Az idén emlékezünk meg Szent László királyunk trónra lépésének 940. évfordulójáról, s egyben arról, hogy III. Béla 825 évvel ezelőtt szentté avattatta Árpád-házi királyunkat. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága ebből az alkalomból 2017-et Szent László-emlékévvé nyilvánította. Ebből az alkalomból beszélgettünk Okos Mártonnal, a Szent László-emlékév tanácsadó testületének tagjával.
Honnan jön az ötlet, hogy legyen az emlékévnek emlékzászlaja is?
A jelképeknek mindig fontos, meghatározó szerepük volt a történelem során. Csupán csak két példát hadd hozzak ide. Az immár több, mint fél évezredes győztes nándorfehérvári csatában a legenda szerint Dugonics Titusz magával rántotta a mélybe a vár fokára zászlót kitűzni igyekvő pogány harcost. Vagyis életét is feláldozta azért, hogy az ellenség jelképe ne kerülhessen a vár fokára. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a középkor végén, az újkor elején – a sarkantyúviselet idején – a zászlótartók a csatában nem viselhettek sarkantyút, mert nekik nem volt szabad megfutniuk a csata helyszínéről.
Nekem is döbbenetes élményem volt az államalapítás millenniumi ünnepsége idején, amikor is az első Orbán-kormány nagyszerű döntése kapcsán a települések millenniumi emlékzászlót kaptak. Akkoriban többen is megkerestek külhonból, hogy járjak közbe, ők is kaphassanak millenniumi emlékzászlót. Volt, aki könnyes szemmel vette tudomásul, hogy politikai okokból ez mégsem lehetséges. Ekkor javasoltam áthidaló megoldásként a Világszövetségnek előbb a Kossuth-, majd a Rákóczi-emlékzászlót.
Mivel jártamban-keltemben ma is örömmel tapasztalom egy-egy önkormányzatnál, hogy ma is ott lobog fő helyen a millenniumi zászló, ezért arra gondoltam, hogy a Szent László-emlékév se teljen el úgy, hogy nem marad emlékeztető nyoma. Így, mint az emlékév kezdeményezője, kértem fel Pécsi L. Dániel jelképművészt, hogy tervezze meg a Szent László-emlékév zászlaját. Ez meg is történt, és Pécsi L. Dániel a Szent László és az ügy iránti tiszteletből ingyen megtervezte az emlékév ikerjelképét és zászlaját. Ezt bemutattuk a tanácsadó testületnek, melynek elnyerte tetszését.
Most Győrben átadásra is került az első zászló?
Igen, miután a művész nem csak megtervezte, de el is készítette az első mintazászlót, ezt közösen felajánlásként a győri nyitórendezvényen átadtuk Veres András püspök úrnak. Az átadásra a szentmise végén került sor, amikor is a magyar hagyományoknak megfelelően a zászlóanya, Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége elnök asszonya rákötötte az emlékszalagot.
Majd a tervező Pécsi L. Dániel az átadás közben ismertette a zászló jelképeit: A kétoldalas, keresztrudas emlékzászló előoldalának közepén a hermát látjuk a Szent László-év 2017 körfelirattal. A hátoldalán egy összetett jelképet ábrázoltam, melynek előképe a herma mellsőjét díszíti. Az átalakított összetett jelkép közepére a XI. században használatos gótikus pajzsot helyeztem az Árpádok vörössel és ezüsttel hétszer vágott családi címerével. E mögött András-kereszt formában két csatabárd látható, amely Szent László király legfontosabb egyházi jelképe (attribútuma). A csatabárdok két oldalán vörös mezőben, ezüst kettős keresztet ábrázoltam, vagyis az Árpád-háziak hatalmi címerét. A középső pajzs tetejére nem a nyitott leveles koronát helyeztem, hanem a Szent Koronát, tudatosítván azt, hogy a Szent László-évet a Szent Korona és Szent László lovagkirály oltalmába helyeztem.
