Orbán Viktor miniszterelnök – miután zömmel liberális, baloldali, illetve zöldpárti EP-képviselők részéről heves támadások érték szerdán az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a magyar médiatörvényt – visszautasította a Magyarország demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonó állításokat, ám előzőleg megerősítette azt az ígéretét is, hogy meg fogják változtatni a jogszabályt, ha az Európai Bizottság elemzése hiányosságokat tár fel abban.
Orbán Viktor a magyar EU-elnökségi programot ismertette az EP-ülésen, de a vitában túlsúlyba került a médiatörvény témája. Már beszédének kezdetén több EP-képviselő – többségükben zöldpártiak – fehér szalaggal leragasztott szájjal ült az ülésteremben, illetve olyan transzparenseket mutatott fel, amelyek a cenzúrára hívták fel a figyelmet. Az ülésteremben időnként némi hangzavar uralkodott, néhány közbekiabáló zöldpárti politikust német néppárti EP-képviselők csitítottak.
Martin Schulz, a szocialisták, Guy Verhofstadt, a liberálisok, Lothar Bisky, a radikális baloldaliak vezetője, valamint Daniel Cohn-Bendit, a zöldpártiak társ-frakcióvezetője szerint a törvény nem felel meg a médiaszabadság követelményeinek. Schulz a törvény visszavonására szólította fel a magyar kormányt. Cohn-Bendit szenvedélyes hangú beszédben szállt szembe azzal a nézettel, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatást a kormányzatok előírhatják és megítélhetik. Cohn-Bendit „Cháveznek” titulálta Orbánt.
A konzervatívok soraiból felszólaló Bokros Lajos szerint „a porcelánboltban nem csak a médiatörvény elefántja található”: az EP-képviselő számos további magyar kormányzati lépést tett szóvá, amelyek szerinte durván sértik a demokráciára jellemző fékek és egyensúlyok rendszerét.
A szintén konzervatív lengyel Jacek Olgierd Kurski ezzel szemben képmutatónak, tisztességtelennek nevezte a médiatörvény kapcsán Magyarország ellen indított ideológiai támadást. Kiemelte, hogy a magyar kormány nagy támogatást élvez hazájában, és ez segíti a szocialisták kormányzása utáni kilábalást.
Orbán leszögezte, nem presztízskérdés az ügy: ha az Európai Bizottság elemzése alapján módosítani kell a médiatörvényt, akkor az meg fog történni. Arra kérte az EP-képviselőket, hogy lehetőség szerint ne keverjék össze a magyar belpolitika vitás kérdéseit az EU-elnökség ellátásával kapcsolatos közös feladatokkal. A kormányfő szavai tapsot váltottak ki a képviselők részéről.
José Manuel Barroso, az uniós végrehajtó testület elnöke hangsúlyozta, hogy a jogi kérdéseket illetően Magyarországot is objektív módon kell megítélni, és ettől elválasztva kell foglalkozni a politikai kérdésekkel.
Joseph Daul, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakciónak – a Fidesz pártcsaládjának – a vezetője kijelentette: bízik abban, hogy az Európai Bizottság betölti az uniós szerződések őrének szerepét, valamint bízik a magyar miniszterelnökben is, aki ígéretet tett a törvény módosítására abban az esetben, ha a végrehajtó testület a jogszabály egyes rendelkezéseit a közösségi joggal ellentétesnek találja.
Werner Langen német néppárti EP-képviselő szerint a médiatörvény miatti kampányt a 2010-es választás vesztesei indították. Hangsúlyozta, hogy a magyar jogszabály nagyon sok európai médiatörvénnyel összeegyeztethető, így az elítélő értékelés kétszínű.
Ernst Strasser osztrák néppárti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a kommunista időkből származó médiatörvényt meg kellett reformálni.
A jobbikos Szegedi Csanád azt a kérdést tette fel a magyar törvény bírálóinak: „hol voltak akkor, amikor a szlovák nyelvtörvényt bevezették, hol volt Cohn-Bendit, amikor a délvidéki magyarokat a szerb szélsőségesek megfélemlítették, hol volt Schulz Martin, amikor a délvidéki sírokat, (…) erdélyi magyar sírokat megrongálták?”
Orbán Viktor elmondta, hogy súlyos tárgyi tévedések vannak a magyar médiatörvényt ért bírálatokban.
„Önöket csúnyán rászedték” – mondta a vádakat megfogalmazó képviselőknek. Kiemelte, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya miatt például nem lehet pénzbírságot kiszabni. Azt mondta, „nem gondolhatják komolyan”, hogy az internet korában el lehet nyomni a véleményszabadságot. Szerinte a magyar nép megsértése, ha azt állítják, hogy Magyarország a diktatúra felé mozdul el, ha kétségbe vonják az ország demokratikus elkötelezettségét. Hangot adott azon véleményének, hogy a médiatörvény támadói valójában a kétharmados parlamenti többségben látnak veszélyt, mert az ilyen helyzet szokatlan Európában.
Szavaira azzal reagált Martin Schulz, hogy a magyar kormányzat alatt hozott törvény bírálata nem tekinthető a magyar nép elleni támadásnak. Jelezte, hogy a magyar EU-elnökséget az általa nyújtott tényleges teljesítmény alapján fogják majd megítélni.
A miniszterelnök a parlamenti ülést követő sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a magyar médiatestület összetételével nincs semmi baj, azt a parlament választotta meg, és ez demokratikusabb eljárás, mint egyes országokban, ahol a miniszterelnök nevezi ki az ilyen testületek tagjait.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának a vezetője arról beszélt, hogy a vita sajnálatos módon azt jelzi: a magyar elnökség kezdete viharos, több uniós tagállamban az európai uniós értékrenddel ellentétesnek ítélik meg az Orbán-kormány lépéseit. Tabajdi utóbb újságíróknak azt mondta: az Orbán Viktor által képviselt stílus nem oszlatta, hanem növelte a Magyarországgal szembeni bizalmatlanságot.
mti, Felvidék Ma
