Derzsi György a Szerelmem, Sárdyban (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Száz előadást ért meg a Szerelmem, Sárdy és lesz folytatás is. Derzsi György előadásában múlt héten vasárnap a Cervinus Teátrum Kamaratermében századszor csendült fel Meskó Zsolt Szerelmem, Sárdy című zenés naplója.

A darab egy nagymama naplójának sorain keresztül mutatja be Sárdy János életét, miközben az adott kor szellemét és világát is megismeri a néző, s mindezt érdekfeszítő előadásban. Derzsi György a darabban megmutatja, hogy nemcsak fantasztikus énekes, hanem legalább ilyen jó színész is.

A darabról a következőket vallja: „A mű egyszereplős, egyfelvonásos előadás, amely Sárdy János, a híres 20. századi bonviván életének nagyobb állomásait és legszebb dalait mutatja be egy nagymama titkos naplóján keresztül. Közben átfogó képet kapunk a múlt századi asszonysorsról, és arról, hogy rohanó világunkban mennyire nem hallgatjuk meg egymást.”

Mi azonban többre is kíváncsiak vagyunk, így arról faggatjuk, mikor vették észre a szülei, hogy tud énekelni: „Édesapám a Csallóközben ismert énekes. Otthon mindig szólt a zene, már kiskoromtól fogva. Nem gondoltam, hogy én is énekes leszek, de előfordult, hogy utánoztam édesapámat. Apám mindig otthon tanulta a dalokat. Egyszer, úgy 8 éves lehettem, mosogatás közben a Hazám, hazámat énekeltem, ahogy előtte édesapámtól hallottam. Ő ezt meghallotta, s attól kezdve minden családi összejövetelen ezt kellett énekelnem.”

A Mária Evangéliumával kezdett

Derzsi György több műfajban is kipróbálta magát, sokan az István, a király Asztrikjaként ismerik őt. Ezt a szerepet osztották rá a Társulat szereposztó válogatója után. De nem ezzel indult a karrierje.

„A kilencvenes évek elején évente megszervezték a zselízi rockfesztivált, mi is ott voltunk az akkori zenekarommal, akkor ismerkedtem meg Vadkerti Imrével. A másik évben pedig szólóban versenyeztem. A szóló kategóriát megnyertem és utána kerültem a komáromi színházba, a Mária Evangéliumába, amelyet Beke Sándor rendezett. Ekkor egyik pillanatról a másikra ott termettem Nagyszarváról a komáromi színházban, s fél év sem telt el, és már a győri konzervatóriumban voltam és a győri Nemzeti Színházban, ahol két évet töltöttem. Majd Stubendek Kati parancsára jelentkeztem a főiskolára. Együtt mentünk vonattal Budapestre a Színház és Színművészeti Egyetemre, mert postán már nem ért volna oda a jelentkezési lapunk, az utolsó pillanatban adtuk be a jelentkezést. A győri színházban énekeltem operában, operettben, musicalban, prózai szerepem is volt, és beleszerettem a színházba” – mesélt az indulásról a nagyszarvai származású énekes.

Derzsi György teltházas fellépése (Fotó: Uzsák Zoltán)

Dolgozott az Operett Színházban is, ám rájött, nem ez a neki való műfaj. Ezért a szabadságot választva szabadúszó lett. Ekkor kerestek Szarvasra olyan színészt, aki szlovákul is tud, azóta is együttműködnek. A Szerelmem, Sárdy századik előadását szintén Szarvason láthatta a lelkes közönség, a Cervinus Teátrum adott otthont az első előadásnak is, s reményeik szerint a százötvenediket ugyancsak itt adja majd elő Gyuri.

A kedvenc a monooperett

Derzsi György dolgozott Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérvárott, Veszprémben, Kaposváron, Pécsett, Szolnokon. „Sehol sem vertem gyökeret, mert nem éreztem, hogy oda kellene tartoznom, vendégként jól éreztem magam, de nem tudtam elképzelni, hogy le legyek kötve. Nagyon szeretem a szabadságot. Nehéz volt, de megérte, hiszen most már elvállalhatok 3-4 hetes turnékat is Kanadában, vagy az Amerikai Egyesült Államokban” – mondja Gyuri.

Azt hallva, hogy egy énekes ennyi helyen megfordult, több műfajt kipróbált, akaratlanul is adódik a kérdés, melyik műfajt szereti a legjobban.

Az a műfaj áll hozzá a legközelebb, amit ő talált ki, vallja. Aztán gyorsan hozzáteszi: „Ezt most szerénytelenség nélkül mondhatom, hiszen megteremtettem a monooperett műfaját. Ez monodráma operettdalokkal.”

„A Szerelmem, Sárdyt négy év alatt százszor adtam elő, a világ több pontján. Jártam vele Kanadában, hatalmas sikert arattam Montrealban, Torontóban, Calgaryban, és mindenhol visszavárnak. Ugyancsak voltam már Svédországban. Budapesten is többször játszottam, de egy csallóközi faluban, vagy éppen Királyhelmecen szintén éppen olyan nagy sikere volt, mint a világ másik felében. Egy rádióbeszélgetésben egy kritikus a Pécsi Országos Színházi Találkozót követően, amikor másodszor voltam ott és a Lehár-előadást adtam elő, megjegyezte, hogy azért jött el megnézni engem, mert kíváncsi, milyen újat tudok mutatni, ugyanis előző évben lenyűgözte őt a Szerelmem, Sárdy. Elmondta, hogy új műfajt teremtettem. Én ebben élem ki magam, egyedül eljátszok hetven percben egy történetet.”

„Száz előadás egy darabból napjainkban nem mindennapi teljesítmény. Nyilván benne van Sárdy János nagyon szép dalainak varázsa, de kellett az író meseszövése és legfőképpen kell hozzá Derzsi György személyisége, aki leköti nézőit – az első perctől az utolsóig. Prózai szövege és a dalok is kristálytisztán szólalnak meg. A dalok szerves részei az előadásnak” – írja a bemutatóról a newjsag.hu portál. Ahogy a mese mondja, aki nem hiszi, járjon utána. Aki szeretné megnézni az előadást, megteheti a Felvidéken is. Derzsi György legközelebb február 11-én 17 órakor Csallóköznádasdon lép fel a Szerelmem, Sárdyval.