A legújabb felmérés szerint: idén a polgárok kevesebb korrupciógyanús ügyet vettek észre Szlovákiában, mint az elmúlt félévben.
A csökkenés aránya viszont nagyon kevés. A Transparency International (TI) által végzett felmérés alapján 2011 első felében rontottak minősítésükön a szlovákiai minisztériumok és megyei hivatalok. Velük ellentétben a szlovák polgárok szemében, kedvezőbb kép alakult ki az adóhivatalokról, a bíróságokról, az ügyészségről, az iskolaügyről és a privatizációs ügyekről. Az IT szerint, az olyan érzékeny és eddig bűnfészeknek tartott területeken is javult az állami intézmények megítélése, mint a rendőrség és az egészségügy.
A kedvezőbb vélemények ellenére a kutatás vezetője Emilia Sičáková Beblavá az IT igazgatója arra figyelmeztet, hogy „az emberek a hálapénzt továbbra is nagyon elterjedtnek tartják az egészségügyben és a bíróságokon”. Ugyanilyen mértékben „fertőzöttek” a közbeszerzések és a helyi önkormányzatok hivatalai is. Jó tapasztalni viszont, hogy az olyan intézményekben, amelyekben befejeződött a magánosítás, mint például a bankokban, takarékpénztárakban, az ingatlanokat és vállalkozásokat nyilvántartó hivatalokban, megmaradt az elért „korrupciós tisztaság”. Ebben közrejátszottak azok a változások, amelyek a magánosítás kezdetétől, 1993-tól a társadalomban végbementek. Az előtt az állami bevételek 78, 8 százaléka a közszférából származott, 2009-től ez az arány csak a 41, 5 százalék. Vagyis, az adóbevételek többségét már a magánszféra adja. Hasonló változáson ment keresztül az alkalmazottak aránya is. 1989-ig a lakosság 40 százaléka dolgozott az állami hivatalokban és intézményekben, ma ez az arány csupán 22, 8 százalék. (Kevesebb a hivatalnok, kevesebb a korrupció.) Az TI szerint is összefüggés van az állami szektor és a korrupció elterjedése között. A gyakorlati életben ez úgy működik, hogy „minek a banánért hálapénzt adni, ha már szezonon kívül is a pulton és nem a pult alatt lehet venni”.
Daniel Lipšic belügyminiszter új korrupció ellenes működési tervet dolgozott ki, de szerdán a kormány levette az ülés napirendjéről. Indoklás szerint előterjesztési „műhiba” miatt, „mivel a terv még nem volt megvitatva a többi minisztériumban, sem a szociális partnerek között”. Pedig az idő, ebben az esetben is pénz. A különböző Európai Uniós alapok odaítélésénél nálunk évente 120 millió euró tűnik el a hivatalnokok zsebében. Ez óriási nagy összeg, amivel a befektetések értéke csökken. Az új korrupcióellenes intézkedések értelmében a minisztérium weboldalán Lipšic – a reszort saját ellenőrzése mellett – megteremtette a tárcát érintő gyanús jogsértő ügyletek anonim állampolgári bejelentését. A TI jónak tartja a bevezetett korrupcióellenes intézkedést, annak ellenére, hogy a feljelentő kilétének felfedése komoly gondot okozhat az aktív polgár számára. Példaként Beblavá a német minisztériumokat említette, ahol az anonim weboldalak védettek a bejelentő kilétének felfedése ellen. Ezzel garantálják, hogy a segítőkész illető még véletlenül se’ lehessen egy újabb törvénytelenség áldozata. „A rendőrség tőle csak azt az információt használja fel, amely segít leleplezni és felgönygyölíteni a korrupciós ügyet, de az ügy lezárásáig és utána a kiléte végig titokban marad”. A belügyminiszter azt nyilatkozta, hogy ezzel kapcsolatban a tárca egy törvénymódosítást terjeszt majd a parlament elé, amely garantálja a bejelentő sérthetetlenségét. „A bejelentő kiléte nekünk fontos a bizonyítási eljárás során. Szükséges, hogy részletes és bizonyítható információval szolgáljon, esetleg azt, ha kell, kiegészítse. Éppen ezért szeretnénk számára teljes védelmet nyújtani, hogy ne tudja őt senki zsarolni, megbüntetni, illetve elbocsátani a munkahelyéről”,- magyarázta Lipšic. Ezen felül elárulta, hogy azon is gondolkodnak, milyen formában és összegben jutalmazzák a bejelentőt, ha az ügy felderítése a társadalom számára jelentős összeget takarít meg.
Az Aktualne.sk nyomán: -dg-
Szükségesnek tartom megjegyezni: nekem kételyeim vannak azzal kapcsolatban, hogy nálunk, Szlovákiában ez olyan „titkos és biztos” módon fog működni, mint Németországban, vagy mint ahogy azt a belügyminiszter, Daniel Lipšic törvénnyel védeni tervezi. Ott, ahol kisebb pénzekért is gránátvetővel lőnek a személyautóra, ott nehéz szóra bírni – még anonim módon is – a jól informált embereket. Először példát kellene mutatni, hogy a rendőrség tényleg komolyan veszi a munkáját, tényleg üldözi a bűnt és védi az állampolgárokat. Mert ahhoz nem kell sok találékonyság, hogy észrevegyék, hol burjánzik a korrupció. Elég lenne csak a kormánypártok jeles támogatóinak névsorára nézni, és összevetni azokkal az állami megrendelésekkel, vagy juttatásokkal, támogatásokkal, amelyek ezek után a „cégük” számlájára befut. (Más országban ezeket „futószalagon” összevetik és ellenőrzik.) Nálunk, a Napnál is világosabb, és jól látható a listákból, kik a korrupció és bűn „szponzorai”! De eddig azt nem tapasztaltam, vagy legalább is kevés esetről tudok, hogy a rendőrség bizonyítani merte volna az összefonódásukat, és ezért rács mögé dugott volna valakit.
Én a szponzorok önzetlenségét csak akkor hiszem el, ha nem pártokat, hanem civilszervezeteket, jótékonysági egyesületeket támogatnak pénzadományikkal a rászorulók ápolásában, gyámolításában és társadalmilag pótolhatatlan karitatív tevékenységükben. Szerintem, minden egyéb szponzori támogatás korrupció gyanús. A rendőrség, pontosabban a korrupcióellenes hivatal dolga pedig az lenne, hogy ezeket átvilágítsa, és a korrupciót végre keményen büntesse!
Felvidek.ma, Dunajszky Géza
