„Az Orbán-kormány politikájának védelmezésében egy hajóra kerültek nacionalisták és baloldaliak, jobb- és baloldali szélsőségesek. Nem csoda, céljaik, nézeteik és érveik sokban azonosak” – írja Peter Morvay a Sme véleményformáló, liberális szlovák napilapban.
„Hiba lenne azt állítani, hogy a mostani magyar kormány lépései a demokratikus világban csak negatív reakciókat váltanak ki. Bár kevésbé erőteljesek, de akadnak hangok, amelyek Orbán Viktor pártját és kormányát, kormányzási stílusát védik, sőt lelkesen dicsérik. Tanulságos megnézni közelebbről is, kik is azok, akik védenek és dicsérnek.
Orbán szurkolói közt két csoport dominál. Van ugyan egy harmadik is, az azonban a legkisebb, és egyre apad. A jobboldali konzervatív politikusok és média, főleg Nyugat- és Közép-Európából. Főleg azok, melyek még mindig elhiszik a Fidesz önmeghatározását, mely külföldi fogyasztásra készült: hogy ugyanolyan jobboldali konzervatív párt, mint nyugat-európai partnerei az Európai Néppártban.
A bajor keresztényszociális politikusok széles köréről van szó, akiknek tetszik Orbán hagyományokat és keresztény értékeket hangsúlyozó retorikája, a cseh konzervatívokról, akik ünneplik a budapesti jobboldali győzelmet és üdvözlik az újabb szövetségest Brüsszel ellen. E körökből nem annyira az Orbán-kormány dicsérete, inkább az őt érő bírálatok élének tompítása hangzik fel olyan kijelentések formájában, hogy még túl korai lenne politikáját és annak gyakorlati következményeit tárgyilagosan értékelni” – összegez Morvay.
Etnikai szelekció – így szól az írás kiemelt köztes címe. „Az első domináns csoportot a nemzeti elkötelezettségű magyarok és nacionalisták alkotják otthon és külföldön, a konzervatívktól (a la Fidesz) kezdve az extrémistákig. Ők egyszerűen etnikai szemüvegen át néznek mindent. Az Orbán-kormány politikája jó, mert magyar és igazi magyar kormány csinálja az igazi magyarok érdekében, kijavítja a történelmi sérelmeket és igazságtalanságokat, melyeket a világ az örökkévalóságtól kezdve elkövetett a magyar nemzet ellen.
Ennek az érvelésnek az ellentmondásai és logikai bukfencei, melyekre hirdetői kényszerülnek, leginkább épp Szlovákiában érhetők tetten, amikor azok védik Orbánt, akik az övéhez hasonló ficói-slotai kormányzás lépéseit bírálták. Elég csak megnézni az MKP párthonlapját, vagy párt-hetilapját, a Szabad Újságot, bennük a párt politikusainak Orbán gazdaságpolitikáját vagy médiatörvényét védő írásait.
Orbán rajongói persze ezt észre sem veszik, az ő etnikailag szelektív vilglátásukban minden, amit az igaz magyar hazafiak csinálnak, egyszerűen nem lehet azonos azzal, amit a szlovák nacionalisták csináltak vagy csinálnak.”
Orbán mint a baloldal példája – hangzik a szerző második kiemelt üzenete, melyben ez áll: „Nyugaton az Orbán-védők legnépesebb és legtipikusabb csoportja a szélsőjobb és szélsőbal. Jobban átlátták az orbáni politika lényegét, mint a nyugat-európai konzervatívok. Dicsérik azért, mert elutasítja a kapitalizmust, a gazdagoktól vesz el és a szegényeknek ad(szóban legalább is), harcol a multinacionális cégekkel, bankokkal és médiával, mert ezek mind csak a pénzvilág érdekeit védik. Tetszik nekik, hogy Orbán kétkedve nézi a Nyugatot és a liberális demokráciát, tetszik Amerika-ellenessége, az, hogy erős államot épít, amely mindenkiről gondoskodni akar.
Tünetértékű, hogy Orbánt Fidel Castro hívei is dicsérik. És hogy ezek a hangok a legnevesebb médiumok cikkeiben nem jelennek meg, csupán a cikkeikhez fűzött kommentekben. Az úgynevezett közszolgálati Magyar Televízió egyik legnagyobb lealacsonyosodása, hogy ezeket a kommenteket idézi neves nyugati sajtóvisszhangként. De hát mit is tehetne, amikor az igazi cikkekben és külföldi megszólalásokban sok jót Orbánról olvasni nem lehet.
A két domináns csoportban vannak átfedések. A radikális baloldal Nyugat-, demokrácia- és szabadsajtó-ellenessége, vagy viszonya a kapitalizmushoz a nacionalisták és konzervatívok sajátja is.
Az orbáni politika dicséréséből világosan kiolvasható, milyen közel áll egymáshoz ez a két tábor sok kérdésben, és csak a magyar kormány antidemokratikus és vitatott lépéseihez való viszonyukból sokszor az sem olvasható ki, ki melyik csoporthoz tartozik valójában. Ez persze egyik csoport tagjait sem zavarja, s az is lehet, hogy ők ezt még észre sem vették. Mindenesetre: ez a tény nem akadálya annak – hogy amikor éppen nem Orbánt dicsérik együttesen – kölcsönösen lebolsevikezzék és lefasisztázzák egymást” – zárja írását Peter Morvay a véleményformáló szlovák liberális napilap, a Sme mai számában.
Sme, ford. Felvidék Ma
