30560

A szlovák kormánykoalíciót maga alá temette az európai pénzügyi stabilitási alaphoz való hozzájárulás miatt kibontakozott válság. Ettől a hírtől hangos most a sajtó nem csak Szlovákiában, de a nemzetközi médiában is.

A magyarországi lapok, hírportálok is hosszabb-rövidebb elemzésekben számolnak be a szlovák kormány hosszú ideje húzódó agóniájáról, melynek végén – a szlovák kormányfő kamikáze-akciójának köszönhetően tegnap rögtönzött bizalmi szavazás eredményeként – Iveta Radičová alig valamivel több, mint egy esztendő után távozhat a kormány éléről. A magyarországi közvéleményt elsősorban a hogyan tovább foglalkoztatja, éspedig – érthető módon – nem is annyira az euró-mentőalap, mint a szlovák kormány vonatkozásában. Abban minden elemző egyetért, hogy most Robert Fico volt kormányfő térfelén pattog a labda – no meg szövetségesénél, Ivan Gašparovič államfőnél.
Az origo hírportál a szlovák parlament tegnap esti üléséről élőben tudósító amerikai Wall Street Journalt idézve azt írja, hogy a mentőcsomagról ugyan néhány napon belül újra szavazhat a parlament – vélhetően bírva immáron Fico pártjának támogatását is – azonban ez súlyos bizonytalanságot hordoz, hiszen szükség van új kormány alakítására is. Márpedig ebben épp Gašparovičnak, illetőleg Ficonak van kulcsszerepe.
A gazdasági lapok már a nap folyamán is arra hívták fel a figyelmet, hogy a szlovák események tartják izgalomban a befektetőket, az innen érkező hírek mozgatják a tőzsdéket. Annyira azonban mégsem, hogy a magyar tőzsdét különösebb feszültségben tartsa – mely így kiegyensúlyozott kereskedés után pozitív eredménnyel zárta a tegnapi napot. Az ecoline.hu szerint viszont Radičová és a mentőcsomag együttes bukásával az adósságválság rövid távú rendezésére egyelőre nincs kilátás.
Az Index terjedelmes beszámolóban foglalta össze a szlovák kormányválság tegnap esti végkifejletének történéseit, ismertetve mind az euró-mentőcsomagot támogatók, mind az azt ellenzők érveit. A hírportál Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko vezető kutatójával tekinti át a kormány bukása utáni helyzetet, a lehetséges megoldásokat, kezdve azzal az igencsak valószínűtlen verzióval, hogy az államfő újból Radičovát bízza meg kormányalakítással (vagy a jelenlegi kormány egy másik jelöltjét, kisebbségi kormányként funkcionálva) egészen addig, hogy “ha nem a jelenlegi felállásban marad a kormány, akkor jön a Smer”. Akár nagykoalícióban az SDKÚ-val, akár valamely kisebb párttal. Ami az előbbit illeti: az elemző szerint nem kis akadályokat kéne leküzdenie például Mikuláš Dzurindának – aki esetleg visszaveheti pártja de iure irányítását is – hogy besorakozzék Robert Fico mögé. A jelenlegi koalíció erős embereire ugyanez vonatkozik. Az előrehozott választások ugyan egyelőre kedvező kilátásokkal kecsegtetnek a népszerű Smer számára, ugyanakkor Ravasz Ábel szerint a kiszámíthatatlansága miatt mindkét oldal számára veszélyeket rejt – tekintettel a múltbéli botrányokra, melyek mindkét felet egyaránt terhelik. Az Index Radičová bukásának hírét meglepetésként könyveli el: noha korábban is folyamatosak voltak a koalíción belüli súrlódások, a miniszterelnök-asszony bukása még egy héttel ezelőtt is valószínűtlennek tűnt – írja a hírportál. Az elemző az SaS szerepét találóan így jellemezte: “keménykedtek, de nagyobb szeletet vágtak le a kelleténél”. Az Index cikke felidézi a szlovák kormánynak a görögök megsegítésével kapcsolatos korábbi álláspontját, jelesül a tavaly nyárit, amikor Radičová a most az EFSF rendszert elutasító Richard Sulíkhoz igen hasonló álláspontot képviselt: “Nálunk 1998 és 2002 között mélyreható reformokat hajtott végre a kormány, s ennek során senkitől nem kaptunk segítséget. Egyetlen centet sem kaptunk. Éppen ezért nem várható el a szlovákoktól, hogy segítsenek azokon, akik nem hajlandók maguk is tenni valamit a helyzet javítása érdekében”. A hírportál egy külön írásban tekinti át Iveta Radičová politikai pályafutását, ám nem a karrierjét derékba tört bukott politikus képét rajzolja meg, épp ellenkezőleg: “Dzurinda árnyékából kilépve, saját pártot gründolva, a 2009-es egymilliós táborára alapozva készülhet a 2014-es elnökválasztásra.”

Felvidék.ma összeállítás