A Kassai Magyarok Fórumának rövid hatéves története több tanulsággal is szolgál. Az elején nem árt elmondani, mi késztette a kezdeményezőket ennek a polgári társulásnak a létrehozására.

A kassai magyarok életében a 20. század drámai és tragikus eseményeket hozott. Amíg a század elején országos ünnepség keretében került sor II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai földi maradványainak hazahozatalára, végső elhelyezésükre a kassai Dómban (1906), addig az első világháború és az azt követő impériumváltás alapjában változtatta meg a város évszázadokon át betöltött szerepét és magyar lakosságának helyzetét.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a két világháború közötti időszakban Kassán jelentős volt a magyar elem és magyar kultúra jelenléte: magyar napilapok, folyóiratok jelentek meg, domináns volt a város magyar kulturális élete, képzőművészete, sportélete, amit a harmincas évekre az új hatalomnak sikerült jelentősen visszaszorítani.

Az igazi tragikus események a kassai magyarok életében a második világháborút követően következtek be, a kassai kormányprogram és az abból fakadó Beneš-dekrétumok következtében, amelyeknek máig ható következményei vannak. A kassai magyarok sérelmére elkövetett horrorisztikus cselekedetek a kollektív bűnösség és számonkérés legbrutálisabb elemeit tartalmazták.

A „hontalanság évei” (Janics Kálmán) után a kassai magyarok az ötvenes években próbálták rendezni szétzilált soraikat; az ideérkező szlovák egyetemi hallgatók, sportolók magyar városként emlegették, hiszen magyar volt a városi kommunikáció nyelve, a Fő utca (Lenin utca) üzletei kétnyelvű (szlovák-magyar) feliratokkal hívogatták a vásárlókat, bent általában magyarul folyt a kommunikáció.

A kassai magyar elem visszaszorításában fontos stratégia lett a város erőltetett iparosítása, kényszerbetelepítése. Húsz év alatt négyszeresére nőtt lakossága, a magyarok aránya öt százalék alá csökkent, ami a szociológia nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy szórvánnyá váltunk. Emlékszem, amikor először leírtam, illetve beszéltem róla, a megdöbbenés mellett amolyan rosszallás formájában fogalmazódott meg a kérdés: Kassán szórványban a magyarok?… Igen, szórványban a mai napig! Változást a rendszerváltás sem hozott, inkább még fokozódott a csökkenés, ezzel együtt a képviseleti jelenlétünk is az önkormányzatokban.

Ekkor fogalmazódott meg néhányunkban, hogy szükséges új kereteket keresni a kassai magyarok önbizalmának, önbecsülésének, belső szolidaritásuk megerősítésének az érdekében, növelni a magyar rendezvényeken a jelenlétet azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ez a magyar óvodába, magyar iskolába beíratott gyerekek számának a növekedését eredményezi, a Thália Színház bérleteseinek a gyarapodását, illetve magyar kiadványok (lapok, folyóiratok, könyvek) iránti érdeklődés növekedését. Valahogy három szóban összefoglalva: kommunikáció, konzultáció, kooperáció – közösségen belül.

A hat évvel ezelőtti első találkozó igazolta: komoly érdeklődés van a Kassai Magyarok Fóruma Polgári Társulás iránt. Gyorsított intézkedések közepette sor került a társulás első közgyűlésére, hivatalos dokumentumainak az elfogadására, majd belügyminisztériumi bejegyzésére. Árnyékot vetett az indulásra valamilyen erőltetett generációs probléma felvetése, mivel az alapítók inkább a közép-, illetve az idősebb korosztály tagjai voltak. (Azt hiszem, hogy egy közösség érdekében vállalt munkának a két legfontosabb kritériuma: akarni tudni, tudni akarni, s csak utána jön a többi!) A választások eredményeként jelentősen megfiatalított vezetőség állt a társulás élére, fiatal elnökkel.

A napokban megtartott tisztújító közgyűlésen a megbízott elnök a társulás tevékenységét sikeresnek mondta, ami elsősorban kassai kerekasztalok megszervezésében nyilvánult meg, és saját kiadványok megjelentetésében. Három év után elnökcsere történt, ami elsekélyesedést hozott a társulás életében, majd személyeskedéseket sem nélkülöző pengeváltásokat a volt és az új elnök között. Végeredménye az lett, hogy a regnáló elnök a múlt évben lemondott, és az elnöki teendőkkel átmeneti időre a volt elnököt bízták meg.

A mostani közgyűlésen is visszatérő téma volt a jogkörök kérdése. Azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy civil szervezet a polgári társulásról szóló törvény, saját alapszabálya és jóváhagyott terve szerint működik, illetve – a demokratikus államok gyakorlatához híven – minden olyan lehetőség kihasználásával, amelyeket az érvényes törvények nem tiltanak! Vagyis a Kassai Magyarok Fóruma – ha akarjuk és támogatjuk! – akár egy kassai magyar kulturális önigazgatás megteremtésének a kerete is lehet. Persze, ha ezt magunk kérdőjelezzük meg, akkor az egészből biztosan nem lesz semmi!

Visszatérő témát képeznek a kassai magyarok népszámlálási adataival kapcsolatos vélemények. Ezzel már régebben is foglalkoztak neves íróink, többek között Fábry Zoltán, Németh László, Cseres Tibor és mások. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a 2011-es népszámlálásban a 240 ezres városban kimutatott 6382 (2,7%) magyar nemzetiségűnél többen élnek; más kérdés, hogy sokan egy névtelen űrlap kitöltésénél sem merik (akarják) vállalni a magyarsághoz való tartozásukat?!…

A mostani közgyűlésen a legtöbb hozzászólás és kérdés a „Kassa nyelvi dimenziói” projekt előterjesztése nyomán bontakozott ki. Többen hangoztatták, hogy egy ilyen felmérés csak tudományos igényességgel valósítható meg, és arra is emlékeztettek, hogy a rendszerváltás évében (1989) a Szlovák Tudományos Akadémia kassai Társadalomkutató Intézete végzett egy felmérést a magyar szülők magyar iskolához való viszonyulásáról. A kutatóintézet két jeles szociológusa 47 oldalon összegezte a felmérés tapasztalatait – eredményeit, amit nem ártana leporolni és ismét kézbe venni.

A tisztújító közgyűlés héttagú elnökséget választott azzal, hogy az elnököt az elnökség első ülésén választja meg (?!), illetve, hogy a négy magyar kassai intézmény (óvoda, alapiskola-gimnázium, ipariskola, Thália Színház) képviselőt delegálhat az elnökségbe.
A közgyűlés – az előzőekhez hasonlóan – színes véleménycserét, sokszor parázs vitát eredményezett, illetve kérdéseket fogalmazott meg. Most már csak az a kérdés, hogy ezekből mit valósít meg az újrainduló Kassai Magyarok Fóruma Polgári Társulás?!…