Augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön államalapító királyunkra, Szent Istvánra emlékezve a keresztény magyar államalapítást, a magyar állam ezeréves folytonosságát ünnepeljük. A felvidéki megemlékezések már augusztus 19-én elkezdődtek, s kihasználva a hétvége kínálta lehetőséget, számos helyen falunapokkal, fesztiválokkal kötötték össze a nemzeti ünnepet.
A felvidéki rendezvényekről szóló beszámolónk folyamatosan frissül.
Éberhardon az Apponyi kápolnában idézték fel első királyunk nagyságát
Zsidó János esperes hálaadó szentmisét mutatott be augusztus 19-én Éberhardon az Apponyi kápolnában Szent István államalapító tiszteletére, majd Kovács László történész tartott előadást István király jelentőségéről. Kovács László előadásában úgy fogalmazott: „Szent István ünnepe a legrégibb nemzeti ünnepek közé tartozik Európában, hiszen az egyház 1083-tól ünnepei közé sorolta első királyunk szentté avatásának napját. Ugyanettől az időtől fogva ez a nap országos törvénynap is volt, tehát világi ünnep is. István ünneplése kezdettől fogva kettős jellegű: a hit szentjét és az államfőt is ünneplik személyében. A ma emberének tudatában is szinte elválaszthatatlanul összeforr e kettősség.”
Kovács László elmondta: a középkorban idegenkedtek az uralkodók szentté avatásától. Kizárólag a hit védelmében elszenvedett mártírhalált tekintették olyan alapnak, amely okot adott a szentkultuszra. István lett az első olyan szent, aki életszentségével és uralkodói erényeinek az egyház szolgálatába állításával ki tudta érdemelni a szentté avatást. A magyar történelmi tudat ugyanakkor személyét az állam alapításával köti össze. Az ő nevéhez kapcsoljuk a keresztény Magyar Királyság megszületését. Ő alakította ki az állam működő szerveit, az egyházi szerveket – és ezzel a független magyar egyházat is.
István király 41 évig uralkodott. Uralkodása végére kialakította a nemzetközileg elismert királyságot. Tevékenységével új erkölcsi rendet vetett meg a magyar társadalomban, elfogadtatta a keresztény értékrendet népével. Kovács szerint a magyarságot „úgysem lehet megingatni abban a hitében, hogy az államot alapító, egyházat szervező, személyes példájával az új erkölcsi rend építésében elöljáró szent király volt a legjelentősebb történelmi alakja. Ezért emlékezzünk rá tisztelettel napján, augusztus 20-án.” (NT)
Magyar állami kitüntetéseket adtak át Pozsonyban
Áder János köztársasági elnök megbízásából Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete a nemzeti ünnep alkalmából odaítélt magyar állami kitüntetéseket adott át Pozsonyban. A pozsonyi díjátadón hat személyiség vehette át az elismerést. Kitüntették Németh Szilviát, Hecht Annát, Újváry Lászlót, Petrécs Annát, Komzsík Attilát és Hrubík Bélát. Beszámolónkat ITT olvashatják. (NT)
Rétén a templom falán elhelyezett Szent István domborművénél emlékeztek
A Szenci járáshoz tartozó faluban ekkor tartják a búcsút is, hiszen katolikus templomát éppen Szent István király tiszteletére szentelték fel.
Az ünnepi szentmisét követően, amelyet Matus Jenő helyi plébános celebrált, a Csemadok és az MKP helyi aktivistáinak köszönhetően emlékeztek meg az államalapító uralkodóról. Bodnár Beáta zenés műsorral tisztelgett István király emléke előtt, majd Gyurcsi Pomichal Mária, a Csemadok alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és felkérte Duray Rezsőt, a Magyar Közösség Pártjának Szenci járási elnökét tartsa meg ünnepi beszédét.
Duray Rezső elmondta: a magyarság ezer évvel ezelőtt úgy döntött, hogy meg szeretne maradni a Kárpát-medencében, ha ezt a döntést egy személyben kívánjuk látni, akkor azt István királyban, az első uralkodóban láthatjuk. „Szent István király határozta el, hogy a magyar nép megmarad, és nem tűnik el a semmiben, mint annyi más nép a Kárpát-medencében a magyarok előtt. Ezért megteremtette a keresztény magyar államiságot, mondhatnánk a keresztény magyar nemzetet. (…) Az államalapító uralkodó életművének, a negyven éven át tartó küzdelmes munkájának gyümölcse az Európához tartozó, az európai keresztény kultúrába szervesen beilleszkedő magyar nép, amelynek saját nyelve, saját gondolkodásmódja van.”
