60047

Előrebocsátom, hogy a cím nem szerzői túlzás, valóban mesés kiállítás nyílt március 11-én a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli kiállítótermében, melynek anyagát Szegedi Katalin magyarországi illusztrátor, meseíró munkáiból állították össze Színem java címmel. A kiállító művész Budapesten született és 1989-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán (mai nevén Moholy Nagy Művészeti Egyetem) diplomázott alkalmazott grafika és könyvtervezés szakon.  Két kiváló grafikus, Pálfi György és Árendás József voltak a mesterei. Posztgraduális képzés keretében a Mesterképző Intézetben szerezte meg az egyetemi szintű diplomát.

Hogy az életének, sorsának alakulása sem nélkülözte a meseszerű elemeket, azt mindennél jobban kifejezi alábbi önvallomása: „Mesekönyveket rajzolok. Ez a munkám, hobbim, az életem. Boldog vagyok, hogy azt csinálhatom, amire világéletemben vágytam. Ötéves voltam, amikor egy éjszaka felébresztettem az anyukámat, és közöltem vele megmásíthatatlan szándékomat: ha nagy leszek, mesekönyvrajzoló szeretnék lenni! Olyan szép könyveket szeretnék készíteni a mai gyerekeknek, mint amilyenek engem is elbűvöltek kiskoromban.”

Már egyetemi évei alatt elkezdett könyvillusztrálással foglalkozni, az első könyve 1989-ben jelent meg. Ezt követően megfestette a Tarot kártya 22 lapját, mely akkoriban még teljesen ismeretlen műfaj volt Magyarországon. Bár ettől kezdve szinte folyamatosan voltak „könyves” megbízásai, más területekre is tett kitérőt. Tanulmányai befejezése után bábokat tervezett a budapesti Kolibri Színház számára, majd Kaposváron fiatal felnőtteket tanított grafikára. Ezt követően 1994-ben ösztöndíjasként Rómában tanulhatott, majd 2000-ben kezdett el komolyabban könyvillusztrálással foglalkozni. Több alkalommal képviselte hazáját a Bolognai, Göteborgi és a Tajpeji Nemzetközi Könyvvásáron. Magyarországi könyvkiadókon kívül amerikai, görög, japán, német, dél-koreai és svéd kiadóknak is dolgozott már. Számtalan hazai és nemzetközi díj, elismerés tulajdonosa. A teljesség igénye nélkül több alkalommal ért el helyezést gyermekkönyv kategóriában a „Szép Magyar Könyv versenyen”, 2005-ben elnyerte az „Év Illusztrátora” címet, ugyanebben az évben a Koreai Könyvkiadók Egyesülete Az aranyhajú lány című könyvét az Év Legszebb Könyvének választotta, kétszeres Fitz József-díjas, 2010-ben Astrid Lindgren Memorial Award-ra jelölték, az Aranykulcsocska, avagy Burratino kalandjai című könyve pedig bekerült az IBBY „Honour List” elnevezésű dicsőséglistájára.

Nosztalgikus alkatú ember, ilyenek a rajzai is. Saját bevallása szerint imádja a régi tárgyakat, melyekhez, amennyiben azokhoz ráadásul emlékek, érzelmek is kötik, nagyon ragaszkodik. Mint vallja, a régi tárgyakban nem az antikvitásokban fellelhető, gyönyörűen helyreállított darabok tökéletessége vonzza, sokkal inkább a hibáik, tökéletlenségük. Egy-egy letört darabka, vagy a hámladozó festék számára elődeink boldogságáról, vagy szenvedéseiről mesél, ő pedig megörökíti ezeket a rajzain, hozzáadva a „saját meséjét”. Így osztja meg a mai gyerekekkel a régi, letűnt korok szépségét, mivel sokuknak nem adatott meg a lehetőség, hogy ilyen tárgyakkal vegyék körül magukat.

Több mint negyven könyvének köszönhetően mára elég markánsan kialakult a stílusa, mely az első pillantásra felismerhetővé teszi rajzait, de ugyanakkor folyamatosan keresi az új kifejezési formákat. A hagyományos akvarellt felváltották az akrill és kollázs technikával készült képei. Az ezekből összeállított komáromi kiállítást, melynek kurátora Szabó Csekei Tímea volt, formabontó módon maga a művésznő mutatta be rögtönzött tárlatvezetésen avatva be közönségét az alkotás kulisszatitkaiba, művei születésének nemegyszer szinte mesébe illő történeteibe.

A kiállítás április 8-ig tekinthető meg Komáromban, a Zichy-palotabeli kiállítóteremben.
További képek megtekinthetők Képgalériánkban ITT>>>. 

Németh Zsuzsa, Felvidék.ma
a szerző felvételei