Barack Obama amerikai elnöknek igaza van abban, hogy harcolni kell az Iszlám Állam ellen, nem pedig segíteni az iszlámisták propagandáját eme képződmény jelentőségének az alábecsülésével. „Én azonban azt is hozzáfűzném, hogy legfőképpen nem kellene kereskedni az Iszlám Állammal” – jelentette ki a TABLET.TV-n Juraj Hrabko publicista Obama január 13-ai évértékelő jelentése kapcsán az unió helyzetéről.
„A háború nem olcsó dolog, pénzbe kerül. Az, hogy az Iszlám Állam bizonyos szempontból sikeres, az a pénznek köszönhető. És nem azért, mert pénzt nyomtatnak, hanem mert kereskednek” – jelentette ki Hrabko a médiában közzétett információk kapcsán, melyek szerint az Iszlám Állam nem legális úton nagy mennyiségben kőolajat ad el. Amint azt a publicista kifejtette, az Iszlám Állam katonailag jelenleg vesztésre áll, amit a fokozottabb terrorcselekményekkel igyekszik kompenzálni. Ha azonban a világhatalmaknak valóban az Iszlám Állam megszüntetése lenne az elsődleges céljuk, Hrabko szerint az nagyon gyorsan elbukna.
A jelenlegi migránsválság Európában szorosan összefügg a szíriai és iraki helyzettel. Hrabko szerint az uniós tagállamok, beleértve Németországot is, amelyet a migránsválság a leginkább érint, nem sokat segítettek. A publicista bírálta Robert Fico szlovák kormányfő kijelentéseit is, amelyek értelmében Szlovákia területén megengedhetetlen a zárt iszlám közösségek létrejötte. „A tisztségét, titulusait és intellektuális képességeit figyelembe véve mindez nem értékelhető másként, mint idegengyűlölet” – fogalmazott hozzáfűzve, a kormányfő képzett jogászként pontosan tudja, milyen jelentősége van a megfogalmazásainak.
A helyzeten semmit sem változtat Robert Kaliňák belügyminiszter pontosítása, aki szerint Szlovákia nem akarja, hogy a területén elkülönített gettók jöjjenek létre, amilyenekben a rendelkezésre álló ingformációk szerint a franciaországi terrortámadást is előkészítették. Hrabko erre a romatelepeket hozta fel példaként. „Ha Szlovákia nem szeretne gettókat, akkor azok nem lennének az ország területén” – mondta.
Az egészségügyi nővérek és a tanítók folyamatban lévő tiltakozó akciói kapcsán megjegyezte, hogy a választás előtti időszak a legmegfelelőbb az ilyen típusú akciókra. „Ebben az időben a választáson induló politika pártok észreveszik a tiltakozást” – fűzte hozzá. Véleménye szerint a kormányfő érvei, miszerint az egészségügyi dolgozók 55 millió euróval többet kaptak, s az a követelés, hogy az állam külön fizessen hozzá a magánrendelőkben dolgozó nővérek béreihez is, nem reális. Hrabko szerint a nővérek csak azt akarják, amit az orvosok már megkaptak. Mint mondta, ha azzal gond lenne, akkor már rég megbízta volna az Alkotmánybíróságot valaki, hogy foglalkozzon az üggyel.
Hrabko a Szlovákiai Tanárok Kezdeményezésének sztrájkkészültségét is jogosnak tartja, bár az oktatásügyi dolgozók szakszervezete nem támogatja azt. „Elképzelhetetlennek tartom, hogy Ondek úr (az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke – a szerk. megjegyzése) olyan felhívást tenne közzé a tagjainak, hogy ne vegyenek részt a tiltakozó akcióban” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogyan értékeli, miszerint a Magyar Közösség Pártja kihagyta a választási programjából az „autonómia” kifejezést, és inkább a természetes régiók kialakítását, azaz közigazgatási reformot szorgalmaz egy nagy dél-szlovákiai megye kialakításával, Hrabko úgy reagált, hogy csupán retorikáról van szó. „Az autonómia szótól mindenki libabőrös lesz, nem segít a magyarázat sem, hogy nem területi autonómiáról van szó. A dél-szlovákiai megyét inkább csak az MKP álmának nevezném, ami beteljesületlen marad. Az MKP egyedül nem tudja ezt megcsinálni, partnereket kell keresnie ehhez, én azonban attól tartok, hogy olyanokat nem talál” – fűzte hozzá Hrabko.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”58721,58674,58620″}
