Az idén nem kedvezett az időjárás a Tompa Mihály Országos Verseny résztvevőinek, a három nap alatt gyakorlatilag egyfolytában esik az eső, így még az örömzenélők is fedél alá kényszerültek a pénteki nap során, amikor is reggel nyolctól a kora esti órákig zajlottak az egyes kategóriák döntői, míg este két színházi előadással kedveskedtek a fellépéstől és a várakozás izgalmától már kellőképpen kifáradt résztvevőknek.
Az idén minden döntőre egy napon került sor, s voltak olyan összevont kategóriák, ahol a sok versenyző miatt bizony a késő délutáni órákba is elhúzódott a verseny, ami nem tesz jót se a várakozó fellépőnek, se a zsűrinek. A színházteremben a hatodik kategória, a megzenésített versek résztvevői léptek színpadra, s az idei mezőny is bizonyította, hogy az immár 26 éves rendezvény egyik legbölcsebb döntése volt, amikor 1999-ben ezt a kategóriát útjára indították. Nagyon sokan kaptak kedvet a versek megzenésítéséhez, s az utóbbi években egyre több a saját megzenésítés, sőt a saját vers is.
Örömzenélés esőszünetben (Fotó: Gecse Attila)
Ugyanitt kerítettek sort a VII. kategóriára is, amelybe az idén mindössze két csoport jelentkezett be, a komáromi GIMISz és a királyhelmeci Sycorax. Mindkét csapat előadása a szerelem témakörét járja körül, s mindkét csoport bizonyítja, hogy ahol sokéves, szisztematikus csapatmunka folyik (az előbbieknél Csengel Mónika, az utóbbiaknál Pekárovics Marianna vezetésével), ott ez a végeredményen is meglátszik. Két élvezhető, szeretetreméltó előadást láthattunk, a komáromiak kortárs magyar költőket, míg a királyhelmeciek a szintén kortárs, de már évek óta halott Leck Gábor költészetét hívták segítségül, hogy a szerelemről, a játék öröméről szóljanak nekünk. Nagy kár, hogy csak ez a két csoport jött el az idén Rimaszombatba, elnézvén az egyéni kategóriák kiemelkedő teljesítményeit, bizonyára más iskolákban is lenne igény a csoportos, közös gondolkodásra.
A várossal is zeneszó mellett ismerkedtek (Fotó: Gecse Attila)
S ha már GIMISz, akkor ne feledkezzünk meg az esti Szép nyári nap című előadásról sem, amely a hideg őszies rimaszombati estében úgy kellett nekünk, mint egy falat kenyér. Bár a történet 1956 után játszódik egy iskolai táborban (a magunk korosztálya még élénken emlékszik az efféle paradicsom- és egyéb zöldségféléket begyűjtő táborokra), a főhős, Varga Péter és barátai története nem véletlenül fogja meg a mai tizenéveseket is. Hiszen tényleg mi lesz, ha mindenki elmegy? Ez 2017-ben Gömörben legalább annyira obligát kérdés, mint lehetett annak idején, a forradalom leverése után. Remek egyéni alakítások fűszerezik a GIMISz előadását, Lakatos Lili, Szebellai Dániel és a többiek játéka ismét bizonyítja, mennyire fontos a közös alkotói munka, amelynek öröme ráragad a közönségre is, amely vastapssal jutalmazza Csengel Mónika és csapatának előadását.
A GIMISz előadása mindenkit felmelegített (Fotó: Gecse Attila)
Akinek ezek után még volt kedve, az átvonulhatott az esztrádterembe, ahol a Csavar Színház új bemutatójában gyönyörködhetett. Buda, Etele, Gyöngyvér, Ildikó, Detre, Torda, Bulcsu, Szömöre, Kanyaró és a többiek története Gál Tamás előadásában az idei szavalóverseny sokak számára valószínűleg legmeghatározóbb élménye lesz. Gál saját maga készítette az előadás díszleteit, s nemcsak bábokba álmodta Arany figuráit, hanem egymaga meg is szólaltatja az összeset. Mindössze Mester László hegedűművészt hívja segítségül, az előadás többi részét elvégzi ő maga. Az előadás egyetlen komoly hibája, hogy nem lehet elégszer megnézni, ugyanis a néző nem tudja, miben is lelje legnagyobb örömét, a szemet elkápráztató díszletben, Gál Tamás színészi játékában vagy az előadás egységes egészében.
Gál Tamás egymagában eljátszotta Buda halálát (Fotó: Gecse Attila)
A szavalóverseny természetesen a verseny és a kísérőrendezvények mellett a találkozások fontos helyszíne is, hiszen sokan csak évente egyszer, Rimaszombatban futnak össze, hogy egy kávéra leülve az eltelt egy vagy több esztendő történéseiről számot adjanak, netán megbeszéljék esetleges közös terveiket is.
A szavalóverseny ma délelőtt a szakmai értékelésekkel folytatódott, ezt délután Olasz István és Bandor Éva előadása követi, amelynek talán nem véletlenül ugyancsak a szerelem a témája, lesz örömzenélés is a művelődési központ előtti téren, s mint minden évben, az idén is a díjkiosztással zárul a Tompa Mihály Országos Verseny.
