A hatalom mámorában címmel a Plus 7 dní 2013. augusztus 8-ai számában beszélgetés jelent meg Balázs Péter volt szocialista külügyminiszterrel, aki az interjú során többek közt azt nyilatkozta: Orbán Viktor nacionalista populistaként a legrosszabb megnyilvánulásokat hozza ki a magyarokból. Az alábbiakban a beszélgetést összegezzük. Balázs szerint bár látszólag minden rendben van Magyarországon, az ország barátai és szövetségesei közül egyre többen firtatják, mi történik az országban. Elsősorban a rendkívül gyorsan elfogadott új Alkotmány érdekli őket, ami kizárólag egyetlen politikai párt szavazatinak köszönhetően sikerült.
Balázs azt állítja, a Fidesz miután kétharmados többséget szerzett a parlamentben, belefogott egész Magyarország megváltoztatásába – az Alkotmánytól kezdve a bíróságokon és a választási törvényen át egészen az oktatásügyig. „Azokba az intézményekbe, amelyeknek a kormánnyal egyetemben a demokratikus egyensúly ellenőrzése lenne a feladatuk, a Fidesz a saját embereit ültette be. A költségvetési bizottságra, az alkotmánybíróságra és a médiára gondolok” – mondta. Példaként a törvényjavaslatok rövidített eljárásban való megszavazását hozta fel. Véleménye szerint a Fidesz képes ezáltal a parlamentben egy nap alatt megszavaztatni a törvényt. Ami formálisan rendben van ugyan, de mindenkinek nyilvánvaló, hogy az ilyen eljárás nem normális – vélekedik a volt külügyminiszter, aki szerint Orbán gyakran érvel azzal, hogy a javaslatai más országokban is működnek, a mediális rendszer például Franciaországban, az alkotmányos változtatások Portugáliában, vagy az egypárti kormány az Egyesült Államokban.
„Csakhogy aztán olyan helyzetbe kerülünk, mintha svéd adóink és albán fizetéseink lennének” – állítja.
Arra az újságírói kérdésre, hogy meddig folytatható mindez, amikor még nem csordul túl a pohár, Balázs azt válaszolta, Orbán egy különleges módszert alkalmaz. „Ha meg akar valamit változtatni, az első javaslata mindig eltúlzott, 110 százalékos. A várható bírálat után nagyvonalúan felajánlja, hogy meghátrál, és így 95 százalékra eléri azt, amit akart. Kiváló módszer a sikere maximalizálására” – jelentette ki a volt külügyminiszter, aki szerint kezdetben az európai politikai vezetőket meglepte és sokkolta, ahogy a választások után Orbán elkezdte az ország megváltoztatását. Ezután következett a tettek ideje, amikor tenni akartak valamit ez ellen, mostanra azonban elfáradtak és az egész Magyarország nevetségessé tételébe fajult.
A pártja esélyeit latolgató kérdésre az elkövetkező parlamenti választáson, Balázs azt felelte formálisan ugyan lehetséges a siker, a valóságban azonban a Fidesz fokozatosan megváltoztatja a politikai kampányok vagy a választókörzetek kialakításának választási szabályait, így valóban kérdéses, hogy a kormánypárton kívül valaki más képes-e megnyerni a választásokat.
Balázs szerint a Jobbik azért szedi el a Fidesz szavazóit, mert a Fidesz a nacionalista populista kártyával a legrosszabb megnyilvánulásokat húzza ki a magyarokból.
„Ez a hátrányos helyzetű és alacsonyabb műveltségű választóknál aránylag egyszerű. Azok jól reagálnak a trianoni árulásról és a Nagy Magyarország elvesztéséről szóló szövegekre. Az okos és felelősségteljes kormánynak azonban tompítania kellene ezeket az indulatokat, megmagyarázni az embereknek, hogy mindez több száz évvel ezelőtt történt, megváltoztathatatlan tényről van szó, és ma már egészen más világban élünk, ahol fontosabb teljesen más dolgokkal foglalkozni” – mondta. S ha már egyszer a dzsinn kiszabadult a palackból – fűzte hozzá –, akkor természetesen növekszik azoknak az étvágya, akik eddig gátat szabtak a szélsőséges gondolataiknak, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy a Fidesz már túlságosan békés lesz a számukra, és átlépnek a Jobbikhoz, amely valóban nem tesz lakatot a szájára – vélekedik.
