A választás napjától a jelöltek korhatárán és a választási küszöb mértékén át a megválasztható képviselők számáig sok mindenben eltér az egyes tagállamokban az európai parlamenti választás menete. Egy valamiben azonban közös, május 22-25. között Európa EP-képviselőket választ, de vajon hogyan? Erre kerestük a választ.
Az uniós tagállamok közül Nagy-Britanniában (Anglia, Skócia, Észak-Írország) és Hollandiában kezdődnek el legkorábban az európai parlamenti választások. Ezekben az országokban már május 22-én az urnákhoz járulnak az emberek, a legtöbb uniós tagállamban – ahogyan Magyarországon is – azonban csak három nappal később, május 25-én, vasárnap szavazhatnak azok az állampolgárok, akik betöltötték 18. életévüket – egyetlen kivétel Ausztria, ahol a szavazati jogot már a 16 éves kor felettiek is gyakorolhatják.
Szlovákiában Lettországhoz és részben Csehországhoz hasonlóan, május 24-én nyitnak majd a szavazóhelységek. A csehek annyiban térnek el, hogy Európában egyedül ők rendeznek kétnapos választást: szomszédunknál május 23-án, pénteken nyitnak és másnap, május 24-én zárnak az urnák.
A választások eredményét – az előző választások során alkalmazott gyakorlattal összhangban – idén is csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha már minden egyes országban befejeződött a szavazás. Akik tehát Szlovákiában szavaznak, legalább egy napot kell, hogy várjanak a hivatalos eredmények kihirdetésére.
Érdekes különbség az is, hogy az egyes tagországokban eltérő a választási küszöb mértéke – a 28 ország felében, azaz 14-ben (Spanyolországban, Portugáliában, Szlovéniában, Máltán, Bulgáriában, Észtországban, Finnországban, Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban, Németországban, Írországban és Nagy-Britanniában) ráadásul egyáltalán nincs is ilyen korlátozás. Cipruson a 1,8 százalékot, Görögországban pedig a 3 százalékos eredményt elérő pártok képviselői juthatnak európai parlamenti mandátumhoz. Svédországban, Olaszországban és Ausztriában a küszöböt négy százaléknál állapították meg, míg például a franciáknál, a horvátoknál, vagy a litvánoknál a visegrádi négyek országaihoz hasonlóan a képviselői mandátum feltétele az öt százalékos eredmény elérése.
Legtöbb képviselőt – az országok népességének arányában – Németország juttathat Brüsszelbe, szám szerint 96-ot. Őt követi Franciaország (74), Nagy-Britannia (73) és Olaszország (73). A legkevesebb képviselői hely (6) Ciprusnak, Máltának, Luxemburgnak, Észtországnak jut. Szlovákia 13, Magyarország 21 képviselőt delegálhat az Európai Parlamentbe.
Az egyes jelöltek korhatára viszonylag nagyobb egységet mutat, a legtöbb országban (ilyen Magyarország is) a 18. életév betöltéséhez kötik azt, hogy valaki képviselőjelölt lehessen. Szlovákiában ez a korhatár kicsivel magasabb (21), még szigorúbbak azonban Olaszországban, Cipruson és Görögországban, ahol a 25. életévüket betöltött jelöltek indulhatnak a választáson.
lm, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45831,45663,45832,45784,45664″}
