58871

A Magyar Közösség Pártja ugyan kisebbségi párt, de a menekültkérdést illetően egyaránt rokonszenvez a szlovák és a magyar kormány lépéseivel. Nemcsak erről a témáról beszélgetett Berényi Józseffel, az MKP elnökével az Aktuality.sk riportere, hanem arról is, mit akar pártja keresztülvinni, ha sikerül neki a visszatérés a parlamentbe.

– Jót tett az MKP-nak a parlamenti böjt?
– Valószínűleg igen. Egy elég széles körű nemzedékváltás zajlott le, hiszen a hat év azért elég hosszú időszak. Ezalatt sikeresen kellett szerepelnünk a többi választáson is, így a helyhatósági, a megyei vagy akár az európai parlamenti választásokon.

– Említette, hogy jelentős generációs váltás történt, de az elnökségben továbbra is elég sok a múltból jól ismert arc.
– Az elnökség tagjainak fele lecserélődött a hat évvel ezelőtti állapothoz képest. Ha pedig a jelöltlistánkat nézzük, akkor az első tízben hat olyan személy szerepel, aki még nem ült a parlamentben. Ha a lista első 15 helyét vesszük, akkor ez az arány még jobb. Bizonyos fokig azonban jó, ha mi négyen olyanok is ott leszünk, akik már megtapasztaltuk, mi is a központi államigazgatás, vagy a parlament. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a parlamentben konstruktív erőként legyünk jelen. Akár ellenzéki, akár koalíciós pártként. Mi biztosan nem exhibicionisták csoportosulásaként akarunk megjelenni.

– Amikor exhibicionisták csoportosulását említi, a jelenlegi parlament bizonyos csoportosulásaira gondol?
– Igen. Nem tetszik nekem az a vita, amelyet figyelemmel követek a médiában. Ez csökkenti a parlament presztízsét. Az emberek olyan parlamentet akarnak látni, amely méltó ahhoz a szerepéhez, hogy a sorsunkról dönt. Nem az érdekli őket, hogy fizikailag ki az agresszívebb. Arra ott van a boksz vagy a birkózás. Esetleg a cirkusz.

– Amikor Önt azt mondja, hogy nemzedékváltásra került sor, ez eredményezett lényegesebb programbeli változást is?
– Bizonyos mértékig igen. 2010-ben a szemünkre vetették, hogy a gazdasági programunk gyengébb, mint a nemzetiségi. Most a programunkban nagy hangsúlyt fektetünk Dél-Szlovákia gazdasági kérdéseire. Másfelől viszont a 2011-es népszámlálás azt mutatta, hogy Szlovákia déli részén nagyfokú az asszimiláció. Míg az 1991-es népszámlálás adatai arról szóltak, hogy Szlovákiában 560 ezer magyar él, 2011-ben már e tekintetben sokkal rosszabb volt a helyzet. Természetesen, foglalkoztunk ezzel, és ennek eredménye lett A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei elnevezésű koncepció. Ráadásul látjuk azt is, hogy Dél-Szlovákia az utóbbi években nem szerepelt a Smer-SD-kormány prioritásai között. A kormány csak most vette észre, hogy a legnagyobb a munkanélküliség Kelet- és Közép-Szlovákia déli részén, valamint a Duna mentén.

– Nevezetesen miben más az önök jelenlegi programja?
– Legfontosabb mozzanatként háromkulcsos adórendszert kívánunk bevezetni a jogi személyek adózását illetően. Ez azt jelenti, hogy a kisvállalkozókat 15 százalékos adó terhelné, míg a középvállalkozókra 18, a nagyvállalkozókra pedig 25 százalékos adókulcs vonatkozna. Az adópolitika más területein is a jelenleginél nagyobb mértékű differenciálódást szorgalmazunk. Mégpedig olyat, hogy azok fizessenek több adót, akiknek magasabb a jövedelmük.

– Ez a retorika hasonlít a Smer-Szociáldemokráciáéhoz.
– Az az igazság, hogy mi ezt a programot korábban írtuk és nem hasonlítgattuk mások programjához. Azokat a gondolatokat választottuk ki, amelyeket a polgárokkal lezajlott találkozóink alapján a legfontosabbaknak értékeltünk ki. Más pártok programjait nem figyeljük. Mi arról beszélünk, ami a mi programunkban szerepel.

– Ez pedig úgy hangzik, mint a Kereszténydemokrata Mozgalom gondolata.
– Ha erőnek erejével a programokat akarja összehasonlítani, akkor esetleg igen.

