A szlovák Týždeň című hetilap február 14-i számában terjedelmes cikksorozatban foglalkozik a kettős állampolgársággal az egész Kárpát-medencében. A hetilapban körképet olvashatunk az erdélyi, vajdasági és a felvidéki helyzetről is.
A lap vezércikkében arra a kérdésre keresi a választ a szerző, hogy mi a közös a szerbiai Vajdaságban, a romániai Erdélyben és Dél-Szlovákiában. Majd választ is ad rá, amelyből kiderül, hogy a közös a Trianon után elcsatolt magyar lakosság, amelynek most lehetősége van a kettős állampolgárságra az Orbán-kormány által hozott törvénynek köszönhetően.
Míg Erdélyben és a Vajdaságban óriási az érdeklődés, és az év első hónapjában több tízezer kérvényező jelezte igényét a magyar állampolgárság iránt, addig Szlovákiában a szlovákiai magyarok kivárnak, s csak a parlamenti csatározásoktól és a Radičová-kormány végéről szólnak a híradások.
A hetilap idézi a vajdasági magyar televízió és rádió munkatársát, Fehér Mártát, aki Szlovákiára úgy tekint, mint egy frusztrált és nacionalista államra. A vajdasági Szabadka városában, ahol a lakosság jelentős része magyar nemzetiségű, ma már nyugodt a légkör. Nem úgy, mint hét évvel ezelőtt, amikor a budapesti kormány még hangos nemtetszését fejezte ki az etnikai indíttatású atrocitások ellen, amely során több magyar is megsérült. Az ottani magyarok ma már a nemzetiségek békés együttéléséről beszélnek, és csak a fejüket rázzák a szlovákiai helyzet kapcsán.
A magyar újságírónő mellett a média egy másik munkatársa is bátran nyilatkozik arról, hogy természetes számukra a kettős állampolgárság, és igénylik is azt. Míg a 1989 után Milosevics megszüntette a vajdasági és koszovói autonómiát, a hivatalokból és állami intézményekből kidobták a magyarokat, addig mára ismét stabilizálódott és javult a helyzet. A szerb parlament nemrégiben újra megteremtette a vajdasági autonómiát és megalakulhattak a Nemzeti Tanácsok, amelyek az államtól kapott támogatást saját nemzetiségi kultúrájukra, iskoláikra és sajtójukra fordíthatják, saját belátásuk szerint.
A magyar állampolgárságot nemcsak fiatalok kérvényezik a Vajdaságban, hanem az idősebb generáció tagjai is, akik még jól emlékeznek a világháború alatti és utáni évekre, valamint a jugoszláv állapotokra. Mindannyian egyetértenek abban, hogy nagyot változott a helyzet azóta, és nincsenek különösebb elvárásaik az állampolgársággal kapcsolatban. Trianon után megfosztották őket a magyar állampolgárságuktól, most úgy érzik, kárpótlást kapnak azzal, ha újra visszaszerezhetik, és megerősíthetik a magyar nemzethez való kötődésüket.
Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét szintén megszólította a szlovák hetilap. Érdekes, hogy a politikust úgy állítja be a lap, mint a szlerbiai Bugár Bélát…
Pásztor úgy látja, hogy ma már a szerb nacionalisták sem lépnek fel az Orbán Viktor nevével fémjelzett törvény ellen, és Szerbiának elsősorban a jószomszédi viszony az érdeke Magyarországgal, hiszen az Európai Unió bejáratának tekintik a magyar államot. A VMSZ elnöke szerint az előrejelzések 60-70 ezer kérelmezőről beszélnek a 2011-es évben, s mindannyian érzelmi kötődés alapján döntenek a kettős állampolgárság intézménye mellett. A szabadkai magyar konzulátuson egyébként óriási az érdeklődés, augusztusig már minden időpont foglalt az ügyintézésre. Mintegy 45 percet vesz igénybe a kettős állampolgárság intézése, amennyiben minden szükséges dokumentumot (anyakönyvi kivonat, házassági levél, önéletrajz) viszi magával a kérelmező. A bürokratikus ügyintézés eredménye, hogy néhány hónappal később magyar állampolgárrá válhat a kérelmező.