Balázs az interjúban kijelentette, hogy a kormány nem tartja tiszteletben az Alkotmánybíróság döntéseit sem. „A parlament elnöke kijelentette, hogy a Fidesz parlamenti többsége az emberek akaratának kifejezése, ezért a szava erősebb, mint az Alkotmánybíróságé. A Fidesz képviselői aszerint a jelszó szerint járnak el, hogy: A nép mi vagyunk.” De megint csak vékony itt a jég – állítja a volt külügyminiszter –, és a formális történéseket az országban mindig meg lehet indokolni valahogy a külföld előtt. „Az alkotmánybíróságra a Fidesz fokozatosan a saját bíróit jelölte, és egyszer csak nincs senki, aki kifogásolná a jelenlegi kormány politikáját és törvényeit. Arra a kérdésre, hogy összeegyeztethetők-e ezek az intézkedések az európai jogrendszerrel, Balázs nem tudott egyértelmű választ adni. „Ha megkérdezzük Barrosót, akkor csűri-csavarja, hogy az Európai Uniónak nincsenek ilyen irányú hatáskörei, és Brüsszel nem szólhat bele ezekbe a dolgokba. De itt van például az Európa Tanács, amely már ellenőrző bizottságot hozott létre a magyarországi fejlődés vizsgálatára.
A volt külügyminiszter a jelenlegi magyarországi történéseket a mečiarizmus időszakához hasonlította Szlovákiában. Azt állítja, hogy az Európai Unión kívüli szovjet utódállamok tipikus fejlődésére emlékeztetnek – „látszólag szabad választások, egyébként meg egypárti kormányrendszer, centralizáció, államosítás, irányított gazdaság, kormánypárti médiumok és nacionalista dicshimnuszok a dicső múltról, amivel csak elterelik a figyelmet a jelen gondjairól. Az a szerencsénk, hogy már az EU tagjai vagyunk, és bár az európai partnereink nem annyira tevékenyek, mégis bízom benne, hogy elegendő lesz a nyomásuk ahhoz, hogy Magyarország ne csússzon egy olyan rendszerbe, amelynek a demokráciához már semmi köze sem lesz.”
Balázs azt állítja, hogy a magyar társadalomban félelem uralkodik. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a volt szocialista kormányfő Bajnai Gordon országjáró útján többnyire csak az idősebbek jönnek el az előadásaira, mondván, hogy a gyerekeik nem mernek eljönni, mert féltik az állásukat. „A felmérések szerint a nyilvánosság nagy része egyelőre még a Fidesszel szimpatizál, de nem teljesen hiszünk ennek, és reméljük, hogy a valóság más lesz majd a választások során” – hangsúlyozta Balázs.
A szlovák-magyar kapcsolatokat érintően elmondta, örül annak, hogy egyik kormány sem húzza elő ezt a kártyát, aminek köszönhetően most nyugalom van. „A valóságban kitűnőek a kapcsolataink, az emberek a határ két oldalán szeretik egymást” – vélekedik. Ezt az állítását azzal támasztotta alá, hogy amikor annak idején Lajčák miniszterrel letették az új Ipoly-híd alapkövét, kiváló volt a hangulat a helyszínen. „Az emberek közösen örültek, és nem számított, ki a szlovák és ki a magyar. Ránk nem is volt szükségük” – magyarázta. Azt mondja, Magyarország összes szomszédja közül a szlovákok állnak legközelebb a magyarokhoz – közös a történelmük, a mentalitásuk, a kultúrájuk, közösek az ételeik. Michal Kováč szlovák exállamfő és Göncz Árpád volt magyar köztársasági elnök egyik találkozóján érdekes beszélgetésnek volt fültanúja – mesélte. „Éppen erről a témáról folyt a beszélgetés, amikor a két államfő megegyezett, hogy az egyetlen dolog, amiben a szlovákok és a magyarok különböznek az a nyelvük” – mondta a beszélgetés végén Balázs.
Plus 7 dní nyomán, dé, Felvidék.ma
