53708

A kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen két évvel ezelőtt megrendezett országos Babits Mihály-konferencia anyagát foglalja össze, amelyen elsősorban doktoranduszok és mesterszakos hallgatók számolhattak be saját kutatási eredményeikről – mondta el az MTI-nek Sipos Lajos, az egyetem professor emeritusa, a kötet egyik szerkesztője. A kötetben két felvidéki magyar doktorandusz-hallgató tanulmánya is megtalálható. Az érsekújvári Horváth Réka ,,Hogyan látjuk őt ma?” A Petőfi-centenárium Babits írásaiban című, a somorjai Méry János pedig Petőfi-centenárium Csehszlovákiában című tanulmányával szerepel a kötetben.

Sipos hozzátette: a kiadvány a konferencia legjobbnak ítélt 45 előadásának írott változataiból áll össze, amelyeket Kenyeres Zoltán Széchenyi-díjas irodalomtörténész A Nyugat periódusai című hosszú tanulmánya vezet be.
“A kötet összeállításakor nem csupán azokat az alkotókat tekintettük Babits kortársainak, akik vele egy időben éltek, hanem mindenkit, aki nyelvszemléleti, esztétikai, poétikai, műfajtani szempontból párhuzamba állítható, összekapcsolható Babits irodalmi munkásságával” – hangsúlyozta Sipos Lajos. A kötetben így Radnóti Miklós és Kosztolányi Dezső mellett Vörösmarty Mihály, Petri György és Borbély Szilárd alkotásaival foglalkozó tanulmányok is olvashatóak.

“Mindezzel azt akartuk megmutatni, hogy a Babits-jelenség nem Babits Mihály életével kezdődött, és nem is az ő halálával ért véget” – tette hozzá.

Sipos Lajos a kötet tanulmányai közül kiemelte Haász Gabriellának a mára teljesen elfeledett olasz irodalmi elismerésről, a San Remo-díjról szóló írását. A Benito Mussolini által alapított, propagandisztikus célokat szolgáló, de mindössze három alkalommal kiosztott díjat Babits Mihály 1940-ben az Isteni színjáték magyar fordításáért vehette át. A korban nagy sajtóvisszhangot kiváltó esemény körülményeit Haász Gabriella saját olaszországi kutatásával tárta fel, amelynek során többek között a díjat odaítélő bizottság egyik tagjának még élő unokáját felkutatva jutott eddig ismeretlen információkhoz.

“Napjainkban csökkenőben van Babits ázsiója, talán azért, mert ma az irodalomban a komolyságnak, mint hangnemnek és gondolkodásmódnak alacsony a népszerűsége. Ehelyett az ironikus és az önironikus szövegalkotás divatos, sokan azt gondolják, hogy ez áll legközelebb a mai kor emberéhez, aki semmiben nem hisz, legfőképpen önmagában nem” – mondta el Sipos Lajos, hozzátéve, hogy pontosan ennek ellensúlyozására szervezte meg a ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem berkein belül működő, eddig mintegy negyven kiadott kötettel büszkélkedő Babits kutatócsoportot három évtizeddel ezelőtt.

A Babits és kortársai című kötet a Napkút Kiadó gondozásában jelenik meg, a tudományos témákkal foglalkozó Kútfő Bibliotéka sorozat legújabb kiadványaként. A tanulmánykötet bemutatója pénteken este lesz a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának budapesti épületében, az eseményen a könyv szerkesztőivel Szondi György, a Napkút vezetője beszélget.

MTI nyomán, Felvidék.ma