November kilencedikén gyönyörű új szoborral gazdagodott Győr: a Marcali Lakótelepen felavatták-megáldották Boldog Apor Vilmos szobrát.
Maholnap talán már bekerül az összmagyarság tudatába, hogy a második világháború vége felé, amikor a bevonuló szovjet hadsereg katonái többszázezer (!) magyar nőt erőszakoltak meg, Apor Vilmos győri püspök is lányokat-asszonyokat rejtegetett az elállatiasodott oroszok elől. A rejtőzők a püspökség pincéjében húzták meg magukat, de néhány fegyveres orosz felfedezte őket. A hős püspök elállta a katonák útját, mire azok háromszor belelőttek. A nők megmenekültek, Apor Vilmos azonban belehalt sérüléseibe. Így lett belőle vértanú, akinek emléke azóta is él. Sokszázezer életben maradt, meggyalázott magyar nő hosszú évtizedeken át hallgatott fájdalmairól, nem szólt még a gyerekeinek sem a test- és léleksebző erőszakról. Rieger Tibor szobra csakúgy, mint Skrabski Fruzsina Elhallgatott gyalázat c. filmje mostanában kezdi felmutatni a szörnyű múltat, hogy az újabb nemzedékek is megérthessék, milyen szörnyű a háború,s milyen iszonyatos megpróbáltatásokon mentek át felmenőik. A hetvenhárom esztendős Rieger Tibor a kortárs magyar szobrász társadalom legnagyobbjai közé sorolható. Bár Magyarországon született, első éveit a Csallóközben, Alistálon, majd Királyfiakarcsán élte. Hat esztendősen került vissza – már kitelepítettként – a családjával Magyarországra. „Ezek az első évek határozták meg az érzelmi világomat, gyakran keresem fel gyermekkorom helyszíneit” – vallja a mester, így hát mi, felvidékiek is büszkék lehetünk rá. Győri műve tulajdonképpen kompozíció: a vértanú, (azóta boldoggá avatott) püspök a róla elnevezett katolikus iskolaközpont bejárata előtti téren egy falrész előtt áll. Mögötte, a falba építve négy dombormű látható: egymáshoz bújt, riadt tekintetű nőkkel. A falrész vörös téglákból épült, az alakok hófehérek. Néhány méterre e megrendítő hatású kompozíciótól, az Apor Vilmos Katolikus Központ épületében díszteremnek is, templomnak is használt belső tér nyílik. Szerkezete alapján akár fedettpiac vagy szerelőcsarnok is lehetne, de a feszület és az oltár, s a szerény, s ezért talán még hatásosabb díszítés Isten házává teszi. A szoboravató résztvevői, köztük számos diák, szinte sugározták magukból a szelídség fényeit. Így alakulhatott ki az a szakrális tér, amely Isten akaratából, emberi alázatosságból és egy-egy nagy mű együttes hatásából születik. Az ilyen terekben valósul meg a magyarság megújulása, erősödik a lelkünk és a jövőbe vetett hitünk. Aki Győrött jár, keresse fel a Pátzay Pál utcát és nézze meg Rieger Tibor alkotását az Apor Vilmos Katolikus Központban. És ha teheti, nézze meg Skrabski Fruzsina dokumentum filmjét is, hogy valós képet kaphasson történelmünk eme iszonyú, ismeretlen időszakáról.
Batta György/Felvidék.ma