Az ünnepi szónok kiemelte: örömteli érzés, hogy ilyen sok helyütt emlékeznek meg szülőföldünkön államalapító királyunkról. Ő ugyanis egységet képes teremteni még most is, határon innen és túl. (NT)
Szalmaszalon Csallóközcsütörtökben
Államalapító Szent István királyra emlékezve tartották meg a Szalmaszalon elnevezésű első csallóközcsütörtöki fesztivált augusztus 19-20-a között. A nemrégiben alakult Csemadok alapszervezet kitett magáért. Mészáros András, az alapszervezet elnöke megnyitó beszédében elmondta: a mezővárosi múltra visszaemlékezve szalmabálákból építették meg a fesztivál helyszínét. Az ünnep alkalmából kemencében sült kenyér és lepény is készült. Fellépett a dunaszerdahelyi Aranymetszés verséneklő együttes és Szabó Manyi a Rivalda Színházból, volt filmvetítés és tűzijáték.
A gyerekeket a játszóház várta, ahol elkészíthették a Szent Korona mását és megismerkedhettek a Csodaszarvas legendájával is. A művészetek szerelmeseit a somorjai Méry Beáta és Bokros Tamás kiállított alkotásai bűvölték el. (NT)
Komáromban Szent István lovas szobra volt a helyszín
A Szózat eléneklésével vette kezdetét a Szent István-napi ünnep Komáromban, Szent István lovas szobra előtt. Azután Ponty Tamás színész szavalta el Ábrányi Emil Él a magyar című versét a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Palatinus Polgári Társulás szervezte eseményen. Az ünnepi beszédet Koltay Gábor rendező, Dél-Komárom díszpolgára mondta. Részletes beszámolónk a komáromi ünnepségről ITT olvasható. (BJ)
Koszorúzás Nagymegyeren a templom mögötti Szent István szobornál
A Szent István-napi ünnepségsorozat Nagymegyeren hagyományosan már többnapos, idén augusztus 18-án kezdődött. A szervezők, a Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete és Nagymegyer Város Önkormányzata számos érdekes programmal várták a helyieket és a városban üdülő turistákat, egyebek mellett Nemzeti imánk helye címen meghallgathatták Bella Rózsa Pilinszky-díjas grafikusművész előadását és megtekinthették Németh Éva festőművésszel közös kiállítását, esténként pedig különböző koncertekkel és kísérő rendezvényekkel szórakoztatták az érdeklődőket.
Az augusztus 20-ai megemlékezés ökumenikus istentisztelettel kezdődött a nagymegyeri Szent Miklós római katolikus plébániatemplomban, ezt követően került sor a koszorúzási ünnepségre a templom mögötti Szent István szobornál. A rövid kultúrműsort követően Dunajszky Géza közíró, a 2016-os Szlovákiai Civil Becsületrend kitüntetettje és a Magyar Ezüst Érdemkereszt birtokosa tartotta meg ünnepi szónoklatát, aki beszéde elején kitért nemzeti ünnepünk történelmi előzményeire és Szent István Imre fiához írt tíz fejezetet kitevő Intelmeire, majd arról beszélt, mi lehet a Szent István-i út példája a mai (felvidéki) ember számára. Beszédét ITT olvashatják el.
Ezt követően a politikai pártok és a civil szervezetek képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit Szent István szobránál. A megemlékező ünnepséget megtisztelte jelenlétével Magyarország pozsonyi nagykövetségének titkára Dóczy András, valamint az MKP országos és járási szintű, illetve a Most-Híd járási szintű képviselői is. (DÉ)
Zselízen is megünnepelték a történelmi Magyarország születésnapját
A zselízi Magyar Házban idén sem maradhatott el Magyarország államiságának megünneplése augusztus 20-án. A patinás ünnepség főszónoka idén a Rákóczi Szövetség emblematikus alapító tagja, Kun Ferencz volt, aki tüzetesen vette végig a magyar államiság történetét, levonva annak történelmi tanulságait.
