Szlovákia a folyó menti országok összetartozását jelképző vándorzászlót vehette át Budapesten június 29-én a Nemzetközi Duna Nap konferencián. A Reális Zöldek szerint rendezni kellene a bősi vízlépcső ügyét.
A Duna Európa második leghosszabb folyója, és a világon az egyetlen, amelynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik, így összesen 81 millió embert kapcsol össze. Már kilencedik alkalommal hívták fel a figyelmet a folyó és vízgyűjtője értékeire a Nemzetközi Duna Napon, június 29-én a Duna medence minden országában. A Nemzetközi Duna Napot a folyó vízgyűjtőterületén lévő országokban 2004 óta minden év június 29-én, azon a napon rendezik meg, amikor 1994-ben aláírták a Duna Védelmi Egyezményt Szófiában.
Magyarországot a vizek területén vezető hatalomnak tekinti a világ – hangsúlyozta Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vízügyért felelős helyettes államtitkár a konferencián. A helyettes államtitkár a Rio+20 fenntarthatósági konferencia vízügyet érintő részével kapcsolatban kiemelte: a tanácskozáson elfogadott záródokumentum néhány pontja érinti a vízügyet, és ez a jövőben hivatkozási alapul szolgál a további munkákhoz. Kovács Péter kitért arra, hogy 2013 a vízügyi együttműködés nemzetközi éve lesz, és Magyarország 2013 őszén konferenciát rendez ebben a témában.
A Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett konferencián Papanek László, a Közép-Duna Vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője a vízgazdálkodás a kihívásai és feladatai közé sorolta a meglévő vízkészlet megújítását, a vízlefolyás szabályozást, a használt vizek tisztítását, a Homok-hátság gondjának megoldását, az árvíz- és belvízvédelem megvalósítását.
Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója hangsúlyozta, hogy igyekeznek a folyó menti természeti értékeket megóvni. Ebben fontos szempont az ártéri erdők és gyepek átalakítása, az idegen növényfajok, a problémás állatfajok intenzív elterjedésének kezelése, a biológiai sokszínűség megőrzése. Beszámolt arról, hogy készítik a Natura 2000 fenntartási tervet, továbbá erősíteni kívánják a zöld Duna stratégiát, és szükségesnek tartja a kutatás és monitoring végzését a folyó területén.
Murányiné Krempels Gabriella, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a vízminőség javulásához jelentősen hozzájáruló Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep nagyprojektet méltatta, amely az Európai Unió Kohéziós Alapja, a magyar állam és a fővárosi önkormányzat támogatásával valósult meg 249 millió euró költségvetéssel.
Perger László, a Duna Stratégia koordinátora azt hangsúlyozta, hogy a programban megfogalmazottak segítik az európai uniós direktíváknak való megfelelést, és ezen túlmentően foglalkozik kulturális területtel, a makro régióban élők együttműködésével is.
2012-ben Szlovákiáé a Duna-vándorzászló
A konferencián átadták a „Duna Művészeti Mestere” ifjúsági alkotó pályázat díjait, valamint a folyó menti országok összetartozását jelképző vándorzászlót Szlovákia képviselőjének. Tavaly Románia képviselője adta át Magyarországnak a 8. Nemzetközi Duna Napon, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) budapesti rendezvényén azt a Duna-vándorzászlót, amely a Duna vízgyűjtő területe országainak együttműködését szimbolizálja.
Felvidéken, Bősön még június 9-én megrendezték a Duna napot a Nemzetközi Duna Nap program keretében. Megtekinthették a vízierőművet, élményparkot rendeztek tele játékkal, atrakciókkal, sétahajózhattak a Dunán, s megismerkedhettek a környezetvédelmi projektekkel is az érdeklődők.
Rendezni kellene a bősi vízlépcső ügyét a Reális Zöldek szerint
A kormánynak minél előbb rendeznie kellene a bősi vízlépcsővel kapcsolatos vitát a Reális Zöldek Klub szerint, mert amíg Szlovákiának hasznot hoz az erőmű, addig Magyarországon csak a kár jelentkezik. A civil szerveződés elnöke, Juhos László ezt annak kapcsán közölte az MTI-vel, hogy a szervezet szakemberei pénteken megbeszélést folytattak a húsz évvel ezelőtt üzembe helyezett bősi (gabčíkovói) vízerőmű vezetőivel. Juhos László elmondta: a bősi erőmű termelési adatai alapján a létesítmény több villamos energiát termelt Szlovákiának, mint Magyarország egy évi fogyasztása. A Reális Zöldek elnöke közölte: a vízlépcső Bősnél környezetbarát módon üzemel, nem a létesítmény üzemeltetője tehet arról, hogy a Duna magyar-szlovák közös szakaszán ökológiai problémák vannak, amelyeket a vízszint emelésével lehetne megoldani.
MTI nyomán Felvidék.ma
