalmak megbízottjánál tiszteletemet tegyem. Azonban a romám megszálló csapatok részéről támasztott nehézségek miatt az Esztergomból Budapestre való utazásra a nem vállalkozhatom. Kegyeskedjék ezért megengedni, hogy röviden írásban adhassam elő, amit személyesen mondani szeretnék.
Nézetem szerint a jelenlegi magyar kormányt kellene a választásokig meghagyni, a román csapatokat Magyarország területéről elrendelni, a politikai választásokat mielőbb megtartani s az új kormányt és az új alkotmányt a választások eredményétől függővé tenni.
A mostani kormány az ország lakosságának óriási többségét képviseli, a szabad választást garantálja, a választandó képviselőkből álló nemzetgyűlés határozatainak nem prejudikál, sőt amennyiben a békekötés még a választások előtt történnék, a békekötésért is felelősséget vállalhat.
Az ország lakosságának nagy többsége ma a nemzeti és keresztény politikát sürgeti úgy a magasabb intelligencia, mint a polgárság, a földmívesek és a munkásság megundorodott a proletárdiktatúrától, amelynek fölidézésében és fenntartásában részesek voltak a magyar szociáldemokraták, akik a kommunistákkal közös pártot alkottak és legjobb vezéreiket, tömegeiket és szakszervezeteiken átengedték a proletárdiktatúra támogatására. A kijózanodott munkásság a proletárdiktatúra után nem akar többé hc Iloni a szociáldemokrata vezérekről és elvekről, amelyek végeredményben azonosak a kommunista elvekkel. Csatlakozott a nemzeti irányú keresztény-szociális munkásmozgalomhoz. kevesen maradtak a szociáldemokrata táborban. Tehát a munkásságot a kormányban ma jogosan csak a keresztény-szociális vezetők képviselhetik. A földŹművesek mindig keresztények és nemzetiek voltak. Őket a mostani kormányban a keresztény és nemzeti irányú földŹművelésügyi és a kisgazdaminiszter képviselik. Nagyatádi Szabó István túlságos koncessziókat tett a szociáldemokrata és kommunista iránynak. Azért ma a földmíves osztálynak nem jogosult képviselője.
A polgárság liberális frakciója, amely Országos Nemzeti Párt neve Blatt ismeretes, kevés hívővel bír, s annak programja majdnem teljesen azonos a Keresztény Nemzeti Egyesülés programjával. Inkább személyi ambíciók választják el a két pártot, s a liberális frakció egyes embereinek komproŹmittáltsága, amit ezek nem akarnak beismerni.
Ma a kormány kiegészítésének szükségességét el nem ismerhetem. Ha a polgárság liberális frakciója meg tud egyezni a kormánnyal, ők is részt vehetnek a kormányzásban, tiszta múltú emberek által. De a szociáldemokrata pártiak kormányba való fölvétele ellen az egész ország hangosan és szenvedélyesen tiltakoznék, mert saját hóhérait nem akarja a nyakára ültetni, s nem tűrheti ezeknek erőszakos, nemzetietlen és keresztényellenes uralmát. A keresztény kormány nem akarja a szociáldemokraták működését megakadályozni, de velük együtt nem kormányozhat.
Amily elkeseredett és izgatott a nép a szociáldemokratákkal szemben. oly indulatos a zsidósággal szemben. Zsidók voltak a szociáldemokrácia és a kommunizmus vezérei, akik a magyar népet hihetetlenül megkínozták. Nem lehet a népre,
ráerőszakolni, hogy most újra zsidók uralkodjanak rajta, ha ezek egyenkint nem is hibásak. Nincs szó zsidóüldözésről vagy pogromokról, amelyeket mindenki elítél, hanem a zsidók nemzetietlen és kereszténygyűlölő törekvéseinek korlátoŹzásáról, .amely nélkül a keresztény Magyarország nem állhat fönn. Egyébként a zsidóság a merő számarány alapján sem igényelheti a kormányzásban való részvételt. Elvben nem záratnak ki, de egyelőre lehetetlen a zsidók részvétele a kormányzásban, ha a belső békét akarjuk.
A kath. egyház sohasem hirdette a zsidógyűlöletet, hanem védelmezte a zsidókat a nép haragja ellen. Sok katholikus pap életének kockázatával védte a zsidókat, pedig a commune ideje alatt sok katholikus papot megöltek, csak azért mert pap.
Ha a papság vezetné a népet a zsidók ellen, akkor végpusztulás várna a zsidókra. Magyarország pszichológiáját csak az érti meg, aki végigélte a commune borzalmait, a szociáldemokraták és zsidók nemzeti és vallásos érzést gázoló barbárságát.
Ami Magyarország államformáját illeti, annak eldöntését a választásokból kikerülő nemzetgyűlésre kell bízni. Jövendő politikánk is a választásoktól és a békekötéstől függ. A választások szabadságát az entente képviselői ellenőrizhetik.
Magyarország természetesen nem veheti megnyugvással tudomásul határainak megcsonkítását és több millió magyarŹnak lekapcsolását, valamint olyan nemzetiségek lekapcsolását, akik Magyarország mellett maradni akarnak.
A magyar nép, amely becsületesen teljesítette kötelességét, vallásos és hős colt, nem érdemel mások politikájáért nemzeti és gazdasági létét tönkretevő békét. Ilyen béke nem volna béke. A jó Isten dönti el, igazunk volt-e nagy sem, de az bizonyos, hogy jóhiszeműek voltunk a harcban és adott szavunkat megtartottuk, amíg magyarok kormányoztak minket. Soha nem tudnók megérteni, hogy az igazság követelné tönkretételünket. Egy ezeréves országnak földarabolása oly tragédia, amely visszahatással van a világ sorsára. Egy nép csak pillanatig nyugodhatik meg az erőszakban, állandó megnyugvást csak az igazság teremthet. Az igazság pedig az, hogy a nemzeteket ne erőszakkal csatolják egyik államból a másikba. Kívánjuk, hogy Magyarországtól ne szakítsanak el senkit, megkérdezése népszavazás nélkül. Föltolakodott vezérek nyilatkozatai semmit sem érnek. Nyilatkozzék a nép, szabad népszavazással. A teljesen szabad népszavazás eredményében meg tudnánk nyugodni, bármily fájdalommal is. De amikor látjuk az elszakítandó népek ragaszŹkodását a keresztény Magyarországhoz, amely a különböző népeknek szabadságát úgy fogja védeni, amint azt a régi keresztény magyar királyok védték, akkor nem tehetünk egyeŹbet, mint könyörögni a szövetséges hatalmak képviselőinél: fontolják meg a terveket és biztosítsák a Magyarország történelmi határain belül lakó magyar és nem magyar nyelvű népének a teljes szabadságot annak eldöntésében, hogy a magyar államhoz akar-e tartozni vagy más államhoz. Ilyen szabad akaratnyilvánítás alapján álló békekötés meghozná a külső és a belső békét.
Mint katholikus főpap, fölhasználom az alkalmat ama kérésem előterjesztésére is, hogy a megszálló csehek, románok és szerbek utasíttassanak, hogy a katholikus püspökök lelki jurisdictiojának gyakorlását ne akadályozzák, az egyházi birtoŹkokat le ne foglalják, és jogos élvezőiktől el ne vonják.
Fogadja kötelező tiszteletemet: Csernoch János
Esztergom, 1919. okt. 29. Magyarország prímása
Felvidék Ma
