Megalakult a Magyar Közösség Pártja oktatási és kulturális szakbizottsága. A szakmai tanács elnöke, Kiss Beáta Lévára hívta össze az alakuló ülést, ahol több szakmai kérdést is megvitattak a járási elnökségek által delegált tagok és szakemberek. Az ülés után Kiss Beátát faggattuk.
Mi a feladatuk a szakmai bizottságoknak az MKP struktúráiban?
A szakmai bizottságok tanácsadó testületként segítik az alelnökök munkáját. Ezek megtárgyalják azokat a problémákat, amelyek az adott szakterületen az országban felmerülnek. Másrészt véleményükkel alátámasztják azokat a nézeteket, amelyeket a szakmai alelnök képvisel.
Melyek a legégetőbb problémák most az oktatásügyben, amelyekről a bizottsági tagok is véleményt mondtak?
Probléma van bőven, nagyon sok megoldásra váró gondot kell megoldani. A magyar iskolák szempontjából áldatlan az az állapot, ami uralkodik. A finanszírozás kérdése, nemcsak a kisiskoláink szempontjából nem megoldott, hanem a többi iskola esetében sem. A szakmai tanács ülésén megfogalmazódott, hogy az önkormányzatiság felé kell haladnunk. El kell érnünk, hogy a szlovákiai iskolahálózatból a magyar iskolahálózatot külön, kiemelve kezeljék, akár a finanszírozási, akár a tartalmi kérdések terén. El kell jutnunk odáig, hogy saját iskoláinkról mi dönthessünk, mi tudjuk azt irányítani. Amíg ezt nem tudjuk elérni, esetleges lesz a kerettanterv tartalma, de az osztálylétszámok szabályozása is, ahogyan azt jelenleg is tapasztaljuk.
Nagy vihart kavart a tavaly elfogadott kerettanterv, amikor is 5 órára csökkentették a nemzetiségi iskolákban a heti anyanyelvi órakeretet. Az idei évben ezt módosították, és heti nyolc óra lett az első évfolyamban az anyanyelvi órák száma. A 80-as években még heti tíz órában tanították az elsősöknek az anyanyelvet. Mi lehetne az ideális megoldás?
Oktatáspolitikai szempontból nézve a kérdést, elsősorban az lenne a helyes, amelyet a magyar szakemberek helyesnek tartanak. A szakmai szervezet, a pedagógiai intézet véleménye kell, hogy mérvadó legyen és a politika véleményének háttérbe kellene szorulnia. A jelenlegi kerettantervet a politika alakította ilyenné, tehát a szakemberek véleménye került háttérbe. Az igaz, hogy bizonyos kozmetikázás történt, és el kell ismernünk, hogy a nyolc óra több mint az öt óra volt. De kerettanterv nemcsak alsó tagozaton van, hanem felső tagozaton és középiskolákban is, és nagyon sok sebből vérzik, ezt mint gyakorló pedagógus mondom.
Nem a valós igényeknek megfelelő a kerettanterv. Idegen nyelveket jól beszélő, de nem kellőképpen művelt embereket nevel a jelenlegi iskolarendszerünk. A természettudományi tantárgyak kárára, olyan tantárgyak kárára, amelyeknek kötelező érettségi tárgynak kellene lenniük, de nem azok, azt gondolom, ezt minden gyakorló pedagógus jól tudja. Ez egy bonyolult kérdéskör, ezért röviden nehéz elmondani, milyen lehetne az ideális kerettanterv.
A Kulturális Alapról szóló javaslat végső szövegét még nem ismerjük. Milyen problémát kellene megoldania az Alapnak az MKP szakemberei szerint?
A sajtóban már megjelentek olyan információk, hogy az Alapról szóló törvényjavaslat kész és néhány napon belül napvilágot lát. Ezért csak az elvárásainkat tudjuk megfogalmazni, hogy mi lenne jó, ha bekerülne. Elvárható, hogy a Kulturális Alap lépcső legyen a kulturális önigazgatás felé, a jelenleginél nagyobb pénzcsomaggal tudjanak a magyar kultúrát művelő professzionális és amatőr csoportok dolgozni, és erről a pénzcsomagról lehetőleg mi magunk tudjunk dönteni.
