Csáky Károly Ipolyságon élő helytörténész, etnográfus, közíró most bemutatandó kötete a Nagykürtösi járásban található Nagycsalomja történelmét, jeles személyek nagycsalomjai kötődéseit, valamint a település neves szülötteit és a falu látnivalóit mutatja be.
A helyi önkormányzat kiadásában 2013-ban megjelentetett kötet hat fejezetre oszlik. Az első fejezet a Hont megyei falu a Pusztatemplom körül s az Ipoly mellett címet viseli. A szerző a fejezet elején részletezi Hont vármegye kialakítását, a Hont-Pázmány (Hontpázmány) nemzetség történetét. „A Hont-Pázmány nemzetséget az 1494-ig terjedő oklevelekben többnyire birtokszerzései miatt említik. E nemzetségből vált ki egykor a Csalomjai család is, melynek birtokai az Ipoly mentén Egyházcsalomján, azaz Nagycsalomján, illetve a körülötte lévő falvakban terültek el (…) A Csalomja szó a földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a szláv Čelomyja szóból származik, melynek jelentése napos hely“ – olvasható a fejezet elején.
Csáky Károly a fejezetben széleskörű képet nyújt a falu történelméről. Forrásokra, oklevelekre hivatkozva vázolja fel a falurajzot a török kortól a 19. század nagy változásain át a sorsfordító 20 századig.
A Temetkezések, temetők, jeles személyiségek sírjelei Nagycsalomján című fejezetben bemutatja a Pusztatemplomot és környékét. Ahogy fogalmaz: „Nagycsalomja honfoglalás utáni történelmi magva az öregtemplom mellett és annak környékén keresendő. A mai településtől és mellette áthaladó főúttól északra található az az enyhe kiemelkedés, melyen már a tatárjárás előtt is templom állott.” Itt találhatók ama középkori templom romjai, mely a 19. század végére romossá vált. Régészeti ásatások bizonyítják, hogy a templom alatt kripta található. A templom környéke gótikus temetkezési helyként szolgált. A Pusztatemplom körüli sírleletek legrégebbike a 12. századból származik – olvasható a könyv lapjain. A szerző alaposan feldolgozza a történész elődök Pusztatemplom környéki munkásságát. Természetesen jellemzi a község ma használatos köztemetőjét is, melyet a 19. század folyamán alakítottak ki.
A harmadik fejezet a jeles személyiségek községhez fűződő kapcsolatait taglalja. Mint a fejezet nyitányaként olvasható: „egy-egy település múltját, hagyományait kutatva igen fontos, hogy megvizsgáljuk mikor, kik, hogyan, s miért kapcsolódtak ahhoz. Különösen fontos ez akkor, ha a kapcsolatokról feljegyzések, visszaemlékezések is rendelkezésünkre állnak, ha az érintettek mindezt írott formában is megörökítették. Ezek gyakran nagyon értékes helytörténeti adalékot tartalmaznak.”
Az említett kötetrészben megjelenik Lambért püspök; Mohorai v. nagycsalomjai Vid. A Balassák, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, illetve Rákóczi Ferenc titkárának, Ráday Pál nagycsalomjai kapcsolatait is taglalja. Részletesebben kifejti a Bolgár család kapcsolatait neves személyiségekkel. Ugyancsak megemlíti Ipolyi Arnold, Gyürky Antal, Steindl Imre, Kubinyi Ferenc kötődéseit. Az előbbiekben felsoroltakat a Pusztatemplom romjai, valamint a régészeti ásatások, középkori temető vonzotta az Ipoly menti településre. A környéken élő és alkotó Madách Imre drámaírónk is kötődik a községhez. Birtokrészei voltak Nagycsalomján.
A környék másik neves irodalmi személyiségének, Mikszáth Kálmánnak is voltak kötődései a faluhoz. Mint Csáky Károly írta, a Mauks család tulajdonképpen házasság révén került kapcsolatba a Méhesekkel, s így jutottak később a Mikszáth-fiúk is gyakran e faluba.
A negyedik fejezet Nagycsalomja neves szülötteit veszi górcső alá. Többek között Sántha Péter; Sántha Ágoston; Gáspár Imre; Fayl Frigyes; Pölhös Vince, valamint Horváti Hortváthy Albert tevékenységét írja le.
„Ha egy településre betoppanunk, sok-sok olyan építmény tárul elénk, melyek messziről felhívják magukra a figyelmet. Ha alaposan körbenézünk, bejárjuk a falut, további emlékek bukkannak fel” – olvasható a község látnivalóit felvázoló ötödik fejezetben. Így olvashatunk a középkori templomról, a Mária-kápolnáról, a szecessziós templomról, az evangélikus templomról. A fejezeten belül külön részben vázolja fel a falu szakrális kisemlékeit, neves épületeit, emléktábláit.
A kötet utolsó fejezete a falu néprajzát taglalja. Mint a szerző kifejti: „Csalomja hagyományőrző falu, ami viseletében, népi építészetében, ünnepi szokásaiban, népi vallásosságában és hiedelemvilágában egyaránt megmutatkozik.”
A könyv minden egyes fejezetéhez gazdag képanyag is társul. A kötetet a Bethlen Gábor Alap és a Csemadok helyi alapszervezete támogatásával a nagycsalomjai önkormányzat adta ki.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53098,53066,48379,45730″}
