Méry János

Nagy vihart kavart Méry Jánosnak „A šamorínčan-effektus” című napokban megjelent írása, mely a somorja.sk független hírportálon és portálunkon is megjelent. Ebben a szerző többek között nehezményezi, hogy a šamorínčan.sk hírportál nem foglalkozik eléggé a város magyar történelmi múltjával, és hogy az önkormányzatot lejárató, botrányszagú írásokkal törekszik a nagyobb olvasottságra.

A somorja.sk-n való megjelenése után nem sokkal a szlovák portál – kérdezés nélkül – szóról szóra át is vette a véleménycikket. Azzal a kísérőszöveggel, hogy bár a városi képviselő úr írása a somorja.sk portálon jelent meg, de mivel minket érint, átvesszük kérdezés nélkül. Továbbá leírták, hogy készítik a szlovák fordítást.

A cikkben leírt „effektus” bizony nem váratott magára, 20-30 megmondóember kommentháborút indított a szerző ellen, nem kímélve semmit és senkit.

Az ominózus írásra, valószínűleg a kedélyek lecsitítása érdekében, reagált a város vezetése is. Állásfoglalásukban többek között az áll, hogy a megjelent cikk „nem tükrözi sem a polgármester, sem a város vezetése véleményét. Ugyanígy elfogadhatatlannak tartjuk az uszító véleményeket, melyeket az olvasók egy része a cikkhez fűzött.”

Méry János sem késlekedett. Két nappal később már el is küldte a válaszát az érintett portálnak, mivel nem kívánt a kommentháborúba keveredni, de annak főszerkesztője nem volt hajlandó lehozni a véleményét. Ezt közöljük most mi.

***

Köszönöm mindenkinek, aki vette a fáradságot és hozzászólt a cikkemhez a somorjai szlovák magán honlap Facebook-oldalán. Külön köszönöm azoknak, akik ezt a nevüket felvállalva tették. Soraimat főleg a somorja.sk és a felvidék.ma portál olvasóinak szántam, magánvéleményt megfogalmazva egy létező jelenséggel kapcsolatban.

Fontos megjegyezni, hogy nem vagyok senkinek a szócsöve, minden általánosítást és beskatulyázást elutasítok, mint ahogy a tisztelt szlovák polgártársak is jogosan utasítják el, ha megkülönböztetés nélkül újtelepeseknek, betelepülteknek nevezik őket.

Nem valaki ellen, hanem valaminek a védelmében fogalmaztam meg gondolataimat. Igaz, hogy a véleményem különbözik a samorincan.sk hozzászólói 90 százalékának a véleményétől, de a sokak által leírtakkal ellentétben, nem támadok senkit. Én csak egy egyértelmű, konkrét álláspontot fogalmaztam meg. Sértések szándéka nélkül.

És lám, milyen hozzászólások kerültek a cikk alá… Ha más a véleményem, mint a samorincan.sk weboldalon aktívan hozzászólók 90 százalékának, akkor indulatgerjesztőnek, sovinisztának, a somorjaiak megosztójának neveznek. Aki ezt hiszi, annak sajnos nincs fogalma az objektivitásról.

Mivel a Via Nova ICS-vel kapcsolatban is érkezett megjegyzés, el kell mondanom, hogy a 2015-ben megalakult civil szervezetünkben önkéntes alapon dolgozunk Somorjáért.

Annak ellenére, hogy Somorja lakosságának többsége máig magyar nemzetiségű, a megmaradásunk és identitásunk megtartása manapság is nagy erőfeszítésekbe kerül és előfordul, hogy ellenállásba ütközik, mivel sokan nem tudják levetkőzni a régebben beléjük ivódott gyűlölködő és gyűlöletszító gondolkodásmódot.

Pedig a célunk azonos kellene, hogy legyen: a XXI. században is békésen szeretnénk egymás mellett élni a másik kultúrájának elnyomása, és a mi esetünkben az esetleges asszimiláció félelme nélkül.

Írásomban erre a problémára kívántam felhívni a figyelmet. Erről a jelenségről pedig azért körülményes tényszerűen és őszintén szólni, mert gondjainkat, aggodalmainkat sokan nem értik, vagy nem akarják érteni, mint a hozzászólások is bizonyítják.

