Annak ellenére, hogy az energiaárakat a 2016-os szintre állítja vissza a kormány, Szlovákiának nem sok oka van a dicsekvésre, hiszen az EU-n belül az egyik legdrágább energiát kapjuk.
Nem csak a szabályozás miatt vannak ilyen magas árak Szlovákiában, hanem ezt elsősorban a rosszul beállított, megújuló energiaforrásokat támogató rendszernek tudhatjuk be – figyelmeztet Rastislav Hanulák, a Capitol Legal Group társaság partnere.
A válságtól eltelt időszakban a rendszerhasználati díj négyszeresére emelkedett
„Nem csak az árszabályozás okozza a magas energiaárakat, ahogy azt az ipar képviselői állítják. A különböző tarifák és illetékek járulnak hozzá az emeléshez. A villanyáram nyersanyagára a válságtól eltelt időszakban folyamatosan csökkent, ellenben a rendszerhasználati díj 6,30 euróról 26,20 euró/megawattórára nőtt” – részletezte Hanulák.
Mindezt a megújuló energiaforrások támogatása és a magas hatékonyságú kombinált villanyáram előállítása okozza, mert a disztribúciós társaságok kötelesek az általuk megtermelt energiát meghatározott áron megvenni. Hasonló a helyzet a hazai szénből előállított villanyáram esetében is, ahol 2030-ig szintén garantált ár van érvényben. Ezt a költséget végül egy az egyben a rendszerhasználati díjon keresztül ráhárítják a fogyasztókra.
A megújuló energiaforrások támogatása megkérdőjelezhetetlen kötelezettségünk, Szlovákia vállalta, hogy 2020-ig 14 százalékra emeli ezeknek a részesedését a villanyáram termelésben. Jelenleg 10-11 százalék a megújuló energiaforrások részesedése, melynek átvételét Szlovákia 15 évig köteles megemelt áron biztosítani. Helyén való feltenni azt a kérdést, hogy ezeket az árakat korrekt módon állapították-e meg?
A piac megbénult Szlovákiában
„Az árnak tartalmaznia kell a költségeket és tisztességes hasznot” – szögezte le Hanulák, majd hozzátette, hogy a legtöbb gazdasági paraméterre, mint üzleti titokra tekintenek, ezért nem lehet belelátni az árképzésbe. „A szakma nem tudja így megállapítani, hogy az árak helyesen és tisztességesen voltak-e megszabva, ezért az sem zárható ki, hogy túlzottan magasak az árak” – mutatott rá a problémára Hanulák.
Azzal, hogy Jozef Holjenčík távozott a Hálózati Ágazatokat Szabályozó Hivatal (ÚRSO) éléről, elindulhatnak a szükséges változások az energiaszabályozás területén. „Tíz év alatt az energetika hatalmas változáson ment keresztül, és erre reagálnia kellene az ÚRSO-nak. Az ár alakításában túl sok a szabályozott tétel, ezért a szolgáltatónak nagyon kicsi a mozgástere.
Összességében megállapítható, hogy a piac szendereg, ezen változtatni kell” – hangsúlyozta Hanulák. Hozzátette, hogy a szabályozást végző szubjektum vezetőségének is változnia kell, vissza kell térni az ÚRSO vezetőjének és a Szabályozási Tanács funkciójának szétválasztásához.
„A Szabályozási Tanácsnak fontos feladata van, megalkotja a szabályozási politikát, egyben ellenőrzi annak végrehajtását és feljebbviteli szervként is működik. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabályozást végző szubjektum végrehajtó vezetésének szélesebb körűnek kell lennie, nem úgy, mint nálunk, ahol egy ember látta el ezt.
A vezetésnek kollektíven kellett volna működnie, mert nagyon sok feladata van. Ellenőrzi az energetikai monopóliumokat, ugyanakkor el kell látnia a fogyasztóvédelmet az EU-s normák szerint. A feljebbviteli szerv munkáját szakemberekre kell bízni, és annak függetlenül kell ténykednie” – zárta le Hanulák.
(Aktuality.sk/Felvidék.ma)
