Október 21-én délután fejeződött be Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülése, mely a francia sztrájk ellenére nagyobb bonyodalmak nélkül zajlott le. A négy munkanap ismét bővelkedett fontosnál fontosabb témákban, melyekre most a szegénység elleni harc volt jellemző, hiszen a múlt héten volt az ENSZ szegénység elleni világnapja, ráadásul 2010 a szegénység elleni harc éve az Európai Unióban.
Az első napon került sor „A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítása“ című jelentés megtárgyalására, melynek előadója Edite Estrela (szocialista, portugál) volt. A jelentés – címe ellenére – magában foglalja a szülési szabadság kérdését is, melyet az Európai Parlament a jelenlegi 14-ről 20, 100 %-ban fizetett hétre hosszabbított meg, míg az Európai Bizottság eredeti javaslata 18 hétről szólt. Az elfogadott szövegbe bekerült a kéthetes apasági szabadság is. A munkáltató ezen kívül köteles a kismamának a szülési szabadság után a korábbival egyenértékű beosztást kínálni, fél évig pedig nem bocsáthatja el állásából. Az irányelv természetesen csak minimális előírásokat fogalmaz meg, a tagállamok hozhatnak ennél kedvezőbb törvényeket is a családok érdekében. A többségük számára azonban így is óriási többletköltséget fog jelenteni az új szabályozás, ezért sok képviselő a Tanáccsal való megegyezés miatt aggódik, ami nem lesz egyszerű. A jelentést végül 390 képviselő támogatta, míg 192 nemmel szavazott, 59 pedig tartózkodott.
A már említett szegénység elleni harc a hét folyamán többször is megjelent az EP munkájában. Tárgyaltak az európai minimáljövedelem bevezetésének lehetőségéről. Az Európai Unióban 85 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, ami a lakosság 17 %-át teszi ki. Egyre több a dolgozó szegény is Európában, ezért az EP szerint a minimálbérről is intézkedéseket kell hozni. A képviselők szerint a minimáljövedelmet az átlagkereset 60 %-ában lenne a legmegfelelőbb megszabni. Több frakció is javasolta egy össz-európai minimálbér bevezetését, amelyet azonban a plénum elutasított, így marad az összeg országonkénti megszabása. Az EP felszólította az Európai Bizottságot, hogy álljon elő ilyen legiszlatív javaslattal.
Az EP vendége volt Ban Ki Mun ENSZ-főtítkár is, aki beszámolt a szeptemberi, milléniumi fejlesztési célokról szóló konferenciáról és a szegénység ellen folytatott harcról. A világon elmondása szerint 1,4 milliárd ember él napi kevesebb mint 1,25 dollárból. Az ENSZ ezért 8 célkitűzést fogadott el, melyek a szegénységet hivatottak 2015-ig a lehető legnagyobb mértékben visszaszorítani. A főtitkár Jerzy Buzek EP-elnökkel közösen felavatott egy óriási kék szalagot az EP székházának udvarán, amely a szegénységre és a társadalmi kirekesztettségre hívta fel a figyelmet az egész hét folyamán.
Nem kevésbé fontos téma volt a 2011-es uniós költségvetés megszavazása, melyre először került sor a Lisszaboni Szerződés keretei között. Az Európai Parlament ennek köszönhetően a Tanáccsal egyenértékű döntéshozóvá vált. Az EP a költségvetés globális számain a Bizottság javaslatához képest nem sokat változtatott – a kifizetések szintjén 130 milliárd euróról, a kötelezettségvállalás szintjén pedig mintegy 142 milliárd euróról beszélünk –, az egyes kiadásokban azonban átcsoportosítás segítségével jelentős változásokat eszközölt. 300 millió euróval többet szavazott meg a tejtermelők támogatására, 100 millióval többet Palesztínának, de néhány területen csökkentette is az előterjesztett javaslatot. A Parlamentnek most 21 napja lesz arra, hogy ezekben a változásokban megegyezzen a tagállamokkal. Amennyiben ez nem sikerül, a jövő évi költségvetés novemberben ismét a plenáris ülés elé kerül.
Az Európai Parlament elfogadta az utolsó jogszabályokat is, amelyek szükségesek voltak az Európai Külügyi Szolgálat létrejöttéhez, így az új diplomáciai testület december 1-jén állhat fel, épp a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének első évfordulóján. Az EKSZ-nek végső formájában mintegy 6000 alkalmazottja lesz. Jelentős vita folyik a személyi kérdésekről, az új tagállamok ugyanis nehezményezik, hogy a felső vezetők között alig van kelet-közép-európai. Ennek ellenére, a földrajzi kvóták helyett egy sokkal általánosabb megfogalmazás került az elfogadott szövegbe, mely szerint a posztok az egyes tagállamok között „megfelelő arányban“ lesznek elosztva.
A magyarországi vörösiszap-katasztrófa is napirenden volt a plenáris ülésen, amelyről az európai válságkezelési biztos, Krisztalina Georgieva számolt be. A biztos tájékoztatta a képviselőket, hogy az Európai Szociális Alap jelenlegi feltételei mellett nem nyújthat segélyt Magyarországnak. Az alap ugyanis természeti katasztrófák – minimálisan 3 milliárd eurós kár (vagy a nemzeti össztermék értékének 0,6 %-a) – esetére lett létrehozva. A képviselők együttérzésüket fejezték ki, többüktől elhangzott azonban olyan vélemény, hogy a károk okozójának ismeretében a költségeket vele kell megfizettetni. Felmerült a veszélyes anyagokkal foglalkozó cégek kötelező felelősségbiztosítása is, amelyre Áder János tett javaslatot. Georgieva biztos szavai szerint nem zárható ki az sem, hogy a Szolidaritási Alap szabályai megváltoznak, s abból a jövőben hasonló katasztrófák okozta károkat is fedezni lehessen.
Minden évben decemberben adja át az Európai Parlament a Szaharov-díjat, melynek győztesét a mostani ülésen jelentette be Jerzy Buzek elnök. Ezt a díjat 1988 óta olyanok kapják, akik jelentősen hozzájárultak az emberi jogokért és demokráciáért folytatott harchoz. Az idei díjazott a kubai Guillermo Farinas, aki már többször éhségsztrájkolt, és sikerült ezzel több bebörtönzött honfitársának szabadon bocsátását elérnie. Guillermo Farinas december 15-én veszi át a Szaharov-díjat, amellyel 50 ezer euró jutalom is jár.
Új irányelveket fogadott el az EP a számlák késedelmes kifizetésével kapcsolatban is. Mostantól 30 nap áll rendelkezésre az árukért és szolgáltatásokért kiállított számlák megtérítésére, a hónap letelte után magas büntetőkamatokkal kell számolnia a későn fizetőknek.
(Bővebb információk az egyes témákról az Európai Parlament honlapján találhatók.)
A következő plenáris ülésre Brüsszelben kerül sor november 11-12-én.
V.N., Felvidék Ma
