(Fotó: SITA)

Az Amnesty International (AI) világszervezet közzétette éves értékelőjét az emberi jogok betartását illetően. Szlovákiát elsősorban a továbbra is folytatódó romadiszkrimináció miatt bírálták, de megemlítették Robert Fico kormányfő migrációellenes kijelentéseit is.

A jelentés szerzői szerint Szlovákia csak kis előrelépést tett a roma gyerekek oktatási jogának biztosítása terén. A jogszabályi keret bizonyos javulása ellenére még mindig sok roma gyerek az ún. speciális iskolákban, az értelmileg fogyatékosok számára elkülönített osztályokban, vagy az etnikailag elkülönített iskolákban, illetve osztályokban tanul. Miközben nincs bizonyíték arra, hogy a szlovák kormány hatékony intézkedéseket fogadott volna el ebben az irányban a helyzet megoldására, olvasható a jelentésben.

Az Amnesty International nyugtalanságának ad hangot amiatt is, hogy Szlovákiában továbbra is hiányzik a romákkal szembeni túlzott erő alkalmazásának a hatékony kivizsgálása, illetve ezeknek az eseteknek a kivizsgálása nagyon elhúzódik. Ezzel összefüggésben az AI rámutat arra is, hogy szükség van egy teljesen független és átlátható rendszer bevezetésére a rendőrség munkájának ellenőrzésére.

A Szlovákiáról szóló fejezetben megemlítették az újonnan bevezetett terroristaellenes intézkedéseket is, amelyek ez év januárjától érvényesek. Az Amnesty International konkrétan azt hozza fel, hogy a terrorizmussal gyanúsított személyeket az új előírások szerint büntető feljelentés nélkül 96 óráig is őrizetbe vehetik.

A jelentés azt is tartalmazza, hogy Szlovákia, amely az unió elnöklő országaként szorgalmazta a fenntartható migráció gondolatát, elutasítja a más uniós tagországokban lévő menekültek újraelosztására vonatkozó kötelező kvótákat. Ehelyett kifejezte, hogy hajlandó önkéntes alapon befogadni 100 menekültet Görögországból és Olaszországból.

Kaliňák szerint az Amnesty túllőtt a célon

A diszkriminációról szóló fejezetben az értékelés megemlíti például azt az esetet, ami egy pozsonyi panzióban történt. A panzió „biztonsági okokra hivatkozva” nem adott szállást három törökországi diáknak.

Ugyanebben a fejezetben említik Robert Fico, szlovák kormányfőt is, aki az Amnesty szerint „a moszlimokat és a menekülteket nyilvánosan összeköti a terrorizmussal, és migránsellenes retorikát alkalmaz”. De említést nyert az AI jelentésében a Mi Szlovákiánk Néppárt tavalyi többszöri tiltakozó menete is, a betelepülők ellen.

Robert Kaliňák belügyminiszter úgy véli, hogy az Amnesty a roma gyerekek szegregációjáról szóló bírálatában túllőtt a célon. Véleménye szerint ugyanis az elkülönítés nem rendszerszintű, ami azt jelenti, hogy nem valamiféle hivatalos döntés alapján történik, hanem a szülők döntése alapján, hogy melyik iskolába adják a gyerekeiket.

A miniszter abbéli meggyőződésének is hangot adott, miszerint a roma gyerekek oktatásának javuló feltételei, amelyről a kormány most elfogadott roma integrációról szóló stratégiája is beszél, esélyt ad a többségi társadalomba való integrálásukra.

Miroslav Lajčák külügyminiszter a roma kérdést komplex kérdéskörnek tekinti, amelyet Szlovákiában már évtizedek óta nem sikerül megoldani. A miniszter szerint azonban nem az integrációval van a gond, véleménye szerint sokkal inkább „a roma közösség befogadásával a társadalom életébe”.

„Tudom, hogy foglalkozunk ezzel, a mi kormányunk meg az előzőek is, a tény azonban az, hogy az eredménnyel nem lehetünk elégedettek. Bonyolult kérdés az együttélés, az egyik és a másik oldalról is” – jelentette ki Lajčák.

(SITA/Felvidék.ma)