„Az uniós tagállamokban az uniós polgárok megkülönböztetése elleni küzdelem és a kisebbségek védelme” cím alatt az Európai Parlament (EP) Petíciós Bizottsága (PETI) nyilvános meghallgatást szervezett május 4-én.
A szakmai fórum résztvevői a diszkrimináció témakörében benyújtott petíciók alapján folytattak tanácskozást, megállapítva, hogy a PETI tevékenysége az uniós polgárokkal való kapcsolattartásban elengedhetetlen és ennek megfelelően az uniós szerződések adta lehetőségeket szem előtt tartva, de a hatáskörön kívüli kérdésekben egyaránt szükséges a petíciósok felkarolása.
A meghallgatás az uniós diszkrimináció tilalmi elve általános megközelítésének elméleti vizsgálatától jutott el az előadók gyakorlati példái által a konkrét petíciós ügyek bemutatásáig. Az Európai Bizottság képviselője elmondta, hogy az intézmény nagy hangsúlyt fektet a megkülönböztetés különböző, az uniós jog által tiltott formáinak felszámolására, ennek érdekében a már meglévő uniós jogi szabályok tagállami végrehajtásáról rendszeresen jelentéseket készít, ezek sokszor arra mutatnak rá, hogy sokan ma sem jelentik az illetékes szerveknek (a tagállami esélyegyenlőségi hivatalok) a diszkrimináció megtörténtét.
Ezért is szükséges az embereket jogaikról a rendelkezésre álló csatornákon keresztül rendszeresen tájékoztatni. A petíciók általában egy összetett helyzetet vázolnak fel, amelynek megválaszolása nem mindig egyszerű, a Bizottság szakvéleményeivel próbál ebben a képviselőknek segítségükre lenni.
A meghallgatás egyik visszatérő eleme a nyelvhasználati jogok kérdése volt, amely tagállami hatáskörbe tartozik, így ezzel kapcsolatban az uniós intézmények mindig óvatosan fogalmaznak. A parlament viszont évek óta teret ad a kisebbségi és a kisebbségi nyelvi jogok támogatásának, a meghallgatáson is a program részét képezték például a litvániai lengyel közösség, a lengyelországi német közösség, továbbá a szlovákiai és erdélyi magyar közösség petíciókon keresztül a parlament elé került problémái.
A kisebbségi ügyekben is be kell tartatni a jogállamiságot
A minket érintő témákról Petteri Laihonen, a finnországi Jyväskyläi Egyetem adjunktusa, valamint Korom Ágoston a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszéltek. Laihonen nyelvészként folytatott kutatásainak eredményeit is felhasználva mutatott rá az európai közönség előtt a szlovákiai és romániai kisebbségi nyelvhasználati realitásokra. Bemutatta az ún. vasúti táblák ügyét, valamint a kolozsvári kétnyelvű helységnévtáblák hiányáról is említést tett. Mindkét témában történt előrelépés az ezzel foglalkozó petíciók benyújtása óta, amelyre egész biztosan hatással volt az európai úton érkező figyelemfelkeltés. Az ügyekben végleges megoldás még nem született, így a petíciókat még nyitva hagyta a Petíciós Bizottság.
Hasonlóan érzékeny témát érintett Korom Ágoston előadása a szlovák állampolgársági törvény uniós polgárságra gyakorolt és jogbizonytalanságot generáló hatását illetően. A szlovák törvénnyel kapcsolatban 2015-ben Lomnici Zoltán adott be petíciót. Az oktató szerint több példa is arra utal, hogy az Európai Bizottság ódzkodik a kisebbségeket akár közvetve is érintő uniós jogi ügyektől, pedig a kisebbségi ügyekben is be kell tartatni a jogállamiságot. A magyar Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke is jelen volt az ülésen és megköszönte a Petíciós Bizottságnak, hogy foglalkoznak az üggyel ezen az európai fórumon, hiszen a jogfosztottak ügye máig nem zárult le. Ilyen módon esély van a kérdések uniós jogi szempontból történő tisztázására.
A polgárok ügyeiért elkötelezettek
A félnapos rendezvény egyik ötletadója és házigazdája Csáky Pál, az MKP EP-képviselője, valamint a Petíciós Bizottság alelnöke volt. Az alelnök a PETI-re, mint az uniós intézmények egyfajta lelkiismeretére is tekint. Csáky a rendezvényt záró összefoglalójában kihangsúlyozta, hogy a szakbizottságban eltöltött 2,5 év tapasztalatai szerint elmondhatja, annak tagjai a polgárok ügyeiért elkötelezettek, és a petíciósok által eléjük tárt problémák valós megoldásán dolgoznak. Így mutatható fel eredmény több kisebbségi, felvidéki és erdélyi ügyben is. Ennek a munkának egyfajta lecsapódása a mai meghallgatás, amely nem jöhetett volna létre, ha arra nincs egyöntetű politikai akarat.
Kétarcú Románia
Tőkés László felszólalásában megerősítette a Romániára jellemző kétarcúságot: Bukarest mindig siet elfogadni minden uniós szintű egyezményt, dokumentumot, kötelezettséget, de elmulasztja életbe léptetni azokat, és félrevezeti ezen ügyekben a közvéleményt. Sajnos az EU-nak alig van hatásköre nemzeti kisebbségi ügyekben, amin sürgősen változtatni kellene. Ezt szolgálhatja a Minority SafePack – One million signatures for diversity in Europe (Mentőcsomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért) nevű polgári kezdeményezés, melynek célja, hogy a kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. Az EP-képviselő összefogást sürgetett a szükséges aláírások összegyűjtése érdekében.
