Tusványos – a világ közepe, hirdette találóan a 2012. július 24-29-e között megtartott XXIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szlogenje. (Képgaléria is!)
Találóan és megalapozottan, ugyanis egy kárpát-medencei magyar több száz kilométerre a magyar államhatártól valóban úgy érezhette, hogy a történelmi „Nagy Magyarországon” jár, még akkor is, ha erre semmilyen „trianonozások” nem utaltak.
Erdélyi példa
Jó példa az erdélyi utazás nekünk, a Felvidéken élő magyarok számára is. Itt néha azon folyik a vita, hogy vajon pár tucat kilométerre a magyar-szlovák határtól, a magyar községekben vajon „merjük-e?” kitenni ide-oda a magyar feliratokat is a szlovák mellé, és közben Erdélyben azt látjuk, hogy a csonkaországtól csaknem ötszáz kilométerre fekvő erdélyi magyar városokban, például Székelyudvarhelyen, ez nem is téma, a feliratok jobbára csak magyarul vannak. Nem azért, hogy bosszantsák a románokat, hanem mert így természetes, ha egyszer ott döntő többségben csak magyarok élnek. (Mint ahogy így volna ez természetes azokon a felvidéki településen is, melyekben több mint 80 százalékban élnek magyarok – ha már egyszer a szlovák hatalom 20%-ban állapította meg a nemzetiségek nyelvének használati lehetőségét a hivatalos ügyintézésben, akkor a lojalitás folytonos számon kérése helyett ez legyen érvényes rájuk, a kisebbségben élő szlovákok számára is). Említettem ezt csak azért zárójelben, mert most mégis Tusványos a téma. Ahol persze azért az érvényes fizetőeszköz a román lej, de ha nincs kéznél, a jó magyar forint éppúgy megteszi.
Tusványos egyedülálló a nagy nyári rendezvények között abban is, hogy olyan könnyűzenei kínálattal várja a táborlakókat, melyek a legnagyobb kommersz zenei fesztiválok is megirigyelhetnek. Méghozzá hagyományosan ingyenesen. Természetesen ez csak a jelentős magyarországi támogatással valósulhat meg, mondhatnánk azt is, hogy kormányzati, de mégsem volna helyes, mert Bálványos/Tusványos (a tábort a kezdetekben Bálványoson tartották, de miután az kinőtte a helyszín lehetőségeit, áttették Tusnádfürdőre, de Bálványosra emlékeztetőül azt frappánsan Tusványosra keresztelték) akkor is volt, amikor a rendezvény fő támogatójaként tartott Fidesz ellenzékben volt – ez pedig az eddigi 23 alkalomból 17-szer így volt!.
Programkínálat – felvidéki előadókkal is
Milyen volt az idei koncertmenü? A legtöbb embert – érthetően – a magyar rockzene legendája, az idén ötven éves Omega együttes koncertje vonzott. Aki volt egy hónappal ezelőtt a dunaszerdahelyi Omega-koncerten, gyakorlatilag ugyanannak az örömzenének a részese lehetett ismét – ismét csúcstechnikai körülmények között, a régi csibészek csak a tűzijátékot hagyták ki, nem spórolásból, hanem tűzbiztonsági okok miatt, ugyanis az erdő szélén állt a színpad. De volt Quimby, Deák Bill Gyula, Balázs Fecó, Ismerős arcok… A szervezők dicséretére legyxen mondva az is, hogy arra is ügyelnek, hogy valamelyik határon túli magyar, nagy népszerűségnek örvendő művész is színpadra lépjen. Tavaly a Felvidék volt a kiválasztott, a Ghymes együttes koncertezett, idén pedig a Délvidékről származó kitűnő énekesnő, Rúzsa Magdi lépett fel.
Emellett rengeteg egyéb program, előadások, istentiszteletek és szentmisék, könyvbemutatók, humorestek, filmvetítések, kiállítások, interaktív programok, gyermekjátékok, közösségépítő foglalkozások, kerekasztal-beszélgetések, társadalmi viták folytak a táborban, melyeknek felvidéki előadóik, résztvevőik is voltak. A nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen Berényi József MKP-elnök vett részt, a „A közmédia integrációs szerepe a Kárpát-medencében” beszélgetésen Pogány Erzsébet, a Felvidék.ma hírportált működtető Szövetség a Közös Célokért igazgatója, a „Magyarnak lenni jó! – állampolgársági helyzetkép” fórum vendége volt az állampolgárságától megfosztott komáromi színész, Boldoghy Olivér, akit a szlovák állami önkény megfosztott szlovák állampolgárságától, a „Népszámlálás 2011 – Európa és Magyarország demográfiai helyzete” kerekasztal-beszélgetés résztvevője volt Orosz Örs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalától. (Ezekről a programpontokról külön cikkekben tudósítottunk)
Benne volt a programban Világi Oszkár előadása is, aki az Európai Unió energiapolitikai kihívásairól lett volna hivatott szólni, de ez végül is elmaradt, ám a Slovnaft vezérigazgatója a Szabadegyetem több rendezvényén is ott volt, és találkozott a résztvevőkkel. És természetesen olyan felvidékiek is voltak (és ők voltak többen), akik nem voltak előadói a Szabadegyetemnek, hanem a tartalmas kikapcsolódás okán utaztak le oda-vissza mintegy kétezer kilométert. A szervezők egy vaskos programfüzettel próbálták segíteni a táborlakók tájékozódását, melynek csak egy hibája volt, hogy nem dátum szerint, hanem helyszínek alapján ismertették a programpontokat, így sokak számára hosszadalmasnak tűnt a böngészés. Nem volt könnyű a válogatás a programpontok között, mert a kultúra, a sport, a közélet ismert neveinek sokasága szerepelt a programfüzetben.
