Az USA és az EU már pár éve egy aránylag jól titkosított egyezményen dolgozik, amelynek a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) elnevezést adták.
A felvidéki magyarság éppúgy részese az egyetemes magyar nemzetnek, mint állampolgára a Szlovák Köztársaságnak (is). Tagja azonban az Európai Uniónak is. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy bizonyos EU-s döntések miként hatnak úgy az anyaországra, mint Szlovákiára, tehát a Felvidékre is. Az EU központi döntései – főleg a nem teljesen átláthatóan előkészítettek – keményen befolyásolhatják a jövőnket az EU-ban és ezáltal a Felvidéken is. Ilyen politikai döntés van most előkészületben, amelynek messzemenő gazdasági hatásai lehetnek.
Az eddig kidolgozott anyagot csak néhány, szűken behatárolt szakcsoport kezeli, még az EP képviselői sem látták teljes egészében. Egyes részeit a kormányok, ill. az illetékes minisztériumok kiválasztott munkatársai angol nyelven megtekinthetik az USA nagykövetségein úgy, hogy nem lehet azokat fénymásolni, fotózni vagy bármiféle jegyzetet készíteni róluk. Ezt helyben szigorúan ellenőrzik.
A TTIP kereskedelmi tárgyalásokon a multinacionális vállalatok javaslatai alapján sok mindent készülnek szabályozni, mint pl. a vámok és adók eltörlését, a pénzpiac teljes liberalizációját, a szabványegységesítést, élelmiszer-biztonságot, klímapolitikát, fogyasztóvédelmet és a gyógyszergyártást.
Szabályozni kívánják a multik érdekeinek megfelelően az internet-felhasználást és mindennemű szolgáltatás szabadjára engedését, beleértve a víz- és csatornaszolgáltatást, valamint a génmódosított élelmiszerek forgalmazásának lehetővé tételét és az egészségügy liberalizációját is. A szabályozási rendszer kiterjedne az élet csaknem minden területére, még a bevándorlási politikát és vízumpolitikát is magába foglalná. Ezek után a nemzeti parlamenteknek, a megyei és helyi önkormányzatoknak sok munkájuk már nem akadna, legfeljebb az egyeztetés a globalizált nagyvállalatok helyi képviselőivel.
A TTIP alapjában véve azonban nem egy rossz gondolat, sok előnye is lehetne.
A szabályozás csökkenthetné az importárakat, a befektetések kölcsönös szélesítése pedig még munkahelyeket is teremthetne. Jó szándék esetén jó irányban változhatna a klímapolitika és a káros gázok kibocsátásának korlátozása is. A szabványok egységesítése egyszerűsítené a tervezési előkészületeket, eltűnne pl. a máig zavaró méter-hüvelyk, liter-gallon, kilogramm-font vita.
A TTIP-vel kapcsolatban azonban át kell tekinteni azokat a történéseket, amelyek a közelmúltban és ma is keményen befolyásolhatják a titokban előkészített egyezmény EU-s elfogadását.
Ma ott tartunk a fejlődésben, hogy a globalizált néhányszáz nagytőke-tulajdonosok „falkásításából” kialakulóban van a pénzügyi világhatalom, amely a hatalmát korlátlanul ki akarja terjeszteni az egész földkerekségre. Ezért irtózatos harc megy, melynek eszköztárába beletartozhat a TTIP is. Ha a TTIP-t az eddigi ismert feltételekkel fogadják el, akkor az EU elveszítheti önálló gazdaságpolitikáját és az EU a globalizált nagytőke befolyása alá kerülhet.
Ki lehet jelenteni, hogy ma már gazdasági világháború zajlik.
A közelmúltban a kínai tőzsde három hét alatt majdnem 3 billió dollárt vesztett (a hármas után tizenkét nulla!). Az „elveszett” pénz Kína háromhónapi (!) nemzeti jövedelmét teszi ki. Ide azért már „hochmesz” kellett! Az összeesküvés-elméletet tudatosan mellőzve ezt a nagy dobást is a világon létrejövő hatalmi centrumok dolgozhatták ki. Ilyen „billiós” véletleneknek ugyanis a valószínűségszámítások alapján alig van esélyük.
A „görög dráma” sem lehet véletlen.
A látványos visszakozás és megegyezés ellenére az egyre valószínűbb „grexit” kellőképpen destabilizálhatja az EU-t, hacsak Merkel és Hollande nem teremti meg a kétsebességes EU-t (Szlovákiával és Magyarországgal nem számolnak). Már a kevésbé politikailag informáltak is érzik, hogy Észak-Afrikának és a Közel-Keletnek a destabilizálását valahol a háttérben az USA vezényelte le – sajnos itt-ott EU-s segítséggel (Líbia, Afganisztán, stb.). Az USA külügyminiszter-helyettese elszólta magát, hogy az ukrajnai „demokrácia-exportba” ötmilliárd dollárt „fektettek be”, utána amerikai állami vezetők és szenátorok buzdították a tömeget Kijevben a legitim ukrán kormány forradalmi megdöntésére (ettől még Janukovics és rabló bandája nem lesz maszületett bárány).