Az ünnepély másik vendége a zselízi származású ünnepelt színészfejedelem, Mokos Attila volt, aki verselőadással örvendeztette meg földijeit. A református és a katolikus felekezet lelkipásztorai pedig közös ceremóniában áldották meg az új kenyeret, melyet szét is osztottak a közönség körében. Ugyancsak megcsodálhatták a hagyományos ünnepi tűzijátékot, amely az MKP szervezésében valósult meg, annak a láncrendezvénynek a keretén belül, mely pár évvel ezelőtt Rimaszombatból indulva immár egész Felvidéket behálózza. (tsák)
A Nagyrőcei járásban szintén hagyománya van az augusztus 20-i ünnepségeknek
Az ünnepi szónok Tornalján és Felsőráson Bába Iván, a magyar Külügyminisztérium korábbi közigazgatási államtitkára volt, aki hírportálunknak elmondta: fontos, hogy jeleket állítsunk a térben, és az időben. „Ezek a jelek mutatják azt, hogy itt voltunk, itt vagyunk, s jelzik az utánunk következőknek, hogy nekik mi a feladatuk” – mondta Bába Iván.
Tornalján augusztus 19-én ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a megemlékezés, majd a koszorúzási ünnepségeket baráti találkozó követte, melyen Zsapka Attila és Sipos Dávid emelte az összejövetel színvonalát. Idén 20 éve, hogy felállították az Igó Aladár hanvai népi fafaragóművész által alkotott millecentenáriumi emlékművet. Az alkotó jelenlétében felidézték a közadakozásból épült emlékjelhagyás körülményeit. „A Szent István-i üzenet ma is az, hogy akik itt élünk a Kárpát-medencében, szeretettel és barátsággal fogadjuk el egymást” – mondta a Felvidék.ma-nak Balajti Lajos, a Csemadok Tornaljai Területi Választmányának az elnöke.
A kárpát-medencei sorsközösségünk elevenedett meg pár kilométerre Tornaljától, Felsőrás kisközségben is, ahol a falu fennállásának 750. évfordulóját is ünnepelték. Miklós Aladár, Felsőrás község polgármestere a Felvidék.ma-nak nyilatkozva kifejtette, hogy egy álma valósult meg, amikor a kárpátaljai, délvidéki, erdélyi testvértelepülések küldötteivel és lelkészeivel, valamint Nt. Nagy Ákos Róbert esperes és Tóth László helyi lelkész közreműködésével leleplezhették a turulmadár-szobrot. A turul a magyarság ősi szimbóluma, mely ahogyan B. Kovács István gömörológus beszédében fogalmazott: leereszkedett e kis gömöri településre is. „Az isteni szellemet földi testbe átlövellő madármítosz a keresztény kinyilatkoztatásnak is középpontjában áll. Madár képében jött el a szentlélek is. A magyar sasmítosz első értelme, hogy e csodálatos és varázsos erejű férfiúban a 9. századi magyarság felismerte azt az ősi küldöttet, amelyet az Isten jelölt ki a nagy feladatok ellátására. Rásba is újra leszállott a Turul, hogy megtermékenyítse a meddő és megfáradt, eltompult lelkünket. Legyünk készek a befogadására” – fogalmazott B. Kovács István. (HE)
“Nekünk kijárt utunk van” – hangzott el Krasznahorkaváralján a megemlékezésen
Krasznahorkaváralján idén második alkalommal emlékeztek meg államalapító királyunkról.
A megemlékezés ünnepi szentmisével és az Új Kenyér Ünnepével vette kezdetét a helyi római katolikus templomban. „Szent István királyunkról elmondható, hogy közbenjárónk volt Istennél. Egy nagy lélek volt. Az embernek fontos, hogy lelke a végtelenbe tekintsen, Istenre figyeljen. Ő nem csak egy országot épített, hanem az emberi lelket is” – fogalmazott az igét hirdető dr. Vadkerti István plébános.
