„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn”. Ezzel a mottóval rendeztek tanári konferenciát a Széchenyi Emlékév kapcsán március 31-én, Rimaszombatban.
A konferenciát a „legnagyobb magyar” születésének 225. évfordulója tiszteletére az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ, a Tompa Mihály Református Gimnázium és az SZMPSZ Rimaszombati Területi Választmánya szervezte meg.
Sebők Valéria nyugalmazott tanár, a rendezvény háziasszonya a Felvidék.Mának elmondta, a konferencia minden évben a magyar történelem és irodalom egy-egy jeles személyisége (korábban többek között Győry Dezső, Pósa Lajos, Mikszáth Kálmán) köré épül.
A konferenciának Rimaszombatban a Tompa Mihály Református Gimnázium adott helyet. A hallgatóságot a Rimaszombati és Nagyrőcei járások teljes szervezettségű iskoláinak pedagógusai, a helyi gimnázium és a kereskedelmi akadémia diákjai alkották. A konferencia megnyitóján egy fiatal tehetség, Szaniszló Dániel, a Művészeti Alapiskola növendéke Kossuth-nótákat énekelt.
„Példaképe minden századoknak”
A felvezető előadást Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetsége országos alelnöke tartotta. Vetített képes beszámolójában felidézte gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere életútjának legfontosabb állomásait.
„A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok fűződnek, a mindenkori magyar és egyetemes történelem kimagasló reneszánsz embere, gondolkodója, cselekvő magyarja volt. A legnagyobb közülünk! Példaképe minden századoknak. Gazdag és termékeny életútjára, életművére rácsodálkozik a halandó ember, hogyan fér bele mindazon gondolatok, ötletek, tettek sokasága egy ember életébe, amit Széchenyi végbevitt!” – mondta Ádám Zita.
A tanári konferencia meghívott előadója Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész volt. Az ELTE nyugalmazott professzora nem először járt Rimaszombatban, hiszen éppen 25 évvel ezelőtt is vele emlékeztek meg Széchenyiről. „Cs. Varga István régi jó barátunk” – mondta Sebők Valéria.
„A pártviszályok pedig szétforgácsolják a maradék erőket”
Cs. Varga István Széchenyi szellemében felidézte: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” Elmondta, Széchenyi István a műveltségben, a tudásban jelölte meg az európai, vagyis a latin keresztény civilizáció fő hajtóerejét, Németh László pedig az „emelkedő nemzet” álmát.
„Széchenyi és Németh László eszményeit újító és követő ifjúság- és műveltségpárti társadalomról álmodtam egész életemben. Legalul mindig az egészségügy volt, alatta már csak az oktatásügy található, annak alján pedig a könyvtárügy. Ebben a Mammon-hitű világban óriási vigasz, hogy az emberi, szellemi-lelki csodák mégis a legtisztább világban, a kórtermekben, a tantermekben és a könyvtárak csendjében születnek. Benda, Babits, Németh László nyomán óriási az írástudók felelőssége a tanulóifjúság iránt. Németh Lászlónak különösen az fájt, hogy az utókor Széchenyi eszméit rendre megvalósította, de szellemét kiirtotta magából” – fogalmazott az irodalomtörténész.
Előadásában többször is idézte Jáki Sándor Teodóz bencés vándorapostolt, aki a „Fölnézünk a Felvidékre” című tanulmányában hitet tett a felvidéki magyar örökségről. Cs. Varga István kifejtette, ha a reménytelenség, megalkuvás és önfeladás helyett Széchenyi és Németh László eszményeit követik és újítják meg a Felvidéken is, akkor a tanárok, diákok, civil szervezetek sok mindent át tudnak menteni az egyetemes magyar értékeinkből.
Hangsúlyozta, az örökség megőrzéséhez sokat kell tanulni, értő figyelemmel kell lenni az értékeink iránt, s a tehetséghez bátorság kell, s mindezt a kiapadhatatlan hittel kell ötvözni. „Széchenyi kritikájából is tanulnunk kell, az összefogás eredményt hoz, a viszályok, különösen a pártviszályok pedig szétforgácsolják a maradék erőket is” – mondta.
A délutáni programban Széchenyi István gondolatainak mentén Gárdonyi Géza életművét is felelevenítették. Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész ugyanis Gárdonyi-kutató is, s a tavaly megjelent Az élő Gárdonyi-arc című könyv lektora. A kiadványt a szerző, Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája mutatta be a konferencián. A breviáriumot a Könyvajánló rovatunkban mutatjuk majd be.
A SZMPSZ a Széchenyi István-emlékév kapcsán novemberben Pozsonyban rendez újabb konferenciát.
Homoly Erzsó képriportja a tanári konferenciáról:
[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6268531232332015249?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]
