Nem áll a legjobban Szlovákia a 2007-2013-as uniós alapok merítése terén, ugyanis még a rendelkezésre álló támogatási összeg felét sem sikerült eddig kimeríteni. Kérdés, ki lesz mindezért majd a felelős. Az Európai Unió átmenetileg leállította Szlovákia számára az alapok merítését, mivel Szlovákia olyan projektekre kért uniós támogatást, amelyeket állami költségvetésből vagy magánpénzekből sohasem fedezett volna, ám az uniós forrásokat szívesen pazarolná erre. Mindezek ellenére Szlovákia nem győzi elkölteni a Brüsszelből kapott pénzt.
Ľubomír Vážny befektetésekért felelős kormányalelnök az év elején még korainak tartotta az uniós alapok merítésének leállításáról szóló találgatásokat. Az alaposan eltitkolt információ azonban egy be nem sorolt kormányanyag végén elárulta az igazságot. Az Európai Bizottság részéről 2014. június.30-ával kilenc operatív program esetében felfüggesztették a fizetési határidőket – tájékoztat az Aktuálne.sk internetes portál. Ami más szóval azt jelenti, Brüsszel jelenleg nem téríti Szlovákia kiadásait az uniós alapokból. A 11 programból úgy-ahogy csak a környezetvédelemre és a foglalkoztatásra irányuló projektek álltak helyt. A hírt a pénzügyminisztérium is megerősítette, amely azonban nem lát okot a pánikra. Véleménye szerint a kifizetések leállítása csupán a jóvátétel egyik szokványos módja, s előfordult már a múltban is, hogy átmenetileg leállították, majd újraindították a kifizetéseket.
Mégis előfordulhat, hogy milliárdoktól esünk el. A leggyakrabban idézett értesülések alapján ugyanis a 2007-2013-as merítési időszakra több mint 11 milliárd eurót kaptunk. Ennek azonban eddig csupán nem egészen a felét sikerült kimeríteni, és a további merítésre már csak másfél évünk van. A pénzügyi tárca szerint Szlovákia Brüsszel utasítására már elindította a jóvátételt célzó akciótervet. De ez még nem minden, lassan ugyanis elkezdődik az új, 2014-től 2020-ig tartó programozási időszak, amely alapján újabb 15 milliárd euróhoz juthat Szlovákia az elkövetkező hét évben. Ezzel a tempóval azonban nem tudni, mire leszünk képesek.
„Szlovákia részéről az alapok merítését illetően három probléma látható” – nyilatkozta portálunknak az ügy kapcsán Csáky Pál, az MKP EP-képviselője. „Az első a dilettantizmus, a második a korrupció, a harmadik pedig az értelmetlen bürokrácia, amely részben a korrupció elfedését is szolgálja” – vélekedik Csáky. Mint mondta, mindezekről szó esett Brüsszelben, a DG Regio meghallgatásán július 17-én, amelyen EP-képviselőként maga is részt vett. „Felszólalásomban arra kértem a bizottságot, hogy a kormány hibái miatt legalább az önkormányzatokat ne büntesse Brüsszel. Ezt a felvetésemet támogatták a szlovén, magyar és cseh kollégák is. Örülök, hogy a bizottság elfogadta ezt a logikát, és napjainkban számos dél-szlovákiai önkormányzat kap értesítést arról, hogy a pályázatuk sikeres volt” – fűzte hozzá Csáky.
Szlovákia az őszre tervezi a jóvátételt. Az Európai Bizottság ez után dönt a merítési tilalom feloldásáról.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47630,47559,47504″}
