Esterházy Jánosra, a csehszlovákiai magyarság két világháború közötti vezető politikusára emlékeztek szombaton, június 21-én a morvaországi Mírovban a csehországi magyarok.
Az idén immár 17. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), valamint a helyi önkormányzati szervek rendezték közösen. A helyi rabtemetőben megtartott megemlékezésen elhangzott magyar, cseh és lengyel nyelvű beszédek méltatták Esterházy Jánost és életművét.
A mírovi emlékünnepséget megelőzően Olmützben, a Szent Móric templomban katolikus szentmisét mutattak be Esterházy János tiszteletére, amelyet Zsidó János esperes-plébános celebrált.
A megemlékezésen a csehországi magyar szervezetek, valamint a szlovákiai és a magyarországi magyarok, a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el a mírovi egykori rabtemetőben lévő jelképes síremléknél.
Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. A II. világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani büntetést kapott. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették.
A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszig nem volt köztudott, hol van eltemetve, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.
Cseh történészek – az Esterházy család kérésének eleget téve – kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol nevű köztemető közös sírjában található.
Esterházy Jánost eddig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így a néhai politikust papíron továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.
Kokes János, MTI-Prága, Felvidék.ma
