A kétnapos brüsszeli EU-csúcson megállapodás született az eurózóna közös bankfelügyeletének kérdésében.
A franciák elérték, hogy a felügyeleti rendszer jogi kereteit még ez év végéig kialakítsák, az „alapos mérlegelést” szükségesnek tartó németek álláspontja pedig abban érvényesül, hogy a felügyelet tényleges, gyakorlati megvalósításához csak jövőre látnak hozzá. Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője azt közölte, hogy 2013 folyamán a rendszert fokozatosan terjesztik ki. Elvben már a jövő év elejére kialakítják azt a szabályozási keretet, amely lehetővé teszi az eurózónán belüli bankrendszer egészének a felügyeletét, ám a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank a szabályok fokozatos érvényesítésének a menetrendjét az egész következő évre „szétteríti”, és mind a hatezer bank csak 2014-től áll majd központi felügyelet alatt. Eredetileg azt tervezték, hogy az egész szisztéma már 2013. január elsején működni kezd. Az euróövezet két legnagyobb országának eltérő alapállásának az volt a lényege, hogy a franciák az európai stabilitási mechanizmus (ESM) közvetlen bankmentő képességének mielőbbi megteremtését – és ennek érdekében első lépésként az egységes euróövezeti bankfelügyelet létrehozását – szerették volna előmozdítani, a németek szerint azonban ehhez arra is szükség lenne, hogy az uniós intézmények erőteljesebben ellenőrizhessék a tagországok pénzügyi, gazdasági politikáját. Az eurózóna bankjainak közös felügyeleti rendszere – érveltek nyilatkozatokban a franciák – megteremtené az alapfeltételeit annak, hogy az ESM a tagállamok közbeiktatása nélkül is megsegíthesse a nehézségekkel küzdő pénzintézeteket. A németek azonban úgy látják: amíg nem biztosítható, hogy az uniós intézmények határozottan és időben fellépjenek valamely túlköltekező tagállammal szemben – akár azt a lehetőséget is megteremtve, hogy egy uniós „szuper-pénzügyminiszter” visszadobhassa a tagállamok költségvetési tervezetét -, addig az adósságokért való közösségi jótállást (különösen, ha az idővel egységes eurókötvény formáját öltené) nem szabad megvalósítani. A most megszületett megállapodás felcsillantja azt a reményt – például Spanyolország előtt -, hogy a nehéz helyzetbe kerülő pénzintézeteket közvetlenül az európai stabilitási mechanizmus (ESM) forrásaiból fel lehet majd tőkésíteni, anélkül, hogy a spanyol állam legyen kénytelen mentőövet dobni. Német források azonban jelezték: a fokozatos bevezetés miatt felettébb valószínűtlen, hogy spanyol bankok már 2013 elején hozzájussanak az ESM-től származó pénzekhez.
Az EU-csúcson a magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök, a szlovákot pedig Robert Fico kormányfő vezeti – akik ismét találkoztak, miután az EU-csúcson a visegrádi országok vezetői – Lengyelországból Donald Tusk, Csehországból Petr Nečas miniszterelnökök- tájékoztató megbeszélést tartottak.
mti, Felvidék.ma