– Van valamilyen feltételük arra az esetre, ha lehetőséget kapnának a választás után arra, hogy tagjai legyenek a kormánykoalíciónak?
– Mindenképpen az R7-es gyorsforgalmi út, amely összekötné a déli országrészt a két fő központtal, Pozsonnyal és Kassával. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a déli régió gazdaságilag felemelkedjék. Nagyon lassú ütemben folyik az előkészítése. További feltételünk ezen kívül a vállalkozók adóterhének mérséklése, amiről már csaknem minden párt beszél. És a már említett lépcsőzetesség elmélyítése. Továbbá, természetesen, a nemzeti kisebbségek jogainak és intézményeinek kérdése, a legutóbbi népszámlálás kedvezőtlen adataival összefüggésben.

– És Szlovákia területi felosztásának megváltoztatása? A múltban nemcsak az MKP bírálta a jelenlegi megyerendszert.
– Igen. A jelenlegi felosztás nem felel meg Szlovákia természetes régióinak. És ez nemcsak a délire vonatkozik.

– Vannak még más egyéb dolgok is, amit az alkotmányban módosítani szeretnének?
– A preambulum. Ha lehetőséget kapnánk, akkor azon próbálnánk változtatni, hogy ne legyünk valamiféle másodrangú állampolgárok az államalkotó nemzet mellett.

– Hogyan kellene hangoznia az alkotmány új preambulumának?
– Mivel Szlovákiát multietnikumú országnak tartjuk, a preambulum elejét így módosítanánk: Mi, a Szlovák Köztársaság polgárai… Ez egyaránt jelentené az összes itt élő lakost.

– Nem tart attól, hogy ez a szlovákokban negatív reagálásokat váltana ki? Bizonyos dolgokra mégis érzékenyebbek vagyunk.
– Nem. Feltételezem, hogy a polgári elvet az alkotmányban sok szlovák is magához közel állónak érezheti.

– Az MKP Országos Tanácsa határozatban mondta ki, hogy elsődlegesen nem óhajtanak belépni a Smerrel egy kormányba.
– Igen, mi előnyben részesítjük a jobboldali pártok által létrehozott kormányt. Ha ez nyolc éven át sikerült Mikuláš Dzurindának, akkor hiszünk abban, hogy most is sikerülni fog. Azok, akik Iveta Radičová kormányának bukását okozták, okultak ebből, és most a helyzet más lenne.

– Konkrétan kire gondol? SAS, OĽaNO?
– Ők mind. De ugyanakkor, és erről kevesebb szó esik, az első ember, aki 2011-ben kimondta, hogy a Görögországnak nyújtandó mentőcsomagról tartott szavazást össze kell kapcsolni a bizalmi szavazással a kormányról, az Bugár Béla volt.

– Ön szerint tehát Bugár Bélát is terheli a felelősség azért, hogy Iveta Radičová kormánya megbukott?
– Ő volt az, aki elsőként állt a nyilvánosság elé ezzel a gondolattal.

– Milyen az ön kapcsolata Bugár Bélával?
– Olykor különböző társadalmi eseményeken találkozunk, de politikai kommunikáció nincs köztünk. 2012-ben közös politikai nyilatkozatot írtunk alá (polgári aktivistákkal közösen), de 2013-tól, amikor nem sikerült megállapodni a regionális választásokon való közös fellépésről, a kommunikáció a fagyponton van.

– Hogyan viszonyul az MKP a Most-Hídhoz?
– A már említett társadalmi rendezvényeken tavaly több alkalommal is jeleztük, hogy nyitottak vagyunk a parlamenti választások előtt kettős koalíció létrehozására. Ajánlatunkat azonban sajnos nem fogadták el, annak ellenére sem, hogy az itt élő magyarok 80 százaléka ezt üdvözölte volna. Úgy tűnik tehát, hogy ismét ki akarnak bennünket szorítani a parlamentből, mert úgy gondolják, hogy az MKP már nem élné túl, ha további éveket kellene eltöltenie a parlamenten kívül. De tévednek.

– A Most-Híd konkurenciát jelent az MKP-nak a magyar nemzetiségű választókat illetően?
– Természetesen, igen. Szlovákia déli részén nagyon erőteljes harc folyik köztünk a magyar szavazatok megszerzéséért.

– El tud képzelni olyan kormányt, amelyben öt-hat szubjektum vesz részt?
– El tudom képzelni. Hiszen az első Dzurinda-kormányt is öt párt alkotta. 2010-ben az új politikai pártok bejutásával a parlamentbe meglehet, más politikai „kultúra” jelent meg, de mára már ezek a pártok is megtapasztalhatták, mit jelent ellenzékben lenni, és mit jelent az, ha kormányon vannak.