A Vajdaságban nem csak nemzetileg elkötelezett magyarok kérik a magyar állampolgárságot. Az Újvidék melletti Bács településen közel 300 olyan lakos él, aki magyar felmenőkkel bír, de maga már nem beszél magyarul. A második világháború után megszüntették a magyar iskolát, a helyi magyarok az évtizedek során beolvadtak a szerbek közé. A községben Ihász Mária tanítónő, miután felmérést végzett, hogy közel 60 lakos kérelmezni szeretné a magyar állampolgárságot, úgy döntött, hogy magyarul tanítja majd azokat, akiket érdekel a magyar állampolgárság felvétele. Hetente kétszer tart magyar órát nekik, de a tanulás lassan megy, nehéz a magyar nyelv számukra. Ihász Mária a hetilapnak elmondta, nem nyelvtannal traktálja a magyarul tanulni vágyókat, hanem inkább a társalgásra és a mindennapi kommunikációra helyezi a hangsúlyt. Szeretné felkészíteni a kérelmezőket, hogy megfelelő magyar tudással kérelmezhessék majd a magyar állampolgárságot.
A romániai Nagylakot hivatalosan 47 százalékban szlovákok lakják, 45 százalékban románok és csak két százalék a magyar nemzetiségű lakos. Az ottani szlovákok nem érzékelik a kettős állampolgárság körüli szlovákiai hercehurcát, ők is igényelni fogják a magyar állampolgárságot. Sokan a határ túloldalán, azaz Magyarországon szeretnének házat venni, ezért is kérvényezik majd a magyar állampolgárságot – állapítja meg a hetilap. Az ország belsejében található Pécskán, a 14 ezer lakos harmadát a magyarok teszik ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi irodájában a kettős állampolgársággal kapcsolatos tudnivalók olvashatók. Felhívásban teszik közzé, hogy a hét melyik napjain segítik kitölteni a honosítási kérelmet. Az RMDSZ helyi elnöke, Kocsik Imre úgy látja, hogy a pécskai és a romániai magyarság fele is biztosan kérelmezi majd a magyar állampolgárságot. Míg az idősebbek az érzelmi kötődéseket tartják elsősorban fontosnak, addig a fiatalabbak a jobb érvényesülés miatt kérelmezik a magyar állampolgárságot. Kocsik Imre elmondta, hogy a 40-es korosztály inkább a szülőföldjén szeretne érvényesülni, a fiatalabbak pedig sok esetben már Nyugatra vagy Magyarországra mennek. Egyébként az RMDSZ helyi elnöke is kérvényezi a magyar állampolgárságot, nem fél a román környezet reakciójától. Az állampolgársággal kapcsolatos szavazati jog esetében Kocsik úgy fogalmazott, hogy amennyiben erre törvényes lehetőség van, akkor ki kell használni. A romániai magyarok nagy többsége egyébként Orbán Viktorra szavazna, hiszen nemrégiben Pécskán is volt.
Kolozsvárott a 96 éves Bíró Lőrinc egykori postai alkalmazott is kérelmezte a magyar állampolgárságot, semmiféle hasznot nem remél tőle, csupán békét és megnyugvást a lelkében. A történelmi Magyarországon született, és magyar állampolgárként szeretne meghalni is. A hetilap elemzi a kolozsvári Mátyás-szobor történetét is, amely sokat szenvedett a szélsőségesen nacionalista George Funar polgármester alatt. A cikkíró azonban végül megállapítja, a magyarok kiálltak Hunyadi Mátyás szobra mellett, Funar pedig a múlté lett.
