50578 1

A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében adták át idén negyedszer a Magyar Örökség-díjakat december 13-án. Felvidékről Pósa Lajos, a gyermekirodalom megteremtője és Szíjjártó Jenő, a kórusmozgalom elöljárója részesült elismerésben.
A Magyar Örökséget kitüntető címet igazoló oklevelek ünnepélyes átadását a Magyar Örökség és Európa Egyesület szervezte. A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottságának elnöke Dr. Hámori József neurobiológus. A Bírálóbizottság felvidéki tagja B. Kovács István gömörológus, a 2013-as díjazott.
Pósa Lajost B. Kovács István, a Rimaszombat és Vidéke Társulás elnöke; Szíjjártó Jenőt a Szövetség a Közös Célokért igazgatója, Pogány Erzsébet, a Szíjjártó Jenő Művészi Öröksége Egyesület, melynek Nagy Ilona, a zeneszerző özvegye az elnöke, és több zenei szakmai szervezet, köztük a Szabó Imre orgonaművész által vezetett pozsonyi Liszt Ferenc Társulás és a Hecht Anna által irányított Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa, valamint a Szövetség a Közös Célokért társulásba tömörült tizenhét nagy szlovákiai magyar szervezet terjesztette fel a díjra. Az ünnepségen a SZaKC-ot a társulás elnöke, Duray Miklós képviselte, aki 2000-ben kapta meg a Magyar Örökség-díjat.

50578 a dijazottak es meltatokA Magyar Örökség-díj kitüntetettjeinek kiválasztása 1995-től az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. Így évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében.
Decemberben elsőként Pál István Szalonna és bandája kultúrát, hitet és a magyarság összetartozását erősítő népzenei szolgálata került az Aranykönyvbe. A laudátor Böszörményi Gergely zenei kiadó, koncertszervező volt. A zenekar a díjátadáson is közreműködött.
Elismerésben részesült az Alsóőri és felsőőri színjátszók közösségépítő, hagyomány- és anyanyelvőrző tevékenysége, munkájukat Dr. Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztője méltatta.
Díjazták Kuklay Antal gazdag életművét és a cigányság felemelkedéséért végzett példa értékű munkáját valamint Telenkó Miklós értékőrző és értékteremtő tevékenységét. Méltatójuk P. Hofher József SJ jezsuita szerzetes, vándorprédikátor volt.
A Százados úti Művésztelep laudátora Sipos Endre festőművész, művészettörténész, művészeti író; a Magyar Tüdőgondozói Hálózat méltatója Dr. Kunszenti Tamás tüdőgyógyász főorvos volt.

Népes felvidéki küldöttség jelent meg a két felvidéki posztumusz díjazott után.
50578 Kun Miklós Jenő és Czeglédy BotondPósa Lajos nemzetnevelő szolgálata és az általa alapított, „Az Én Ujságom” c. gyermeklap került ezúttal elismerésre. Pósa Lajos 100 évvel ezelőtt hunyt el. A díjat Kun Miklós Jenő, budapesti Pósa kutató, a www.posalajos.com oldal szerkesztője vette át, aki több mint egy évtizede dolgozik Pósa Lajos ébresztésén. Az elismerés átvételénél a gyerekek nevében, a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium diákja, Czeglédy Botond is közreműködött, aki a költő Diri-diri dongó című versét szavalta el nagy sikerrel.
Pósa Lajos munkásságát Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész méltatta. “Pósa Lajosnak sikerült az, ami addig egy magyar gyermeklap szerkesztőnek sem: a kortárs magyar irodalom legjobbjait nyerte meg szerzőknek. Megértette velük, hogy a gyermekeknek nem úgy kell írni, hogy lehajoljanak hozzájuk gügyögni, hanem felemelik őket magukhoz, s a legjobbat kínálják nekik. Az 1890-ben indult gyermeklap minden szempontból nóvum a magyar irodalomban: rajzai, versei, prózái soha nem látott igényességükkel tűnnek ki. És még mi minden volt abban a csodalapban: rejtvények, játékok, színdarabok, verses mesék, állatmesék, aranymondások. És volt még valami. A Pósa Lajos írta szerkesztői üzenetek, amelyekből a gyermekolvasók (s persze a szülők is!) egyszerű és komoly intelmeket kaptak az irodalomról, a tanulásról, az olvasásról, a hazaszeretetről, az értékek megbecsüléséről” – mondta. A laudációt ITT>>> olvashatják el.

Szíjjártó Jenő zeneszerzőnek a felvidéki magyarság kultúrájáért végzett kiemelkedő tevékenysége tevékenységével érdemelte ki a posztumusz elismerést. Szíjjártó Jenő idén lenne 95 éves. A leginkább karmesterként és zeneszerzőként ismert művész a kodályi hagyományok követőjeként komoly népdalgyűjtő és feldolgozó munkát is végzett a Nyitra-vidéken.
50578 Szíjjártóné Nagy Ilona és Hecht AnnaA díjat Szíjjártóné Nagy Ilona, Szíjjártó Jenő özvegye (az általa alapított Szíjjártó Jenő Művészi Öröksége Egyesület elnöke, közösségszervező) és Hecht Anna, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa elnöke vették át.
A laudációt Horváth Géza zselízi tanár-karnagy mondta el. “Szíjjártó Jenőnek köszönhető, hogy ötven évvel ezelőtt, 1964 novemberében megalakult a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, melynek legfontosabb küldetése az volt, hogy karnagyokat képezzen a második világháború után újjászülető szlovákiai magyar kórusmozgalom számára. A Tanítókórus éléről azonban az államhatalom ideológiai kifogásai miatt még ugyanabban az évben távoznia kellett. A kórus, amely 1994-ben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa nevet vette fel” – emlékeztetett. Hozzátette: “A legeredményesebben minden bizonnyal Tóth Árpádnak, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa jelenlegi vendégkarnagyának sikerült a zeneszerzőt újra a közönség érdeklődésébe állítania, amikor Szíjjártó Jenő több művét a kórus műsorára tűzte, és 2012-ben könyvet írt munkásságáról „Mert törvény az anyai szó, gravitáció” címmel.
A Magyar Örökség-díj elismeri Szíjjártó Jenő – mozgalmat teremtő – fáradhatatlan szervezőmunkáját, zeneszerzői munkásságát, ugyanakkor nem kis büszkeséggel tölti el az egész szlovákiai magyarságot”. A laudációt ITT>>> olvashatják el.

A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A Magyar Örökség díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a magyarság “Láthatatlan Szellemi Múzeumát”.

he, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
{iarelatednews articleid=”48758,41701,38650,30227,36336,29020,27882,25763,19267,7418,7303,5142″}