Barsendréd Sarlós Boldogasszony napi búcsúja alkalmából július 3-án megnyitották a község gazdag történetét bemutató állandó kiállítást. A szép számban megjelent érdeklődőket Jozef Bielokostolský, a község polgármestere üdvözölte. Elmondta, hogy a község anyagi támogatásával a volt Hunyor kastély valamikori gazdasági épületét fokozatosan közhasznú célú intézményekké, létesítményekké kívánják átalakítani.
Mint megtudtuk, a községi múzeum megnyitásával lezárult a terv első szakasza. Az épület további helyiségeiben folytatódnak a munkák, hogy az egyikben közösségi sportterem, a további kettőben pedig nyugdíjasklub létesüljön. Valamennyi intézmény a volt Hunyor kastély szépen gondozott parkjában található, mely további kedves helye lehet a közösségi találkozóknak.
Luky János és Bielokostolsky polgármester (Fotó: Müller Péter)
A továbbiakban Luky János, a „Barsendréd múltja és jelene” elnevezésű állandó tárlat megálmodója és megvalósítója köszöntötte a megjelenteket. Mint elmondta, már csaknem negyed évszázada kutatja szülőfaluja múltját, gyűjti tárgyi emlékeit, kordokumentumait. Célja, hogy nemcsak előadásokban, kiadványokban, publikációkban ismertesse a település történetét, hanem egy állandó, fokozatosan bővülő kiállítás formájában is.
Fotó: Müller Péter
Elmondása szerint fél év intenzív munkájának eredménye a tárlat. Köszönetét fejezte ki valamennyi adatközlőnek, kordokumentumot eljuttatónak, tárgyi emléket ajándékozónak, s kérte a barsendrédieket és a régió lokálpatriótáit újabb ismeretek közlésére. Mint azt a fotók is bizonyítják, az állandó kiállítás egyik része a község területi fejlődését mutatja be. A tárlat második része a község gazdag múltját adó barsendrédi nemesi családok tagjait, sajnos sok esetben ma már nem létező kastélyait, kúriáit, továbbá gazdasági vagy közigazgatási tevékenységüket gazdag képanyaggal, családfákkal, korabeli levelekkel és iratokkal tárja elénk.
Fotó: Müller Péter
A múzeum helyiségének közepén tíz vitrin alatt láthatók a Barsendréddel kapcsolatos korabeli iratok, iskolai összeírások, pecsétek, pecsétnyomók, szerződések, levelek, igazolványok. A helyiség másik falán számos régi kép tekinthető meg a község templomáról, kápolnájáról, egyházi eseményeiről, iskolájáról, osztályairól, közösségi rendezvényeiről, színdarabokról, a gazdasági tevékenységről, mezőgazdasági munkákról, aratásról, a falu fokozatos fejlesztéséről, és annak sportéletéről is. Külön értéke a kiállításnak a két könyvespolcon látható, Luky János által megmentett és a mártoni Nemzeti Könyvtár által jegyzékbe vett, az 1700-as évektől 1930-ig kiadott latin, német, magyar és szlovák nyelvű egyházi könyvek is. További érdekessége a tárlatnak az 1892 előttről származó, a falu közút melletti határát jelző, öntöttvas tábla, melynek felirata: Bars vármegye – lévai járás – Nagy-Endréd község.
A kiállítást jelenlétével megtisztelte és jókívánságait, valamint elismerését tolmácsolta Ján Žlnka, Fajkürt helytörténésze és Müller Péter, a lévai Reviczky Társulás Léva és vidéke helytörténeti szakosztályának gondnoka is.
A község búcsúja alkalmából rendezett szórakoztató rendezvényeket felkereső idősek és fiatalok, családok még karon ülő gyermekeikkel is érdeklődve tekintették meg a frissen megnyílt tárlatot. Külön elismerés és nagyrabecsülés illeti Luky Jánost, Barsendréd és a régió lelkes helytörténészét és lokálpatriótáját, akinek szülőfaluja iránt érzett szeretete, negyed évszázados kitartó kutatómunkája, szorgalma, ismeretszomja és szakértelme nélkül ez a példaértékű kiállítás nem jött volna létre.
Sokan gratuláltak Luky Jánosnak (Fotó: Müller Péter)
Luky János Barsendréden született. 1991-ben a barsendrédi Botka Tivadar személye iránti érdeklődése fordította figyelmét a helytörténet felé. Egész életét lokálpatriotizmusa határozza meg. Így nem csoda, hogy az 1985-tól a mai napig megszakítás nélkül a községi képviselő-testület választott tagja. 1990-től három cikluson át a község alpolgármestere is volt. 2007-től a falu krónikása, honlapjának és a kétnyelvű községi újságnak szerkesztője.
Lelkes és fáradtságot nem ismerő helytörténeti gyűjtőmunkáját dicséri, hogy 2010-ben Barsendréd első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából 200 oldal terjedelemmel kétnyelvű monográfiát jelentetett meg szülőfalujáról. Ezért a művéért 2012-ben a Matica slovenská a Lévai járás legjobb monográfiája díját nyerte. Krónikási munkáját is olyan alaposan végzi, hogy 2009-ben a kisközségek kategóriájában Szlovákia legjobb krónikása lett, két évre rá pedig a második helyet szerezte meg. 2015. augusztus 20-án Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésében részesítette Barsendréd és magyar közösségének életét gazdagító sokrétű, és történetének feltárásában végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.