– És megy ez Mikuláš Dzurinda nélkül is, akit mindig jó képességű politikai stratégának tartottak?
– Senki sem pótolhatatlan. Biztosan lehet találni olyan embert. Az a párt adja majd, amely a jelenlegi ellenzéki pártok közül a legtöbb szavazatot szerzi meg. Valószínűleg ez a Sieť-Háló lesz.

– Mikulás Dzurinda azonban már egyet s mást már megélt. Vele ellentétben viszont Radoslav Procházka, a Sieť elnöke nem töltött be a politikában jelentősebb tisztséget. Megbirkózna ezzel a feladattal?
– Elképzelhetőnek tartom. Mi ebben a segítségére lennénk.

– Bugár Béla, a Most-Híd elnöke viszont az együttműködésből kizárja az OĽaNO-t. Önök ilyen feltételeket nem szabnak?
– Nem hiszem, hogy ez sportszerű lenne az OĽaNO választóival szemben. Igor Matovičot azonban szintén elég problematikus politikusnak tartom. De nekik is megvannak a saját szavazóik. És ezt tiszteletben tartom. Éppen ezért senkit sem akarnék kizárni. A koalíción belül is eléggé tágak a lehetőségek ahhoz, hogy megakadályozható legyen, hogy egy ember szétverje a koalíciót.

– Bugár Béla miért szabja ezt a feltételt?
Ezt tőle kellene megkérdeznie. Én nem tudom. Nem szeretném kommentálni Matovičcsal szembeni magatartását.

– A múltban Iveta Radičová kormányában elég nagy ellentétek voltak az állampolgársági törvény miatt. Ha tagjai lesznek a kormánykoalíciónak, számolnak ennek a törvénynek a módosításával?
– Változatlanul úgy gondoljuk, hogy mivel Szlovákia és Magyarország sok szállal egymáshoz kötődő baráti országok, a kettős állampolgárság ilymódon történő kizárása értelmetlen. És ez felesleges aggodalmat vált ki a szomszédokkal szemben. Ráadásul az utóbbi négy évben itt lényeges változás tapasztalható a szlovák és a magyar kormány közötti bizalmat illetően. A menekültválság jelentős mértékben összefogást eredményezett. Mindennek keretében megérett az idő arra, hogy Szlovákia is elismerje a kettős állampolgárságot. Különösképpen akkor, amikor ez sem Romániának, sem Szerbiának nem okoz problémát, mert mindkét említett országban a magyarok lehetnek kettős állampolgárok, és ez nincs semmilyen hatással ezen államok szuverenitására.

– Lát ilyen hajlandóságot a Smer-SD részéről?
– Eddig nem látok. Csak azt látom, hogy Robert Fico és Orbán Viktor arra törekednek, hogy ne menjenek bele kölcsönös konfliktusokba és ne zavarják meg ezeknek a kormányoknak az egészen konstruktív gazdasági és európai együttműködését.

– Szerencsésnek tartja, hogy éppen a menekültválság hozta össze Robert Fico és Orbán Viktor kormányát?
– Ezt nem ők választották, ez jött.

– Nagyon hasonló azonban az álláspontjuk ebben a kérdésben. Méghozzá annak ellenére, hogy Robert Fico azt állítja, ő baloldali politikus, Orbán viszont jobboldali politikusnak vallja magát.
– Ez a téma új. E téma kapcsán nem kristályosodtak ki baloldali és tisztán jobboldali álláspontok. Augusztusban és szeptemberben Magyarországon masszív menekültáradat vonult keresztül. Megbénított ráadásul egyes közlekedési csomópontokat, a budapesti főpályaudvart, ugyanígy a Budapest és Bécs közötti autópályát is. A kormánynak ezért cselekednie kellett. És helyesen döntött, amikor megakadályozta, hogy a menekültek bárhol Magyarország területére léphessenek. A kormánynak ugyanis elsősorban az állam biztonságos működését és a polgárok biztonságát kell szavatolnia. És mindez lehetetlenné vált, amikor az emberek a blokádok miatt több mint egy héten át nem tudtak eljutni a munkahelyükre. Ezen túl Orbánt és Ficót az ukrán válság is összefogásra sarkallta. Mindketten támogatták ugyan Ukrajna területi egységét, de nagyon óvatosak voltak Oroszországgal szemben. Szlovákia és Magyarország gazdasági érdekei olyanok, hogy ha Oroszországgal összeveszünk, akkor mi fogjuk húzni a rövidebbet.

