Válságban van a hagyományos európai politika. A választók, ahogy ezt a francia elnökválasztás is bebizonyította, valami mást, valami újat akarnak, ami azonban nem mindig van összhangban azzal, amit klasszikus demokráciának nevezünk – vélekedik a prágai sajtó, amely a cseh kormányválságot megpróbálja szélesebb összefüggésekben is elemezni.
Míg egyes helyeken a radikális jobboldal, másutt a radikális baloldal erősödött meg, Csehországban az Andrej Babiš szlovákiai származású multimilliárdos által vezetett ANO mozgalom. Ez lényegében egy „tiltakozó mozgalom“, és Babiš azt állítja magáról, hogy nem politikus. Ezzel elérte, hogy a lakosság sok mindent elnéz neki, amit a klasszikus politikusoknak, pártoknak nem igen – vélekedik Lukás Jelínek, a baloldali Právo kommentátora. Leszögezi: ha valaki azt hiszi, hogy a milliomosok megjelenése a politikában jó, mert már nem fognak lopni, téved. Lopni ugyan valószínűleg valóban nem fognak, de új lehetőségeiket biztosan saját érdekükben használják majd ki.
„Ha valaki túl szigorú büntetésnek tartja a csehek számára Andrej Babiš megjelenését a politikában, nézzen körül, hogy mi történik például Magyarországon vagy Lengyelországban. „Az egyik köztársaságban a nacionalista autoriter likvidálja a politikai és a társadalmi ellenzéket beleértve a művelődési központokat is, a másikban a sakktábla figuráit egy ultrakonzervatív és paranoiás ember mozgatja, ugyan magas alkotmányos tisztség nélkül, de rendkívül bosszúvágyú természettel“ – írja a szerző nyilván Orbán Viktorra és Jaroslaw Kaczynskire gondolva.
Václav Klaus volt cseh államfő szerint a visegrádi négyek minden ellenkezőt állító propaganda ellenére nem működik, és Emmanuel Macron új francia államfő színre lépésével „jelentős minőségi változás” várható az Európai Unióban a szorosabb integráció kérdésében, ami befolyásolni fogja a V4 csoportot is.
Szerinte Emmanuel Macron már nem a kifáradt, az elhasználódott európai politikai osztály képviselője, amely csak a régi pozíciók védelmére képes, hanem egy ereje teljében lévő új politikus. Bár Emmanuel Macron lényegében nem mond semmi újat, és semmi mást, mint a brüsszeli Európát központosítani kívánó politikusok, de „azt nagy erőbedobással és lelkesedéssel mondja” – szögezte le Václav Klaus a konzervatív Lidové Noviny cseh napilapban megjelent interjúban.
A volt cseh államfő szerint a csehek nem nagyon örültek Macron választási győzelmének, inkább annak, hogy nem Le Pen lett a francia államfő. Klaus ugyanakkor nemtetszését nyilvánította ki afelett, hogy a politikusok nem reagálnak Macron Kelet- és Közép-Európát bíráló nyilatkozataira. „Én inkább azt látom, hogy kevesen mertek keményen válaszolni Macron Kelet- és Közép Európát bíráló nyilatkozataira. De ez már régen jellemző a cseh politikára” – jegyezte meg az államfői bársonyszékből 2013-ban távozott politikus.
Václav Klaus szerint jó lenne, ha Macron megválasztása hozzájárulna a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) szorosabb együttműködéséhez, de ebben nem nagyon hisz. A politikus szerint nem helytálló azt állítani, hogy a V4-ek igyekeznek önálló csoportként megjelenni az Európai Unióban. Úgy véli: csak az történt, hogy egy adott pillanatban a négy közép-európai ország közös álláspontot foglalt el a migránsok erőszakos szétosztása kérdésében.
„Máskülönben az egyes államok eltérő véleménye a múltban és ma is mindig többségben volt. Szinte sohasem tudtak megegyezni. Macron megválasztása valószínűleg nem fogja erősíteni a V4-en belüli együttműködést” – jelentette ki. „Ezt különösen tőlünk (Csehországtól) nem várom. Minden ellenkező frázis ellenére a Cseh Köztársaság az úgynevezett visegrádi lánc leggyöngébb láncszeme” – szögezte le az interjúban a volt cseh államfő.
Jan Keller, aki az Európai Parlamentben (EP) a cseh szociáldemokratákat képviseli, a Právoban rámutatott: az Európai Néppárt (EPP) frakciója egy hete azért kezdeményezte a cseh sajtóban kialakult helyzet megvitatását a testületben, hogy ezzel törjön borsot a szociáldemokrata és a liberális frakció orra alá, amely a szélesebb magyarországi helyzet és általában az Orbán-kormány szerintük antidemokratikus tevékenységének megvitatását javasolta.
A néppárti frakció kezdeményezéséhez a múlt héten napvilágra került, ismeretlen személyek által készített és megvágott hangfelvételek szolgáltatták az okot. A felvételeken Andrej Babiš kormányfő-helyettes, pénzügyminiszter, az ANO mozgalom elnöke a legnagyobb példányszámú cseh napilap, az akkor még tulajdonában lévő Mladá Fronta Dnes újságírójával beszélget koalíciós partnere, a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) egyes politikusait lejárató anyagok esetleges közléséről.
A néppárti frakció öt cseh tagja Michaela Šojdrová, kereszténydemokrata képviselő vezetésével azonban pénteken levélben fordult Manfred Weberhez, az EPP elnökéhez azzal a kéréssel, hogy vonja vissza a cseh sajtót érintő témát a júniusi parlamenti ülés napirendi pontjai közül. Šojdrová elmondta: bár Babiš nyilvánvalóan megsértette az összeférhetetlenségi törvényt, és a korábban tulajdonában lévő sajtó problémáit nem szabad lebecsülni, „Csehország mégis képes az ügyet önmaga is megoldani”.
Minden jel szerint a két frakció „támadásáról és ellentámadásáról“ van szó. Nagy a valószínűsége annak, hogy ha az Orbán kormányt bíráló határozati javaslat nem lenne az asztalon, a néppárti frakció a csehországi sajtóproblémákat észre sem vette volna – vélekedett Jan Keller.
