58452 1

A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola (KJF) – Zürichi Magyar Történelmi Egyesület (ZMTE) – és a Révkomáromi Csemadok Alapszervezete háromoldalú megállapodásának köszönhetően az elmúlt két évben történelemtanár-továbbképző, felnőttképzési tanfolyam zajlott le a Felvidéken. A tanfolyam lezárására 2015. december 19-én került sor, amikor a tanfolyam résztvevői vizsgaelőadásokkal és beszámolókkal adtak számot megszerzett tudásukról, gyakorlatiasságukról, melynek fejében tanúsítványt vehettek át latin és magyar nyelven kiállítva.

Egy rövid hírnek talán ennyi is megfelelne, ha ezt az egész felnőttképzést ennyivel el lehetne intézni. Ugyanis eredménye, vagy vehetjük úgy is, hogy (számszerű) eredménytelensége több olyan dologra is rámutat, ami ezzel kapcsolatban oktatásügyünket, de egész felvidéki magyar társadalmunkat is jellemzi. Ez pedig a nagyfokú érdektelenség, az ebből adódó sikertelenség, illetve a szűkre szabott saját érdekek mindenekfeletti előbbre helyezése. Ha ezt most szét akarnánk boncolni, akkor egy konferencia ideje is kevés lenne ennek megvitatására, ezért ezzel kapcsolatos észrevételeimet csak pár tőmondatra szűkíteném és inkább több teret szentelnék a lezajlott eseményeknek.

Kezdjük azzal, hogy a 2013 késő őszén meghirdetett történelemtanár-továbbképzésével kapcsolatos ingyenes felnőttképzési tanfolyamra elsősorban történelem- és irodalomszakos pedagógusokat vártunk, ill. olyan személyeket, akik tevékenységük során nap, mint nap meríthetnének a megszerzett tudásanyagból, vagy pedig továbbadhatnák, megoszthatnák azt másokkal társadalmi beosztottságuk alapján. Hát ezekből volt a legkevesebb – három. A többi tíz személy inkább érdeklődő, amatőr, akit érdekelt a téma, szabadidejében, szűkebb körben, kapcsolatba kerül(het) az egyes témákkal.

A megszerzett tanúsítvány fizetésemelésre nem jogosít, inkább csak tudásszomjunkat elégít(het)i ki. Ha nem látunk valami mögött anyagi érdeket, akkor talán már nem fér bele az időbeosztásunkba. Hogy ezek hogyan vezetnek az összetartás, az összetartozás, összefogás, identitástudat, létünk megőrző formáihoz, arra most itt nincs idő fejtegetni. Összegzésül, ez is egy tükörképe a mostani áldatlan helyzetnek.

Dr. Csihák György közgazdász, történész, a ZMTE elnöke elmondta: az egyesület megalakításának ötlete a múlt évszázad 80-as éveiben azon svájci elmélet alapján született, miszerint: csak az erős nemzettudatú népek fogják túlélni a történelem viharait, a bekövetkező változásokat. Az erős nemzettudatnak az alapja, építője, erősítője pedig a tisztességes nemzeti történelemkutatás, – írás és – oktatás. Sajnos nekünk magyaroknak mindez évszázadok óta nincs meg, ezért a hiányt folyamatosan pótolni kell! „Célkitűzéseinkkel összhangban „A magyar történelem 58452 2tanításának tartalmi és módszertani megújítása” című történelmi iskolánkat Magyarországon kezdtük el, két magyar oktatási miniszter jóváhagyásával. Annak megvalósításához szükség volt egy Magyarországon akkreditált felsőfokú oktatási intézményre, választásunk a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolára esett. Az itteni akkreditált, kétéves, azaz 120 órás továbbképzés során is azokat a gyakorlatban hasznosítható ismereteket adjuk át, mint a magyarországi történelemtanár-képzéseinken.

A történelmi témákon kívül más területekkel, így a kultúrtörténettel, régészettel, genetikával, néprajzzal, antropológiával, s egyebekkel kapcsolatos ismereteket is megosztjuk a hallgatókkal. Mindenütt a legújabb magyarsággal kapcsolatos, tudományos eredményeket ismertetjük meg az érdeklődőkkel, ezáltal erősítve a magyarságtudatukat. Nagyon hálás vagyok Stubendek Lászlónak, a Csemadok révkomáromi elnökének azért, hogy vállalta az itteni házigazda szerepét és a város polgármestereként is támogatta a rendezvényt. A két év alatt idejött a magyar történettudomány színe-java, olyan előadók, akik a határon túli magyar helyszíneken egy cent honoráriumot vagy útiköltséget sem fogadnak el. A ZMTE saját áldozatvállalásával járul hozzá a nemzettudat erősítéséhez.”

Befejezésül az elmondottakhoz hozzáfűzte: “Bevallom, azt vártam, hogy a révkomáromi rendezvényünkön majd sok felvidéki politikus is tanulja a többi résztvevővel együtt az igazi magyar történelmet, ekképp pótolandó mindazokat az ismereteiket, amelyeket eddig nem volt lehetőségük honnan elsajátítani. Ők valamilyen okból azonban távol maradtak, pedig a magyarság jövőjének a kulcsa is a múltjában rejlik. Nem szabad elveszítenünk ezt a kulcsot!”

A tanfolyamon résztvevők a komáromi, az érsekújvári, a lévai és a nagykürtösi járásból kerültek ki. Összesen 13-an vehették át a latin és magyar nyelven kiállított tanúsítványt. Az előadássorozat két éve alatt 25 neves előadótól hallgattunk meg 21 előadási napon 65 előadást, 120 órában.

A zárás alkalmával Dr. Darai Lajos filozófus, a filozófia tudomány kandidátusa, a Kodolányi János Főiskola emeritus professzora és Dr. Csámpai Ottó CSc, etnoszociológus a Nagyszombati Egyetem docense, a ZMTE Tudományos Tanácsának tagja zárógondolataikban felhívták a figyelmet a mindennapi élet és a történelem, történettudomány kapcsolatára, amit a felvidéki környezetben mindenki, de különösen a magyarok a bőrükön éreznek. Rávilágítottak a tudomány előnyeire, előrelátására, amire a közelmúltban is számtalan példa akadt. Mindketten további érdeklődést és sikeres tevékenységet kívántak a résztvevőknek a történelem oktatás területén.

A tanúsítványok átvétele után az egész társaság átment a Klapka Étterembe ebédelni, és kötetlen beszélgetés kezdődött. A végén a vendéglátó Stubendek László polgármester is megjelent, aki köszöntötte a résztvevőket a tanfolyam sikeres elvégzése alkalmából, és köszönetet mondott az annak lebonyolításában szerepet vállalóknak, valamint a KJF-nak és a ZMTE-nek és a tanároknak a tanfolyam megvalósításáért.

Balogh Gábor, Felvidék.ma
hallgató
58452 358452 458452 5