– Viszont számos európai államférfi és szakemberek is rámutattak Orbán nem rendszerjellegű intézkedéseire. Ez több környező országban gondot okozott.
– Nem vagyok a magyar kormány szóvivője, de azt gondolom erről a kérdésről, hogy először azokat akarták feltartóztatni, akik illegálisan lépték át a határt. De mivel nagyon erőteljes volt az emberáradat, nem sikerült megállítani. Majd azzal a javaslattal jöttek, hogy kerítéssel kell megvédeni az államhatárt. És most hasonló megoldásokat alkalmaz több ország is. Nekünk szerencsénk van, hogy Magyarország így döntött, éppen ezért a déli határ egyszerűbben megvédhető. És valószínűleg éppen ez lehetett az a mozzanat, ami Ficót és Orbánt összehozta.

– Úgy gondolja, hogy Szlovákia veszélyben lenne? Azt ugyanis a kormánypárti politikusok is elismerik, hogy a menekültek nem akarnak nálunk maradni.
– Ha a vasút nem győzte volna a menekülteknek ezt az óriási áradatát, elképzelhető, hogy nem várnak Budapesten, hanem továbbálltak volna. Lehet, hogy Pozsonyba vagy Komáromba jöttek volna, ahonnan Nyugat-Európába próbáltak volna eljutni.

– Mindezek ellenére nem jöttek.
– Azért, mert Magyarország biztosította a menekültek távozását, és a következő tömeget már nem engedte be.

– Robert Fico kormányának ezzel a témával kapcsolatos politikája közel áll önhöz?
– A menekültválságot illetően igen. Leszámítva a legutóbbi alkotmánymódosítással kapcsolatos szavazást, valamint a hírszerző szolgálatok, a rendőrség és a hadsereg hatáskörének megerősítését. Ezek felesleges lépések voltak.

– Két téma, amelyek Ficót és Orbánt közös nevezőre hozták, mindeközben Európa fekete bárányaivá váltak.
– Igen. Nekünk azonban az a véleményünk, hogy ezekben a kérdésekben Európa politikája elhibázott, és rossz válaszokat ad. Értem ezalatt a migránskvótákat, vagy pedig az Angela Merkel német kancellár által bevezetett ún. “Willkommenskultur”-t. Ezért ezen a téren Ficót és Orbánt egyaránt támogatni kell. Ők adják a legjobb válaszokat ezekre a kérdésekre.

– Akkor viszont miért nem támogatja az alkotmánymódosítást és az ún. terrorellenes intézkedéscsomagot, amit a parlament a kormány jóváhagyása után megszavazott?
– Ha a kormány, a fegyveres erők és a titkosszolgálatok a jelenlegi jogrend alapján végeznék a dolgukat, az elégséges lenne. Ezek a változások csak a parlamenti választás előtti kampányfogások.

– Tehát egyetért a Most-Híd irányába megfogalmazott kritikával, miszerint a Smer-SD képviselőivel együtt megszavazták az alkotmánymódosítást?
– Úgy gondolom, igen. Ez azonban nem lepett meg bennünket különösebben. Figyelemmel kísérjük ugyanis a Szlovákiában megjelenő magyar sajtótermékeket is. Régóta érzékeljük, hogy a Most-Híd a Smerrel való közös kormányzásra készül. Tehát az egységes szavazásuk mögött nem látunk mást, mint azt a tényt, hogy nyilvánosan is felvállaltak egy ilyen kormánykoalíciót. Robert Kaliňák már hónapok óta tűzoltóautókat ad át Bugár Bélával Dél-Szlovákia-szerte. Más falvakban, ahol szlovák nemzetiségűek laknak, Kaliňák a változatosság kedvéért Andrej Danko SNS-elnökkel teszi ugyanezt.

– A KDH is alkotmányt módosított a Smer-SD-vel közösen, amikor elérték az ún. hagyományos családmodell nagyobb védelmét.
– Ők viszont ezért kaptak is valamit. A család védelme ugyanis a KDH politikájának alappillérét képezi. Nem gondolom, hogy a hadsereg, a rendőrség és a hírszerző szolgálatok hatáskörének megerősítése a Most-Híd programjának az alappillérét képezné.

– Az OĽaNO-NOVA és az SaS kivételével egyetlen ellenzéki párt sem deklarálta, hogy a választások után nem lép koalícióra a Smer-SD-vel.
– Ez majd csak a választások után derül ki. Ki, kivel és hogyan. Ők tudják erre a választ.

