Az ellenzék képviselői és Robert Kaliňák belügyminiszter is azt szeretné, ha nagyobb súlya lenne a preferenciaszavazatoknak – derült ki a közös találkozójuk után tartott sajtótájékoztatón. A jelenlegi szabályok értelmében a jelölt akkor léphet előbbre a listán, ha megszerzi azoknak a szavazatoknak a három százalékát, amelyet az őt jelölő párt kapott.
A miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy az új szabályok szerint már 2 százaléknyi szavazat elegendő lenne a listán való feljebb kerülésre, ami véleménye szerint bizonyos teret hagyna a politikai pártoknak is a képviselői klubjuk összeállítását illetően. A preferenciaszavazatok súlyának növelését az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek kezdeményezték, mi több, ők azt javasolják, hogy teljesen szűnjön meg a preferenciaszavazatok súlyának korlátozása. Kompromisszumos megoldásként hajlandók lennének az 1 százalékos korlátozást elfogadni.
A pártok a javaslat végleges formájában a jövő hét folyamán egyeznek meg.
Az ellenzék és a belügyminiszter egyelőre még abban sem egyezett meg, hogy a módosított választási törvények mikortól lépnének hatályba. A miniszter azt szeretné, ha már a jövő tavasszal esedékes köztársaságielnök-választáskor érvényben lennének. „Ezt tartom a legigazságosabbnak” – jelentette ki annak kapcsán, hogy némely párt azt szeretné, ha csupán a következő parlamenti választásoktól számítva lennének érvényesek az új szabályok.
Lucia Žitňanská, az SDKÚ-DS parlamenti klubjának elnök asszonya azonban elképzelhetetlennek tartja hatálybalépésüket már az államfőválasztástól. Kompromisszumos megoldásként a jövő évi önkormányzati választásokat tudja elképzelni.
Nem egyezett meg továbbá Kaliňák és az ellenzék az állandó állami választási bizottság létrehozásában sem. Az ellentétek abban vannak közöttük, hogy ki legyen a bizottság tagja és hogy kinek legyen joga tagokat javasolni a bizottságba. A miniszter szerint a bizottság akkor lesz a legfüggetlenebb, ha kormánykoalíció és az ellenzék egyenlő arányban javasol oda tagokat. Kérdés viszont, hogy a bizottságba az ombudsman, a Számvevőszék, a Legfelső Bíróság és a Főügyészség is javasoljon-e tagokat, illetve azt is fontolgatják még, hogy javasoljanak-e tagokat a civil szervezetek is.
Az ellenzék továbbra is feleslegesnek tartja a kampánycsendet, a miniszter szerint azonban ezen biztosan nem bukik a törvény, és hajlandó volt a kompromisszumra a választási felmérések nyilvánosságra hozatalának időpontját illetően is, ami a tárgyalásoknak köszönhetően az eredetileg javasolt 21 napról 14 napra rövidült a választások napja előtt.
Kaliňák továbbra is azt mondja, nem arra törekszik, hogy az ellenzék megszavazza a törvényeket, a tárgyalásokat azonban fontosnak tartotta, mivel sok mindenben megegyeztek az ellenzékkel.
Lucia Žitňanská viszont azt állítja a tárgyalások bizonyos keretek közt zajlottak, amelyeket a minisztérium határozott meg a javaslattal. Így nem foglalkoztak például a választási rendszerrel sem, bár véleménye szerint kellett volna.
A KDH már jelezte, hogy nem szavazza meg a választási törvényeket, mivel nem mentek keresztül a módosító javaslataik, melyek közül az egyik a választókörzetek számának megváltoztatása, a másik pedig a polgármesterek minimális műveltségének feltételül szabása volt.
SITA nyomán dé, Felvidék.ma