A megemlékezésre és koszorúzásra a húsz évvel ezelőtt történelmet írt Honfoglalási Emlékműnél került sor. Az ünnepi szónok Ulman István fafaragó, az emlékmű egyik alkotója volt. „Kitartottunk. A mindenható nagyok elvesztek. Áll az emlékmű, és itt vannak azok az emberek, akikben nem csalatkoztunk. Nekünk utat nem kellett, nem kell, és nem is fog kelleni választani, sem történelmet írni. Nekünk kijárt utunk van” – hívta fel a jelenlévők figyelmét az emlékmű őrzésének pillanatait felidézve Ulman István. (BB)
„Hallgass fiam atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását” – Kassán a görög katolikus székesegyházban ünnepeltek
Az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepség Kassán a görög katolikus székesegyházban kezdődött. Jáger Róbert, görög katolikus püspöki titkár, Pásztor Zoltán, római katolikus püspöki helynök és Orémus Zoltán, református esperes végezte a szertartást. Erről ITT olvashatnak. Magyarország Kassai Főkonzulátusa, a történelmi egyházak, a Csemadok Kassai Városi Választmánya, a Magyar Közösség Pártja, valamint a Szent István Társulás közösen szervezi a kassai augusztus 20-i megemlékezéseket, melyről külön cikkben számolunk be. (BZ)
***
Korábban írtuk:
Pozsonyban szombat délelőtt Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet asszony magyar állami kitüntetéseket ad át. Délután 17 órakor tartották az ünnepi magyar nyelvű szentmisét immár hagyományosan az egykori koronázó dómban, a Szent Márton Székesegyházban.
Többnapos ünnepségsorozattal készültek többek közt Somorján, Dunaszerdahelyen, Csallóközcsütörtökön, Komáromban, Tardoskedden, Érsekújvárott, Nagymegyeren. Menyhárt József, az MKP országos elnöke Szent István napján Dunaszerdahelyen mondott ünnepi beszédet a Szent István téri emlékműnél 18.30 órakor. Az MKP központi ünnepségét augusztus 19-én Kolonban tartotta.
A hétvége kínálta a lehetőséget, hogy szombat lévén falunapokkal, fesztiválokkal is egybekössék az ünnepet.
Alistálon (Dunaszerdahelyi járás) Szent István-napi sokadalom címmel családias hangulatú ünneplésre vártak mindenkit.
Ógyallán Szent István-napi új kenyér ünnepet tartottak, a Komáromi járásban ugyanígy Bajcson. Ekecsen is megszentelik az új kenyeret és az aratókoszorúkat. Családi programokkal ugyancsak várták az érdeklődőket Perbetén.
Helembán (Érsekújvári járás) a Varjos zenekarral ünnepeltek. Léván a Reviczky Házban programokkal várták az érdeklődőket. Zselízen a Csemadok székházban Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alapítója mondott beszédet.
Gömör-Nógrádban idén is több mint 60 település csatlakozott a Via Nova felhívásához, miszerint este kilenckor tűzijátékokat rendeznek az ünnep tiszteletére. Füleken Várlak fesztivált rendeztek, Felsőráson erdélyi, kárpátaljai, vajdasági vendégeikkel közösen ünnepeltek, Ajnácskőn szobrot avattak, Várhosszúréten a Honfoglalási Emlékműnél koszorúztak.
Kassán többek közt népművészeti műsorral készültek, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest fogadták és a magyar állami kitüntetéseket is átadták.
Perbenyiken (Tőketerebesi járás) Szent István Hagyományőrző Napot szerveztek.
Az ünnepségek vasárnap, augusztus 21-én is folytatódnak.
***
I. (Szent) István uralkodása (1000-1038) a teljes magyar történelem egyik fő sarokpontja. Egészen a huszadik századi kataklizmákig, a Trianoni békediktátumig Szent István uralkodása hozta a legjelentősebb változást a magyar nép életében. Szent István a magyarok számára a nehezen, áldozatok árán megteremtett egység szimbólumává vált. István király legfontosabb intézkedései közé tartozik a tíz első egyházmegye megalapítása. Emlékezetének szakrális méltóságát szentté avatása adta meg, melyre 1083-ban került sor I. (Szent) László uralkodása idején, királyi közbenjárásra. További információ ITT.
A felvidéki rendezvényekről Eseménynaptárunkban ITT tájékozódhatnak.