A szlovák hetilap munkatársa tovább folytatta útját, és ellátogatott Aradra, a Demokrácia Központ irodájába is, amelyet a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács üzemeltet. Puritán irodáról, három fogadóasztalról és türelmes várakozókról számol be a lap munkatársa. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot egyébként a hetilapban a Magyar Koalíció Pártjával azonosítják, míg a Romániai Magyar Demokratikus Szövetséget a Most-Híd párttal. Aradon 14 ezer magyar él, a megyében pedig 40 ezer. Januárban 645 kérelmező járt az irodában, de a következő időszakban indítják el a „Jó magyarnak lenni!” elnevezésű projektet, amely újabb kérelmezőkkel számol majd – nyilatkozta a lapnak Murvai Miklós. A kampánnyal elsősorban a bizonytalanokat és a román közegbe zárt magyarokat szeretnék megszólítani. Murvai egyébként kritikusan szemléli az RMDSZ munkáját, véleménye szerint politikailag nem egyenesek, hiszen a román kormánynak akarnak megfelelni, a magyarság kulturális autonómiájának kérdését meg sem nyitják. A Demokrácia Központ irodájának vezetője úgy látja, hogy a kettős állampolgárság intézménye a magyarság növekedéséhez vezethet. Véleménye szerint hiába húzták meg a trianoni határokat, hiszen minden magyar, aki a határ túloldalán él, a magyar nemzethez tartozik. Szlovákia hozzáállását a kettős állampolgárághoz nem érti. A szlovákiai szlovák nem lesz szegényebb, ha a magyarok kettős állampolgárságot kapnak. Nem értem, Szlovákia miért nem tanul Romániától, ahol a kisebbségeknek szélesebb körű jogaik vannak – mondta el a szlovák hetilapnak véleményét Murvai Miklós.
A balkáni körkép után, a hetilap újságírói Révkomáromban tájékozódtak. A Robert Fico által hozott állampolgársági törvény módosítása érezteti hatását a szlovákiai közegben, hiszen az emberek nem szívesen beszélnek a kettős állampolgárságról. A hetilapban Litomereczky Nándor építész és Boldoghy Olivér színművész neve is megjelenik. Míg a Palatinus Társulás elnöke komolyan fontolóra vette a magyar állampolgárság kérelmezését, és a komáromi Boldoghy Olivér, aki a Szlovák Nemzeti Színház művésze, is a honosítási kérelemhez szükséges okiratok után jár. A hetilapnak arra a kérdésére, nem fél-e hogy elveszti a szlovák állampolgárságot, a színművész úgy fogalmazott, hogy semmilyen körülmények között nem akarja leadni a szlovákot, hiszen itt él, itt dolgozik, itt neveli a gyermekeit.
A Jókai Színház igazgatója és művésze, Tóth Tibor a szlovák-ukrán határon található Szelmenc faluból származik. A világháború után kettévágták a falut, amelynek mindkét felében jelentős számú magyar nemzetiségű lakos él. A kettészakított faluról egyébként Jaro Vojtek Határ címmel kitűnő dokumentumfilmet forgatott. Tóth Tibor úgy fogalmazott a hetilapban, ahogyan a faluja is kettéosztott, az identitása is ketté van osztva. Pozsonyban és Budapesten is tanult és számos magyarországi színházban játszott. Amikor Magyarországon játszom, szlovák vagyok. Amikor Pozsonyban, akkor magyar – fogalmazott a színházigazgató, aki még nem döntötte el, hogy kérvényezi-e a kettős állampolgárságot. Amennyiben megteszi, biztosan nem titkolná el. A magyar állampolgárságra úgy tekint, mint érzelmi kötődésre, az ősök tiszteletére. Úgy fogalmazott, semmit sem vár a kettős állampolgárságtól, amennyiben lesz magyar útlevele is, azt a fiókba teszi a szlovák útlevél mellé, és amelyiket kiveszi, azt viszi majd magával. Tóth Tibor végül azt is elmondta, hogy nem lesz belőle nagyobb magyar, ha magyar állampolgár lesz. Ezt az érzést a szívében hordja, és nem szükséges neki hozzá semmilyen dokumentum.
Felvidék Ma
