Szertűz az összetartozás erősítéséért

A Kárpát-medence szívében, Bugacpusztán Magyarországon negyedszer hívták össze a törzsi gyűlést, a Kurultajt. A hun-türk tudatú népek mindegyike elfogadta a meghívást. A magyarországiak mellett a Felvidékről is több százan érkeztek.

A Kurultaj, a Magyar Törzsi Gyűlés a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye
A találkozó a Kárpát-medencei magyar hagyományőrző és civil szervezet részvételével valósult meg a Bíró András Zsolt vezette Magyar Turán Alapítvány és Szövetség szervezésében augusztus 8–10. között Bugacon.
Pusztai vágtaA huszonhét nép képviselői mindannyian Atilla, Etele nagyfejedelem leszármazottai. A keleti népek képviseletében magas rangú diplomáciai küldöttségek jelentek meg.
A turáni rokon népek közül 27 nemzetből, az eddig legnagyobb számú, 306 fős küldöttség érkezett. Az ünnepen képviseltette magát a kazakisztáni Madjar törzs vezetősége, valamint az üzbegisztáni Madzsar törzs vezetősége is. Az „Atilla Sátra” – Hun kiállítás megnyitójára, Bugacra érkezett Muhamediuly Arystanbek Kazakisztán Kulturális Minisztere, továbbá 4 szenátor és 8 parlamenti képviselő volt tagja a népes kazakisztáni delegációnak. Azerbajdzsánból 4 parlamenti képviselő, valamint 3 nemzeti szervezet elnöke is ellátogatott a Magyar Törzsi Gyűlésre. Törökországból 6 parlamenti képviselő és a Török Állami Televízió (TRT) 3 vezetője – közölte a kurultaj.hu.
Megünnepelték összetartozásunkat, ezzel ápolva a sztyeppei lovas nomád kultúra és a keleti eredet hagyományait.
A Magyar-Turán Alapítvány arra hivatott, hogy kutassa a magyarság Kárpát-medencén kívüli vándorlását, etnogenezisének korai szakaszait és rokoni kapcsolatait. Mindezt a rokon népek tudományos intézeteivel, szakembereivel együttműködve teszik. Elsődleges és kiemelt feladatuknak tekintik a Kurultaj színvonalas és eredeti szellemiségéhez hű, folyamatos szervezését.
Bíró András Zsolt elmondta, a Magyar Törzsi Gyűlés nem csupán ünnep, hanem a Kárpát-medencei magyar összefogásnak az egyik legfontosabb eleme is.
„Az erdélyi, délvidéki és felvidéki csapatok együtt léptek fel, és együtt építették ki a tábort. A rendezvény sikere érdekében is egész évben napi szinten tartottuk a kapcsolatot egymással. A gyűlés ideje alatt példát mutattunk azáltal, hogy felelevenítettük a legnagyobb ősök történelemformáló tetteit. Nagyon sokan voltak, akik itt érezték át először ennek erejét” – nyilatkozta. Hozzátette, így az emberek gondolkodása, napi viselkedése is olyan irányba terelődhet, amikor büszkébbek lesznek a saját nemzetükre, múltjukra, e mentén pedig olyan közösségekbe kerülhetnek, amelyek értéket képeznek.
VásársoronA Felvidékről nyugattól keletig képviseltették magukat a hagyományőrző szervezetek, érdeklődő közönség. Becslések szerint összesen kétszázezren látogattak ki a rendezvényre, köztük nem volt egyszerű a felvidékiekkel való találkozás. Az öt hatalmas pusztai parkolóban többek közt dunaszerdahelyi, komáromi, érsekújvári, galántai, lévai, losonci, rimaszombati, rozsnyói, kassai, nagymihályi, tőketerebesi rendszámokat lehetett látni. A tömegben feltűntek pl. a vágkirályfai íjászok, a Kerecsen Motoros Egyesület tagjai, ott volt a kassai Rovás polgári társulás, a párkányi hagyományőrzők, de lehetett látni Debrőd polgármesterét is. Zselíz, Bény, Kéménd, Kőhídgyarmat, Búcs, Bátorkeszi, Nána, Muzsla falvakból is érkeztek egy busszal.
A korábbi évekhez hasonlóan a rendezvény fővédnöke idén is Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke volt, aki a szombati, augusztus 9-i seregszemle után mondott beszédet, melyről ITT>>> olvashatnak.
Lezsák Sándor a sajtónak úgy fogalmazott, hogy népmozgalommá vált a Kurultaj, s már előre lehetett számítani arra, hogy népszerű találkozó lesz.
