Ravasz Ábel (Most-Híd) roma ügyekért felelős kormánybiztos szerint a nyolc millió euró, amellyel a Kisebbségi Kulturális Alap ezentúl gazdálkodhat majd a kisebbségek kulturális tevékenységének támogatása során, a teljes támogatási rendszer nagyobb stabilitását eredményezi. Ez az összeg jóval magasabb, mint amennyit az előző években a kisebbségi kultúrákra szántak.
A kormánybiztos úgy véli: az alap szerkezeti struktúrája nagyobb teret biztosít a kisebbségi közösségek képviselőinek döntéshozatalára. A kormánybiztos ezzel arra célzott, hogy az öttagú szakmai tanácsokban, amelyek az egyes kisebbségek beérkezett kérelmeit elbírálják majd, három tagot, azaz a tanács többségét a kisebbségi szervezetek jelölik majd. „Egyfajta kulturális önrendelkezés jön ezáltal létre, mivel a kisebbségek a szakmai tanácsok tagjain keresztül eldönthetik, milyen kulturális tevékenységekre megy majd a legtöbb pénz, azaz, hogy a szóban forgó kisebbség a folyóiratokra és újságokra szeretne-e többet adni, vagy a színházra, esetleg az élő kultúrára” – fogalmazott Ravasz.
Az anyagi támogatás növelését a kisebbségi kormánybiztos, Bukovszky László (Most-Híd) is nagyra értékelte. „Az az előnye, hogy a fix összeg törvényileg garantált, vagyis a rendelkezésre álló mennyiséget nem befolyásolhatja a kormány döntése” – fűzte hozzá Bukovszky.
Rigó Konrád (Most-Híd) kulturális államtitkárnak meggyőződése, hogy a törvény elfogadása fontos és szimbólum értékű is az Európában egyre növekvő szélsőségesség és nacionalizmus időszakában. „Kifejezésre juttattuk így, hogy nekünk fontosak a kisebbségi közösségek, s hogy a kisebbségi kultúrák Szlovákia kultúrájának részét képezik” – jegyezte meg. Az államtitkár azt is kiemelte, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozásával egyben a már meglévő Művészeti Alap és Audiovizuális Alap támogatási összegei is megemelkednek, a Művészeti Alapé az idei 15 millió euróról jövőre 20 millióra emelkedik, az Audiovizuális Alapé pedig a jelenlegi 5 millióról 6 millió euróra.
A TASR kérdésére, hogy a Most-Híd képviselőinek van-e már elképzelésük arról, ki áll majd az alap élén, Rigó azt felelte, a feltételeket az előkészületben lévő pályázati kiírás pontosítja majd, „minden bizonnyal tapasztalt menedzsernek kell lennie, aki koordinálni fogja az alap tevékenységét és annak működését is felügyeli”. A sajtótájékoztatón Ravasz Ábel ehhez még azt is hozzáfűzte, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójának a helyzete más alapokkal szemben gyengébb lesz, nem lesz ugyanis befolyása az egyes kérelmek támogatására vagy a támogatások odaítélésére.
Akár grémium is alakulhat a három magyar szakmai tanácsból
A Pátria Rádióban folytatott beszélgetésben Rigó Konrád kulturális államtitkár elmondta, „a törvény elég pontosan fogalmaz azt illetően, hogy milyen lesz az alap felépítése. A magyar kisebbség számára három szakmai tanács jön létre, és mind a háromból három tagot közgyűlésen fognak megválasztani a kisebbségi kulturális szervezetek” – fogalmazott. Majd hozzáfűzte, az alap szerinte jó modell szerint fog működni, mivel a szakmai tanácsok tagjait kétéves időszakra választják. „Mivel a szlovákiai magyar kulturális szervezetek nem képeznek olyan nagy közeget, nagy valószínűséggel egyfajta körforgás alakul ki majd a szakmai tanácsokban” – mondta. Véleménye szerint, ha valaki nem hoz igazságos döntéseket az előírt irányelvek alapján, könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy a következő választáson már nem választják be őt a tanácsba. Elmondta továbbá azt is, hogy a kulturális szervezetek vezető tisztségekben lévő képviselői a saját projektjeikről nem dönthetnek, de az alap belső irányelveit majd csak a létrejötte, azaz július 1-je után fogják pontosítani.
Rigó szerint három kategóriában, a közművelődési-oktatási, a sajtó és irodalom és a művészet kategóriában jönnek létre az öttagú szakmai tanácsok, amelyek eldöntik majd, hogy milyen területeket támogassanak. „De megtehetik például azt is, hogy a három öttagú szakmai tanács egy közös koordinációs bizottságot alkot, s ez dönti el a teljes négymillió euró felosztását az egyes szakmai tanácsok között” – mondta hozzátéve, ha úgy akarják, a koordinációs bizottság kezébe adhatják a kultúrpolitika meghatározását ezen a területen. „Én nagyon bízom benne, hogy ezt meg fogják tenni, mert számomra is nagyon fontos, hogy létrejöjjön egy olyan grémium, amely a szlovákiai magyar kultúrának szakmai szinten a legmagasabb képviselete lehet” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint a kulturális minisztériumban január elsejétől létrehozandó kisebbségi kulturális osztály számára éppen ez a grémium lehetne a legjobb partner.
A garantált fix támogatási összeg kapcsán Rigó még azt is elmondta, hogy a törvény rendelkezése alapján a 8 millió euró az alsó határ, amit a kormány, ha akar, bármikor emelhet, de lefaragni belőle nem lehet.
Amint arról már korábban hírt adtunk, a Kisebbségi Kulturális Alapot május 9-én 101 támogató szavazattal hagyta jóvá a törvényhozás. Az alap szervei az igazgató, aki az intézmény törvényes és végrehajtó szerve, a szakmai tanácsok, a felügyelő bizottság, amely az alap ellenőrző szerve, valamint az igazgatótanács.
Az első támogatási felhívásokat az intézmény 2018 elején fogalmazza majd meg. A Szlovákiában elismert mind a 13 kisebbség közé tartozó érdeklődők kulturális és oktatási, művelődési vagy kiadói tevékenységre kérhetnek támogatást az alaptól, továbbá a kisebbségi kulturális örökségek védelmére, szakmai feldolgozására és digitalizálására, valamint olyan tevékenységekre, amelyek a kisebbségi nyelvhasználat fejlődésére vagy csereprogramok támogatására irányulnak.
(TASR, Pátria Rádió/Felvidék.ma)