Manapság szinte mindenki összetéveszti a nacionalizmus fogalmát a sovinizmus fogalmával. Kell, hogy legyen bennünk egy egészséges nacionalizmus, még a XXI. században is. Ez azt jelenti, hogy tisztelnünk kell a saját nemzetünket, de nem a másik nemzet kárára, hanem éppen fordítva, a másik felemelkedését szolgálva.

Meg kell ismernünk egymást. Én azt gondolom, hogy minden ember egyenlő, és jogilag és a nyelvüket tekintve is egyenlők. Ha elfeledjük őseink intelmeit, megszűnünk önmagunk lenni. Ugyanakkor emellett a sovinizmus valamennyi formáját és megnyilvánulását elutasítom!

Azon kellene végre jobban elgondolkoznunk, hogy mindnyájan emberek vagyunk és egyikünk sem ér többet, mint a másik, még ha egyesek ezt így is képzelik. Ideje elfelejteni azt a történelmi mítoszt, hogy a szlovákok valamivel is többek lennének például az itt élő magyaroknál, csak azért, mert ezt a területet ma Szlovákiának hívják.

A samorincan.sk oldal figyelemre és elismerésre méltó kezdeményezés, mely helyi hiánypótló információforrás lehet és ez Vladimir Gábor érdeme. Ugyanakkor ez annak is betudható, hogy a város vezetése nem ismerte fel az igényt az ilyenfajta szolgáltatás iránt.

Az a probléma, hogy a hitelességhez és az objektivitáshoz több, de minimum két nézőpont szükséges. Főleg, ha az illető valóban kétnyelvű portálban gondolkodik. Nem elég az egyik nézőpontot lefordítani egy másik nyelvre, mert az attól még egy nézőpont marad, csak két nyelven.

Ha nincs meg a minimum két nézőpont, akkor a hírközlő média akarva-akaratlanul manipulatívvá válik. Például szélsőségként láttat egy közösség megmaradása számára létfontosságú problémát, vagy létfontosságúnak tüntet fel egy hétköznapit. Ehhez hasonló esetekben, tekintettel a hatályos jogszabályokra, bizony nem elegendő pusztán a szlovák szövegek magyarra fordítása.

Kérem, engedjenek meg nekem még egy utolsó gondolatsort, melyben az olvasók figyelmébe szeretném ajánlani az Európai Tanács tagállamai által jóváhagyott, A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény (amely az SZK területén a Tt. 160/1998 szám alatt 1998. 6. 4-én lépett hatályba), illetve a majdnem azonos rendelkezéseket tartalmazó A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti jószomszédi kapcsolatokról és baráti együttműködésről szóló (az SZK területén a Tt. 115/1997 szám alatt 1997. 4. 24-én hatályba lépett) államközi szerződés rendelkezéseit, valamint a mai Szlovákia területén élő magyar közösségünk egyéb törvények által garantált jogait.

Elsősorban azokra a Szlovák Köztársaság által vállalt kötelezettségekre gondolok, amelyek a fentebb idézett előírások értelmében kötelezték Szlovákiát, hogy tartózkodjon a magyar közösséghez tartozó személyek – tudatos vagy tudattalan – akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezze ezen személyeket bármilyen cselekménnyel szemben, amely az asszimilációjukra irányul, valamint védelmezze ezen személyeket minden olyan törekvéstől, mely a beolvasztásukat célozza.

A Szlovák Köztársaság egyúttal vállalta, hogy tartózkodik az olyan intézkedésektől, amelyek megváltoztatnák a népesség számarányát a magyar közösséghez tartozó személyek által lakott területeken, és amelyek célja ezen személyek jogainak és szabadságjogainak a korlátozása, amivel a magyar közösség kárára lehetnek.

Ugyanakkor ígéretet tett, hogy amennyiben nincs már a jogrendjében ilyen szabályozás, megtesz minden szükséges jogi, adminisztratív és egyéb intézkedést a felsorolt jogok érvényesítése érdekében. Ezzel megteremti annak feltételeit, hogy a magyar közösséghez tartozó személyek, egyénileg vagy csoportjuk tagjaival közösen, szóban és írásban, a magán- és közéletben szabadon használhassák anyanyelvüket. Valamint megteremti a szükséges feltételeket, hogy a magyar közösséghez tartozó személyek megőrizhessék tárgyi emlékeiket, épített örökségüket, emlékhelyeiket, mindazt, ami történelmüket és hagyományaikat megtestesíti.