Ezt igazolja az is, hogy nagyon sok őstörténetünk iránt érdeklődő műhely van, nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a rokon népek körében is. A Kurultaj idén is erősítette a rokontudatot, s ahogyan Lezsák Sándor hozzátette, ez olyan bizalmi kapcsolatot is jelent, amelynek segítségével tudományos kutatások, a kulturális, sőt akár a gazdasági kapcsolatok is fejlődhetnek.
A Kurultaj kiteljesedése a vasárnap esti, augusztus 10-i szertűz meggyújtása volt. A szertartást táltosok és dobosok végezték Sólyomfi Nagy Zoltán főtáltos vezetésével. Megáldották az összetartozó népeket, s erőt adtak az őseinket, múltunkat, gyökereinket kutató további úthoz.
Megnyitó beszédek
Bemutatók, versenyek, kiállítások, előadások
Az ünnep alkalmából több színtéren egyszerre zajlottak a lélekemelő műsorok.
A küzdőtéren sorra váltották egymást a hagyományőrző csapatok. Solymászok, lovasíjászok, ostorosok mutatták be tudásuk legjavát. Megrendezték a gyorsasági lovasversenyt, a pusztavágtát, a köbörét, az íjászversenyeket, amelyekbe több felvidéki versenyző is bekapcsolódott. Idén is bemutatkozott Monus József távlövő íjászvilágbajnok.
A Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlésen 362 lovas hagyományőrző vett részt, összességében 124 hagyományőrző csoport képviseltette magát (gyalogos hadi hagyományőrzők, íjászok, kézművesek, táltos dobosok, néptáncosok és zenészek).
Méltán nyerte el a közönség tetszését Lezsák Sándor fiának, Lezsák Levente lovas kaszkadőrnek a bemutatója, de nem okozott csalódást a bolgár-hun gyalogos harci bemutató, a Bagatur sem azoknak, akik most látták őket először vagy már ismerték a Bulgáriából érkezett hagyományőrzők erővel teli bemutatóját.
Megnyitó - a barantás felvonulásaA Felföldi Baranta Szövetség idén is lehetőséget kapott a bemutatkozásra a Nagy Kurultajon. Kopecsni Gábor, a felföldi barantások vezetője a kezdetektől jelen volt a Kurultaj találkozókon. A tiszta forrásra, a pásztorok elmondásaira épített gyalogos harci bemutatóban részt vettek a Hadik, a Csenkey, a Tolma és a Gümür vezér csapatok barantásai Dunaszerdahelyről, Csenkéről, Komáromból és Péterfala-Almáspusztáról. A „Hallja meg minden hun, huj, huj, hajrá!” csatakiáltást füleikben sokan magukkal vitték.
A résztvevők szabadon megszólaltathatták a világ legnagyobb táltosdobját, amelynek átmérője 188 cm,  a kiskunmajsai Balogh Sándor bőrösmester és csapata kifejezetten a Kurultajra készítette. A dob keretéhez szibériai nyírfát használtak, bőréhez egy egész szarvasmarha bőrét dolgozták ki.
A bemutatók elmaradhatatlan pillanata volt a bugaci csikósok fellépése. A csikós bemutatóban hat bugaci csikós, egy szamár, a puszta-ötös fogat mutatta be mindazt a tudományt, amelyre egy szilaj lóval és egy ostorral vágtában, ügetésben, lépésben, földön fekve, földön ülve képes a magyar csikós.
A Kárpát-medencei hagyományőrzők nagy seregszemléjének idei különlegessége volt, hogy több mint háromszáz lovas hagyományőrzővel valósult az meg. Lenyűgöző volt a rokon népek zászlóinak a bevonulása is, melyet a felvidéki és győri barantások tartottak a díszsorban a vendégek előtt. A huszonhét nép hatalmas zászlaja mellett a magyaron kívül a székely zászlót is meglobogtatták.
Attila Sátra - az idei különlegességKülönleges kiállításegyüttest is megtekinthettek az ünnepre kilátogatók. Az egyedülálló tárlatok központi eleme az Atilla Sátra elnevezésű, a hun korszakot bemutató régészeti és antropológiai kiállítás volt.
Atilla Sátra több mint 20 méter átmérőjű volt 8 méteres tündöklővel. Ez adta a keretet, a tiszteleti helyet a hun hagyaték megidézésére. Mindig kígyózó sorok álltak a nagy fekete építmény előtt, hiszen mindenki szerette volna látni a régészeti leletek mellett az idei Kurultaj különlegességét, a 20 méteres panorámaképet is a hunok bejöveteléről. Az alkotást Kertai Zalán festőművész készítette.
