Egyértelmű politikai vezető, aki aktívan részt vesz az állam megszilárdításában és társadalmi megbékélésre törekszik. Ez Robert Fico (Smer-SD) elképzelése az ideális köztársasági elnökről, aki jelöltsége óta első ízben ült le egy asztalhoz a legjelentősebb ellenjelöltjeivel a HNClub március 4-ei beszélgetésén. Robert Fico a beszélgetés során azt mondta, amennyiben bizalmat kapna a választópolgároktól, köztársasági elnökként jó együttműködésre törekedne a kormány, a parlament és a politikai pártok közt, illetve hatékony párbeszédet kezdeményezne az alkalmazottak, a munkáltatók és a települések képviselői között. „Ha öt év múlva az emberek azt mondanák, olyan államfőjük volt, aki ezt tette, azt a küldetésem beteljesedésének tartanám” – jelentette ki Fico. A köztársasági elnök súlya és jelentősége a jövőben növekedni fog. Nem is annyira a szélesebb jogkörök által, hanem inkább a jelentősége által, amellyel az államfő az állam irányítása során rendelkezni fog – vélekedik a kormányfő.
Pavol Hrušovský (KDH, Most-Híd, SDKÚ-DS) köztársasági elnökként lényeges témákat nyitna meg, és kultúrát vinne a politikai vitákba. „Azt szeretném, ha a politikában versengés folyna, nem pedig küzdelem, mint ahogy most” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. „Ez a politikai küzdelem vezet a feszültségek és a szélsőséges nézetek növekedéséhez, aminek eredményét a novemberi megyei választások során Besztercebánya megyében is láthattuk” – fűzte hozzá Hrušovský.
Andrej Kiska (civil jelölt) a legfontosabbnak azt tartja, hogy visszatérjen az emberek köztársasági elnöki hivatalba vetett bizalma. Kiska szerint az államfő feladata lenne, hogy érdeklődjön az emberek valódi gondjai iránt, hogyan befolyásolják például az elfogadott törvények a mindennapi életüket. „Amennyiben az államfőnek tudomására jut, hogy egy olyan törvényt készülnek elfogadni, amely nem az emberek javát szolgálja, ezt világosan a kormány és a parlament értésére kellene juttatnia” – vélekedik Kiska, aki szerint az ilyen államfőt egyetlen kormány sem hagyja majd figyelmen kívül.
Radoslav Procházka (független) szeretné helyreállítani az állam és a polgárok közti egyensúlyt. „Fontos számomra, hogy olyan érzést keltsünk, a polgárnak nemcsak kötelességei vannak, hanem igényei is az állammal szemben, amelyeket ki kell elégíteni” – fogalmazott. Szeretné továbbá helyreállítani az igazságosságba vetett bizalmat is. Tervei közt szerepel, hogy aktív szerepet vállal a gazdasági diplomácia terén is, ami új megrendeléseket és munkahelyeket hozhat.
Ján Čarnogurský (civil jelölt) ötéves köztársasági elnöki tisztsége után örömmel nyugtázná, hogy az ország világos prioritásokkal rendelkezik a bel- és külpolitikája terén.
Milan Kňažko álma öt év múlva akkor teljesülne, ha Szlovákia fejlődő polgári társadalommá válna. Ehhez szeretne hozzájárulni személyével és nézeteivel a kormány és a parlament közti együttműködésben. Véleménye szerint fontos lenne, hogy egyetértésben tevékenykedjenek. Erre akkor is sor kerülhet, ha nem egy pártból valók, és különbözőek a nézeteik. „Biztosítani szeretném Önt arról, kormányfő úr, bármi jót tesz ennek az országnak, én a támasza leszek abban” – fordult Kňažko a beszélgetés során Ficóhoz. „Ellenkezőleg, ha azt fogom érezni, hogy a törvények pártérdeket követnek, vagy a polgárok egy kisebb rétegének kedveznek, ezeket a törvényeket vissza fogom küldeni a parlamentbe” – hangsúlyozta Kňažko a HNClub beszélgetésében.
TASR nyomán dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44341,44330,44310,44240″}