Az Oroszország elleni embargó nagyjából -10 % gazdasági veszteséget jelentett az EU-nak, ellenben az USA +6 % nyereséget könyvelt el. Az ellentét pedig tovább gyengíti az EU-t és Oroszországot is. Ilyen káoszteremtés után érdekes lenne megtudni, hogy Obama miért kapott Nobel-békedíjat. Le kell választani Oroszországot az EU-ról? Qui prodest?
Az EU gazdasága 2003 után megerősödött, az USA-ban a nagytőke százmilliárdokat fektetett be fedezet nélkül.
A 2008-as amerikai bankcsőd-sorozat felemelt ujjként intette „mérsékletre” az USA állami vezetőit és „exportálta” a válságot Európába is, ahol sokkal nagyobb mértékben fékezte a gazdasági növekedést. Németország mindezek ellenére mára már hihetetlenül megerősödött és ez a recesszióból kilábaló EU -val együtt komoly gondokat okoz az USA-nak.
Ezért az USA „exportált” egy kis amerikai „demokráciát”, létrehozta az Iszlám Állam elődszervezetét Szíria ellen, ami után csak a káosz és az anarchia maradt. Gyakorlatilag Törökország háborúba lépett (az asszadi) Szíriával szemben, bombázva az ősi ellenség (kurdok) állásait is, akik amúgy az IÁ ellen vették fel a harcot. Majd amikor elszabadult a pokol a Közel-Keleten és Afrikában, az EU nyakába zúdult a menekültáradat, ami tovább destabilizálhatja Európát.
A többszázezer vagy akár millió gazdasági migráns komoly gazdasági-, szociális-, egészségügyi- és népesedési gondokat okozhat Európában. Az EU kényszerhelyzetbe kerülhet, ha a kontraszelektált, senki által nem megválasztott vezetői és bürokratikus intézményei nem lesznek az eszüknél!
Egyes politikusok szerint ez Európa térdre kényszerítése a TTIP-megállapodás kierőszakolása érdekében.
Az utóbbi napok hírei azt mutatják, hogy pl. Németország „kezelni” (nem megoldani) akarja a népvándorlási hullámot: a magasan képzett mérnököket, programozókat, orvosokat, értelmiségieket úgymond befogadja, a többi mehet vissza, ahonnan jött!
Az USA nagy bajban van!
A világban gyengül a petrodollár, aranyfedezete nincs már 1973 óta, mikoris a magánkézben lévő (globalizálódó) FED vette át teljesen az USA finanszírozását. A Pentagon már figyelmeztette az amerikai kormányszerveket, hogy „eddig és ne tovább”, mert a globális „rendetlenség” folytán erősen megnőtt a háború veszélye. Ezt Martin Dempsey vezérkari főnök mondta, aki Kínát is a nem stabil országok között említette. Modern fegyverként pedig felhasználhatóak a népvándorlás milliói, a kőolajkitermelés, a kínai tőzsde zuhanása, az orosz embargó és a „grexit” is. Egyszer valakinek ezért a „rendcsinálásért” fizetnie kell. A kocsmában pedig – amint az köztudott – az fizet, aki rendel. A fő megrendelő pedig az USA volt. Valószínűbb azonban, hogy ezért mindnyájan fizetni fogunk!
Nos, mi a megoldás?
Aki ezt megmondja, annak legalább két igazi Nobel-díj járna! Elsősorban át kellene szervezni az EU rendszerét – de gyökerestül! Erre ma kevés az esély. Majd egy újfajta, nem alá- és fölérendelt szövetséget kellene kötni az USA-val. A jelenlegi kilátásoknál jobb volna az Európai Egyesült Államok létrehozása, csökkentve ezzel az USA világhegemóniára való törekvéseit.
Igazi rendet kellene teremteni a káoszban, tehát „pénzt, fegyvert és paripát” nem sajnálva segíteni a válsággócokat, hogy ott rend legyen. Le kellene mondani a „demokrácia-exportról” és a világhatalmi törekvésekről, igazat kellene mondani (a PC- beszéddel ellentétben) és nem tenni másoknak azt, amit magunknak nem akarunk. Az EU-t megálmodó Schuman monda már vagy hetven évvel ezelőtt: „Európa vagy keresztény lesz vagy nem lesz…”
Agárdy Gábor, Felvidék.ma
