A királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás szervezésében emlékezetes ünnepségre került sor, amelynek keretében Rieger Tibor Magyarok Nagyasszonya szobrát mutatták be. Prokopp Mária neves művészettörténész méltatta az eseményt és az alkotást.
A Kárpát-medence és a világ magyarságának Szent István királyunkat megidéző ünnepség-sorozatához kapcsolódva a Csallóközben augusztus 22-én, Királyfiakarcsán, a Cserkészliget pompás oázisában, ragyogó napsütésben a Petőfi Baráti Társulás rendezésében bemutatkozott Rieger Tibor, a nagy hírű szobrászművész legújabb alkotása, a Magyarok Nagyasszonya életnagyságú, egész alakos szobra. A művész, aki gyermekkorát Királyfiakarcsán töltötte e szoborral kívánja kifejezni háláját, szeretetét a község iránt.
Az ünnepi beszédet Czimbalmosné Molnár Éva Magyarország szlovákiai nagykövete tartotta, aki Szent István királyt állította példaképként a megjelentek elé. Majd Faragó Laura énekművész hangján csendültek fel az ősi magyar énekek.
Rieger Tibor szobrászművészt, aki két nappal azelőtt, augusztus 20-án részesült a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje Érdemrend kitüntetésben, Szerencsésné Magdika, az ünnepség főszervezője, a Petőfi Baráti Társulás örökös tagja mutatta be.
Ezután Prokopp Mária művészettörténész, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritusa méltatta a szobor művészi jelentőségét:
„A szobor a Magyarok Nagyasszonyát, mint a földgömbön álló, az egész Világ királynéját jeleníti meg, akire mint leghatalmasabbra, méltán bízta rá Szent István király az országát, miután 41 évi uralkodása után, senkit sem talált a földön, aki méltóképpen folytathatná az életművét. S a Világ királynéja elfogadta a magyarok országát, ezt jelzi, hogy a szobron ünnepélyesen, a kezében tartja a díszpárnára helyezett Szentkoronánkat. Az Istenanya szépséges, örök fiatal, időtlen és az Örök Életből elénk álló jelenés.
Honnan volt a rendkívül reális államalapító királyunknak ilyen nagy hite az Istenanyában? A magyar őseitől! Kik rendületlenül hittek a Babba-Mariában és őt követően az Istenanya szeretetében és hatalmában. Szent István király ezt a nagy hitet hagyta ránk legfőbb örökségül. S mi, 1000 év után tanúsítjuk, hogy csodálatosan megvédett bennünket az embert próbáló viharokban is a Magyarok Nagyasszonya s ma is itt vagyunk a nemzeti lobogónk alatt, az ősi földön.
Erről szól az egész világon minden déli 12 órakor felcsendülő harangszó, amelyet III. Kallixtusz pápa rendelt el 1456-ban a sokszoros túlerővel szemben harcot vállaló magyar seregek győzelméért hálaadásul. A Magyarság tehát a hit nemzete, amely nem ismer lehetetlent, a lehetetlen pedig akár hegyeket mozgathat. Erről szól, ezt sugározza a csallóközi gyökerű Rieger Tibor pompásan, nagy művészi kifejezőerővel megjelenített Boldogasszony-szobra ebben a napfényes, a frissen zöldellő, virágos ligetben.
S bizton reméljük, hogy mielőbb, tartós anyagban, bronzba öntve foglalhatja el végleges helyét Királyfiakarcsa főterén, a Szent István király szobrával szemben.”
