1399269987 4834

Ne legyünk igazságtalanok Ficóékkal! Mi van, ha a diszkriminációellenes irányelv mégiscsak komoly, és tényleg meg akarnak változni?

Magyarellenesség terén van vaj a fejükön bőven – ez tény –, de most, hogy már szinte tapintható az igyekezetük, igazán megérdemelnek még egy esélyt. Az államigazgatás – élén az irányelvet lefektető belügyminisztériummal – házon belül tesztelheti az intézkedéseket.

A cél a diszkrimináció elleni hatékony védelem, az erre vonatkozó törvény betartatása, a diszkrimináció okainak és formáinak feltárása, valamint a döntéshozó szervek és a lakosság megismertetése ezekkel az okokkal és formákkal, illetve a megelőzés és védekezés mikéntjével. Mindez vonatkozik a nemzeti, etnikai, faji, vallási és más előítéletek, gyűlölködés, gyűlöletbeszéd és kirekesztés kigyomlálására. Szép célok, igazán ráfér Szlovákiára az ezirányú őszinte törekvés.

És hát mondja valaki, hogy nem óriási szerencse, hogy éppen Robert Kaliňák belügyminisztériuma terjesztette be az új irányelvet! A tárcavezető szerint jó tapasztalataik vannak az idegengyűlölet és az intolerancia megjelenési formáival kapcsolatban. Ez bizony így van, hiszen elég, ha csak kicsit megkapirgálják a saját emlékeiket. Ugyanis, noha Szlovákiában ettől a gondolattól sok magyart is sikerült elszoktatni, bizony a magyargyűlölet is idegengyűlölet, intolerancia és kirekesztés. Így pedig – óriási öröm – a minisztérium rögtön saját magán kezdheti az új irányelvek következetes betartását. Lássuk csak!

Kaliňák mostantól egy új ember lesz

Robert Kaliňák találkozót kér Malina Hedvigtől, hogy személyesen kérhessen tőle bocsánatot a temérdek megaláztatásért, alaptalan vádaskodásért, hazudozásért, megfélemlítésért. Eközben természetesen a miniszter megköveti Szlovákia minden lakosát, amiért a hatóságokat és az igazságszolgáltatást simán átállították kézi vezérlésre, hogy újabb fát dobhassanak a magyargyűlölet amúgy is nagy lánggal lobogó tüzére. Mondani sem kell, hogy Malina Hedvig visszakapja a magyar állampolgárság felvétele miatt elvesztett szlovák állampolgárságát. Ugyanez természetesen vonatkozik mindazokra, akiket puszta magyargyűlölettől vezérelve szintén megfosztottak szlovák állampolgárságuktól, ezáltal ellehetetlenítve a rendes, nyugodt életüket azon a földön, ahol élnek, ahol szüleik, és nagyszüleik is éltek.

A jövőben semmilyen állami hivatal és szerv nem szabotálja majd el, sőt támogatja, hogy a magyar nyelvet akadálytalanul lehessen használni szóban és írásban nemcsak a magyar többségű települések városházáin, községházáin, bíróságain, rendőrségein, adóhivatalaiban, munkahivatalaiban, szociális biztosítóiban, egészségbiztosítóiban, kórházaiban, hanem ott is, ahol a magyarok jelentős számban, de kisebbségben élnek. Persze nem sorolhatunk fel itt most minden olyan sérelmet, amelyet az idegengyűlölő, intoleráns szlovák állam okozott a felvidéki magyarságnak, de a belügyminisztérium nyilván nagyon alapos lesz, hiszen a saját presztízséről van szó, és az új irányelvekhez igazodva, most már minden ilyen súlyos régi ügyet helyes mederbe terel.

…és minden rendbe jön

Amint mindennel végeztek Kaliňákék, már küldhetik is tovább Draxleréknek az oktatási minisztériumba a stafétát, hiszen ott van a következő legtöbb helyrehoznivaló. A minisztérium egy hangos „mea maxima culpa” kíséretében őszintén elismeri, hogy az alapiskolák és középiskolák állandó leépítési szándéka mögött a pőre magyargyűlölet (emlékszünk: idegengyűlölet, intolerancia, kirekesztés) áll, ami viszont semmiképpen sem fér össze az új, diszkriminációellenes irányelvvel, s így azonnal visszavonja az erre irányuló szándékait. A tárca ugyancsak hivatalosan bocsánatot kér azoktól a szlovák iskoláktól, amelyeket pusztán azért ítéltek halálra, mert mégiscsak nehéz lett volna kimagyarázni, ha kizárólag magyar iskolákat záratnak be. Az iskoláink állandó fenyegetése tehát véget ér, a diszkriminációtól ezentúl elzárkózó minisztérium pedig messzemenően támogatni fogja minden nemzetiségi nyelv, kultúra és történelem emelt óraszámban való oktatását.

Ezután a gazdasági minisztérium lesz soron. Ott a diszkriminációellenes irányelv mentén tesznek róla, hogy a pályázatokon nyerhető fejlesztési pénzek ezentúl ne kerüljék el messzire a magyarlakta térségeket. Úgy ám, ezentúl teljesen igazságos lesz az elosztás, és a déli járásokban hasonló léptékű fejlődés és munkahelyteremtés szemtanúi leszünk, mint a Vág és a Garam völgyében.

Ha mindez megvolt, akkor már csak a jövőben kell megfelelni az új irányelvnek. Ez esetben joggal mondhatjuk majd, hogy igen, ez a diszkriminációellenes irányelv tényleg nem csak Szlovákia egy újabb olcsó és rettentően átlátszó, hitvány hazugsága volt a sok közül.

Vésey Kovács László, Felvidék.ma