– Önök koalíciót kötnének a Smer-SD-vel?
– Nem, biztosan nem. A Smerrel semmiképpen nem akarunk kormánykoalíciót alkotni.

– Mindezek ellenére az MKP Nagyszombat megyében együttműködik a Smer-SD-vel. A kettő között mi a különbség?
Már nyolc évvel azelőtt, hogy megyei alelnök lettem volna, együttműködtünk Tibor Mikušsal és a Smerrel. Nem üres frázis, ha azt mondjuk, hogy a regionális közigazgatás más, mint az állami politika. Tibor Mikuš felkért minket, hogy legyünk koalíciós partnerek, és mi ezt elfogadtuk, ugyanis két lehetőségünk volt. Vagy együttműködés a Smerrel és a függetlenekkel, vagy az ellenzékben való politizálás. Ez ugyanis négy év csatározást jelentett volna, ami nem segítette volna Dél-Szlovákia fejlődését.

– Tibor Mikuš ténylegesen segít önöknek a déli régiók fejlesztésében?
– Tibor Mikuš nem egy egyszerű ember, de nagy igazságérzettel bír, és nagyon ügyel arra, hogy ezt a heterogén megyét kiegyensúlyozott módon irányítsa. Ezt pedig mi értékeljük.

– Az MKP mellett az önök ősi riválisa, az SNS is esélyes arra, hogy visszakerüljön a parlamentbe. Mit jelent ez önökre nézve?
– Természetesen tudjuk, hogy Andrej Danko más ember és más stílust képvisel, mint annak idején Ján Slota. Úgy látjuk azonban, hogy az úgymond második vonalból érkező embereik ugyanazok, mint korábban. Az SNS viszont mégsem lesz ugyanaz a párt. Látjuk, hogy a nemzetiségekkel kapcsolatos néhány dolgot hajlandók meghagyni a mai formájában. A másik oldalon viszont, ha mi arról beszélünk, hogy az asszimiláció miatt növelni kell a kisebbségvédelemmel kapcsolatos törvények számát, valamint ezek intézményi és pénzügyi hátterét, bizonyára az SNS kemény ellenkezését váltjuk ki.

– Az ún. magyar kártya ismét megjelenhet a politika színterén?
– Ezt nem zárhatjuk ki. A téma Szlovákiában látens módon jelen van, és bármikor előbukkanhat.

– Az SNS parlamenti jelenléte viszont a másik oldalon segíthet is az MKP-nak. Az önök szerepe ezáltal erősebb lehet.
– Ha a kisebbségek védelmére irányuló törvényekkel kapcsolatos ambícióinkat nézzük, inkább ártani fognak nekünk. Nem függünk egymástól, mert ha így lenne, mi is 6-7 százalékon állnánk.

– Robert Fico a potenciális koalíciós partnerek kiválasztása esetén az SNS-t előnyben fogja részesíteni a többiekkel szemben?
– Biztos vagyok benne, hogy az SNS Robert Fico telefonjában a gyors híváslistán az első pártként szerepel. Tehát Andrej Danko lesz az, akit majd elsőként tárcsáz.

– És ön hányadik helyen szerepel?
– Az utolsón. Illetve… lehet, hogy megelőzzük Matovičot és Sulíkot.

– Mit tesznek abban az esetben, ha nem jutnak be a parlamentbe?
– Nem készülünk újabb parlamenti böjtre. Meg vagyunk győződve róla, hogy képesek vagyunk a bejutásra. A közvéleménykutató intézetek általában kevesebb százalékot mutatnak ki nekünk, mint a valós helyzet. 2012-ben valamivel több mint 3 százalékot mértek, és több mint 4 százalékot kaptunk. Ráadásul, ha a közvéleménykutatók a szlovákiai magyarokat kérdezik arról, hogy kire fognak szavazni, sok esetben félnek vagy mást mondanak, mint ahogy a valóságban szavaznak. Ez az önkormányzati és az EP-választásokon is megmutatkozott.

– A dél-szlovákiai kampány ismét konfrontatív lesz?
– Nem, ezt nem gondolom. Mi biztosan nem keressük majd a konfrontációt. Ezt az emberek sem szeretnék. Főleg ami a Most-Híd-at illeti. Mi kerestük az együttműködés lehetőségeit. Sajnos, a Most-Híd vezetői rögtön az önkormányzati választások után kijelentették, hogy nem akarnak velünk koalíciót kötni. Ezt hibának tartom. Miközben tízből nyolc dél-szlovákiai magyar közös listát szeretne.

Ladislav Bariak, www.aktuality.sk
mkp.sk/Felvidék.ma
Fotó: Szalai Erika