Az óriásjurta mellett az Ősök Sátrai jurtákban a Belső- és Közép-Ázsiából a Kárpát-medencébe eljutó, majd itt letelepedett lovasnomád népek örökségét tekinthették meg a látogatók. A tárlatokon megcsodálhatták a szkíta, szarmata, avar, hun és a honfoglaló magyar nép régészeti és antropológiai leleteit.
A népzenei műsorok mellett a csuvas, a baskír valamint az ujgur delegáció külön néprajzi bemutatóval is készült. A Türkmenisztánból érkező küldöttség a türkmén népzenei és néptánc bemutatón kívül, egy nagy kiállítási jurtát is berendezett, ahol több mint 160 kg-nyi különleges, több régiót bemutató etnográfiai anyagot állított ki. Az értékes kiállítási tárgyakat (köztük aranyozott lószerszámok) a Türkmén Nemzeti Múzeum kifejezetten a Kurultaj ünnepére küldte Magyarországra – tájékoztat a kurultaj.hu honlap.
Az előadósátor is mindig teltházas volt. A felvidéki származású Agócs Gergely népzenekutató a magyar folklór párhuzamait kereste a Kaukázus északi előterében. Évinger Sándor, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa a hunok eredetéről beszélt az embertani leletek tükrében. Elmondta, hogy ma is aktív kutatás folyik a témában, s a Kurultajra érkező kazah szakemberek mintát is vételeztek a budapesti múzeumból további összehasonlítások céljából.
Vásársor - Táltoskönyvek Kiadó és Gábor Emese
Kézművesek, vásárosok, ételkülönlegességek, zenei műsorok
Három napra a pusztára költöztek többek közt a kovácsok, bőrösök, nemezesek, fazekasok, fafaragó mesterek, kézművesek. Varázslatos vásári forgatagot alkottak. Mindenki megjelent itt, aki újraálmodta a magyar hagyományokat ruhában, kiegészítőkben, ékszerekben, edényekben, sokféle használati eszközben. Láttunk szövőszéket, kovácsműhelyt, kemencét. A régi gyermekjátékok is megelevenedtek, készítőik a gyerkőcöknek fáradhatatlanul magyarázták azok használatát.
Gyermekkönyveket is vásárolhattak a Táltoskönyvek Kiadótól. Gábor Emese és Csirke András Pósa Lajosról, az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtőjéről is beszélt az érdeklődőknek.
Közben lovak lépkedtek vagy olykor vágtattak szerteszét. A lovasok a puszta legszebb hangját bemutatva a karikás ostorral cserdítettek bele a nagy magyar pusztába, mely a sokrétű programtól volt hangos. Miközben a finomabbnál-finomabb ételeket kóstolhattak a látogatók, a vendéglátósok sorával szemben két színpadon folyamatosan léptek fel a testvérnépek együttesei, ízelítőt nyújtva a saját zenéjükből.
Zenei műsor - Sólyomfi Nagy Zoltán A  Kazahsztánból érkezett Turán együttes évek óta népszerűségnek örvend. Elkápráztatta a közönséget a gyönyörű, dorombon játszó művésznő, a jakutföldi Yuliana, aki az erdő hangját hozta el. Tapsolhatott a közönség pl. a tatár, a török-altáji, a türkmén, üzbég, azerbajdzsáni, mongol, kirgiz, csuvas, baskír, ujgur népzenészeknek, a Burjátiából érkezett Midigmának.
A turáni testvérek is belekóstolhattak a magyar hagyományokba. A színpadokon megjelentek a kunsági néptáncosok, a délvidéki Cirkalom Táncegyüttes, a magyar sámánzene és regösénekek. Fellépett Sólyomfi Nagy Zoltán, Fehér Holló Öskü, Barát István, Kanalas Éva. Öröm volt hallgatni a Regős Fehér Táltosok vagy a Rejtező zenekar együttdobolását. Az első napon az Ismerős Arcok adott koncertet.
A vásári sorok között a látogatók citerával, dudával, furulyával, tárogatóval ismerkedhettek. Utóbbit Vesztergám Miklós szólaltatta meg, aki többször is elfújta a szívünknek kedves Krasznahorka büszke várát.
Az ünnep tisztelgés volt a nagy ősök, valamint saját nagyszüleink, dédszüleink emléke előtt. A hagyományőrzők, a vendégek és a közönség méltóságteljes viselkedésükkel, ill. viseletükkel tisztelték meg egymást és azokat, akik a hagyományokat napi munkájukkal éltetik és őrzik utódaink számára.

Homoly Erzsó, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
A főszervezők beszámolóját a kurultaj.hu oldalon olvashatják el. {iarelatednews articleid=”47853,47837,47744,46920″}