Orbán Viktor Szlovákiáról, az EU jövőjéről és a határon túli magyar politizálásról is szólt
A legnagyobb sajtóérdeklődést természetesen az idén is Orbán Viktor aratta, aki a beszélgetést vezető Németh Zsolt külügyi államtitkárral és Tőkés Lászlóval, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével jelent meg a nagyszínpadon. Németh Zsolt hagyományosan és találóan a nemzet miniszterelnökeként konferálta fel Orbán Viktort, és „nem túlságosan találóan” a nemzet európai parlamenti képviselőjeként Tőkés Lászlót. Orbán Viktor ugyanis vitathatatlanul a magyar nemzet egyetlen aktív miniszterelnöke, európai parlamenti képviselőből viszont van jó néhány (ott volt például Deutsch Tamás is a Fideszből, mégsem törekedett erre a jelzőre). Tőkés Lászlónak azért valamiért bérelt helye van ebben a páholyban, és a tömeg toleránsan hallgatta monológját, és várta Orbán Viktort.
A magyar miniszterelnök európai szintű beszédet mondott, a válság okairól. „Ki kell mondanunk, hogy az európai válság lényegében Brüsszel válsága. Brüsszel az elsődleges akadálya annak, hogy nem találjuk a megoldásokat a nemzetgazdasági bajok kezelésére. Brüsszelben azzal töltenek értékes heteket, hogy a csirkeketrecek méretét módosítsák, előírják, hogy a disznóknak játékot kell betenni az ólakba, és a libák lelki állapota fontos európai politikai kérdés, miközben százezrek veszítik el munkahelyüket, omlik össze a pénzünk és érezzük, hogy egyre nehezebb megélni” – mondta a miniszterelnök. Egy mondat erejéig szóba került Szlovákia is, méghozzá pozitív értelemben. Orbán Viktor szerint Közép-Európa sikeresebb volt a válságkezelésben, mint NyugatEurópa, de Magyarországnak és Romániának most erőfeszítéseket kell tennie, hogy bekerülhessen a Szlovákia, Csehország, Lengyelország alkotta sikerzónába.
Ami az Európai Unió jövőjét illeti, Orbán Viktor szerint egyedi megoldásokra van szükség egyedi problémák kezelésében, és az európai nemzetek ellenében az Európai Uniót nem lehet sikerre vinni. Rámutatott, a nemzeti érzés reneszánszát éli Európában és bebizonyosodott, hogy az európai nemzetek nem akarnak összeolvadni egymással. „A terv az gyümölcskosárra hasonlít inkább, nem pedig egy gyümölcsturmixra, amit brüsszeli bürokraták hoznak létre. Ebből az is következik, hogy a mai európai válságra nincs központi megoldás, a nemzeteknek saját erőfeszítéseik révén, külön-külön kell megoldaniuk a saját problémáikat” – mondta.
Orbán Viktor a határon túli magyar pártok politizálásról is szólt. Meglátása szerint két út is kínálkozik számukra a nem magyar pártokkal való együttműködés terén. Határozott ideológiai alapon is megválaszthatják szövetségeseiket, de nyugati példák szerint az is jól működhet, ha egy párt egyértelműen kijelenti, csakis kormányzati erőként lát lehetőséget arra, hogy eredményesen képviselje választóit.
Orbán Viktor szerint a nemzetközi kapcsolatokban a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták. A közelgő romániai parlamenti választások margójára megjegyezte: „Ha jó román hazafival állok szemben, meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, amelyek a román és a magyar hazafiaknak is megfelelnek”.
Minden bizonnyal a miniszterelnök is átélte a cikkünk elején említett „Tusványos – a világ közepe” érzést, mert mint mondta, a sok ismerős arc láttán felvetődik benne a kérdés, vajon ki maradt Budapesten? (A miniszterelnök beszédét részletesen az orbanviktor.hu honlap ismerteti.)
Képgalériánk itt tekinthető meg.
Oriskó Norbert, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34983,34970,34949″}
