Berényi Józsefnek és Bugár Bélának, az MKP, illetve a Most-Híd elnökének a Pátria Rádióban folytatott stúdióvitájában sok szó esett arról, hogy mi lett volna, ha a két párt jelöltjei egy listán indultak volna…
A választások előtt az MKP a koalíciót tartotta elképzelhetőnek, a Most-Híd pedig azt javasolta, hogy az MKP-jelöltek indulhassanak az ő listájukon. Végül külön indultak, az eredmény ismert, a Most-Híd 6,89 százalékot szerzett 176 088 szavazattal, és bejutott a parlamentbe. Az MKP-ra 109 483-an szavaztak, 4,28 százalékos eredményével a parlamenten kívül maradt.
Berényi József szerint, ha megegyeznek, akkor Fico nem alakíthat egyedül kormányt. Bugár Béla úgy véli, akkor is Fico kormányozna egyedül, de az MKP-nak legalább hat parlamenti mandátuma volna.
Játsszunk tehát a számokkal! Tételezzük fel, hogy a két párt együtt indul, és ezen kívül minden úgy alakul, ahogy alakult. Ekkor a választási eredmények így „festettek” volna:
- Smer 44,41% – 78 mandátum
- Most-Híd, MKP – 11,17% – 20 mandátum
- KDH – 8,82% – 16 mandátum
- Egyszerű Emberek – 8,55% – 15 mandátum
- SDKÚ-DS – 6,09% – 11 mandátum
- SaS – 5,88% – 10,38% – 10 mandátum
Kik jutottak volna a parlamentbe a Most-Híd és az MKP képviselői közül? Amennyiben a preferenciaszavazatok is változatlanok, akkor ahhoz, hogy a jelöltek preferenciaszavazataikkal előbbre juthassanak, legalább 8 567 karikára lett volna szükség (A választási törvény értelmében az össz-szavazat 3 százaléka. A két pártra összesen 285 571-en szavaztak, ennek 3 százaléka 8 567). Ezt a küszöböt a következő jelöltek ugrották volna meg (zárójelben a pártmegnevezés után a listán való eredeti helyezést tüntettük fel):
- Bugár Béla (Most-Híd, 1.) – 121 414 karika
- Simon Zsolt (Most-Híd, 2.) – 50 903 karika
- Berényi József (MKP, 1.) – 44 675 karika
- Csáky Pál (MKP, 10.) – 25 805 karika
- Sólymos László (Most-Híd, 3.) – 21 119 karika
- Bárdos Gyula (MKP, 2.) – 20 523 karika
- Rudolf Chmel (Most-Híd, 4.) – 19 615 karika
- Szigeti László (MKP, 6.) – 19 559 karika
- Nagy József (Most-Híd, 14.) – 18 820 karika
- Gál Gábor (Most-Híd, 5) – 17 543 karika
- Andrej Hrnčiar (Most-Híd, 10.) – 15 180 karika
- Farkas Iván (MKP, 3.) – 13 679 karika
- Bastrnák Tibor (Most-Híd, 6.) – 12 011 karika
- František Šebej (Most-Híd, 13)- 11 213 karika
- Horváth Árpád (MKP, 4.) – 9 190 karika
A 15 képviselő közül a preferenciaszavazatokat figyelembe véve 9-en a Most-Híd listáról, 6-an az MKP-listáról jutottak volna a parlamentbe.
A következő 5 hely (miután összesen 20 mandátum lett volna) már nem a preferenciaszavazatok, hanem az eredeti lista sorrendje szerint alakult volna. (A további legtöbb preferenciaszavazatokat egyébként a Most-Híd listájáról a következő jelöltek kapták: Érsek Árpád – 8558, Ivan Švejna – 7615, Jakab Elemér – 7255, Csicsai Gábor – 6707, Pfundner Edit – 6362. Az MKP listáján: Petheő Attila – 6312, Miklós László – 6052, Fenes Iván – 5673, Csúsz Péter – 5342, Stubendek László – 5298).
Megválaszolatlan kérdés, hogy milyen kulcs szerint lettek volna a listán a Most-Híd, illetve az MKP jelöltjei, hiszen miután a Most-Híd elutasította a koalíciót, az MKP pedig a Most-Híd listáján való indulást, erről nem folyt egyezkedés. Az MKP listáján a következő öt személy volt az eredeti listán: Fenes Iván (5.), Őry Péter (7.), Mihók Gábor (8.), Csúsz Péter (9.), Czibula Ádám (11.). A Most-Híd eredeti listáján: Ivan Švejna (7.), Jakab Elemér (8), Vörös Péter (9.), Érsek Árpád (11.), A. Nagy László (12.). Tehát közülük került volna ki a közös lista következő öt parlamenti képviselője. Koalíció esetén valószínűleg 3:2 vagy 2:3 arányba kerültek volna fel az MKP, illetve a Most-Híd jelöltjei közül, amennyiben nem koalícióban, hanem a Most-Híd listáján indultak volna az MKP-jelöltek, akkor az MKP szempontjából 1:4, vagy 2:3 lett volna ez az arány…
Ez a „csupasz” matematika, ami ha bejön, valóban igaza lenne Bugár Bélának abban, hogy az MKP-nak legalább 6 képviselője lenne, de a Smer akkor is egyedül kormányozna. A valóság azonban minden bizonnyal másként alakult volna, számos más körülmény következtében. Egyáltalán nem biztos, hogy összeadódtak volna a szavazatok. A Most-Híd több tízezer szlovák szavazója közül bizonyára akadtak volna olyanok, akik nem szavaztak volna a közös listára, ha azon MKP-sok vannak. Ahogy az MKP választói egy része számára is elfogadhatatlan lett volna a lista, ha azon szlovák jelöltek is vannak. Az is (könnyen!) elképzelhető, hogy a közös listaállításnál a pártok feltételeket szabtak volna egymásnak, hogy ilyen vagy olyan jelölt indításával nem értenek egyet.
Ugyanakkor az sem biztos, hogy a közös lista kevesebb szavazatot kapott volna, mint a Most-Híd és az MKP által begyűjtött szavazatok összege, és Berényi József erre alapozhatta azt a feltételezését, hogy meg lehetett volna akadályozni Robert Fico egyeduralmát. Ugyanis minden bizonnyal sok magyar szavazó azért nem vett rész a választásokon, vagy adta szavazatát más pártra, mert a Most-Híd és az MKP között nem született megegyezés. A megegyezésnek lehetett volna mozgósító hatása a magyar választók között, ahogy arra az 1998-as pártegyesítéskor is példa volt.
„Visszacsinálni” a választásokat természetesen nem lehet, így a különböző elemzések csak a jövőre vonatkozóan lehetnek hasznosak. Ez pedig nem rövid idő, mert abban Berényi József és Bugár Béla is egyetértett, hogy az előző választási ciklustól eltérően most nem lehet előrehozott parlamenti választásokra számítani, négy kemény év következik – Robert Ficóval!
Felvidék.ma, O.N.
{iarelatednews articleid=”33018″}
