A Kisebbségi Jogvédő Bizottság idén nyáron július 5-12 között Gödöllő-Máriabesnyőn „Kisebbségvédelem Európában” címmel szervezett nyári szabadegyetemet elsősorban a határon túli jogászhallgatók számára. A résztvevők a kisebbségvédelem európai és nemzetközi jogi elméleti alapjait sajátíthatták el.
Augusztus 16-19 között Alumni Nyári Egyetemet szerveznek, hogy a fiatal jogvédők, doktoranduszok interaktív foglalkozások keretében eszmét cserélhessenek. Októberben egy kisebbségvédelmi konferenciát terveznek a magyarság megmaradását és megerősítését célul tűző szervezetekkel való kapcsolat kiépítése érdekében. Erről számolt be a Gombaszögi Nyári Táborban Csóti György, az intézet igazgatója.
Csóti György, a budapesti központú, Kárpát-medencei hatáskörű Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és munkatársa, Görög Dóra Krasznahorkaváralján a Gombaszögi Nyári Tábor idei nyitónapján, július 15-én a Márai-sátorban találkozott az érdeklődőkkel. A beszélgetést Orosz Örs, a tábor főszervezője vezette.
Leszögezte, hogy legfontosabb feladatuk a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat működtetése. A Felvidéken jelenleg két állandó jogsegélyszolgálati iroda működik, Pathon és Somorján, de további helyszíneken is vállalják konkrét ügyek intézésének támogatását. Emellett kiadványokkal, ösztöndíjakkal, diákköri fórumokkal és tanulmányutak szervezésével járulnak hozzá a határon túli magyarságot ért jogsérelmek elleni hatékony fellépéshez.
Csóti György szerint elsőrendű feladat az őshonos kisebbségek, a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösség részére a nyelvi jogok érvényesítése. Összehasonlította a romániai és a szlovákiai helyzetet. Úgy látja, hogy Romániában törvények egész sora biztosítja a kisebbségeknek a nyelvük használatát, a törvények megengedőek, és 20% feletti lakosságarány esetében előírja a kisebbségek nyelvének használatát, ám mindez a gyakorlatban már nem ilyen példaértékű, a jog érvényesítésével baj van. Szlovákiában a törvények egymásnak homlokegyenest ellentmondanak.
Az alkotmány tartalmazza, hogy a kisebbségeknek joguk van nyelvük használatára, ám az erre a területre vonatkozó törvény már nem ilyen megengedő, hangsúlyosan az államnyelv védelmére irányul. Azt tapasztalja, hogy a felvidéki magyarság belefáradt a harcba, a megfélemlítés érzékelhetően megtette a hatását. Néhány kezdeményezés sikere, amely a civil szférából érkezett, a nemzetközi jogi gyakorlatra és pozitív példákra való hivatkozás jó hatással lehet a közösség egészére.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet elérhetősége: jogvedointezet@yahoo.com
Pogány Erzsébet, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”53491,50720,41836,39566,39242,38246″}
