Panelbeszélgetés (fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

Május 25-én rendezték meg a második Budapesti Demográfiai Fórumot a Kongresszusi Központban, ahol Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke bejelentette az újabb családpolitikai intézkedéseket, családi támogatásokat, de hangsúlyozta azt is, a kormány tudja, hogy ennél többre van szükség a népesség növekedéséhez.

Bejelentésének legérdekesebb vonatkozása, amelyet az intézkedések céljaként fogalmazott meg, hogy 2030-ra a magyar társadalom elérje a reprodukcióját, a népesség nemzeten belüli utánpótlása valósággá váljon.

A Fórum előadásainak témáiban keresték a megoldást, a helyes és járható utat. Megszólaltak horvát, lengyel, lett, macedón, szlovák politikusok, német, orosz, amerikai kutatók, valamint Európa vezető civil szervezeteinek képviselői.

Mindannyian egyetértettek abban, hogy a magyarországi családpolitika követendő példa Európa országai számára. Egyes véleményekben kifejezetten érzékelhető volt, illetve meg is fogalmazódott egyfajta irigység, azzal az állammal szemben, amely elérte, hogy gondolkodása középpontjában a családok legyenek.

A szervezők az óriáskivetítőn egy-egy fényképpel jelenítették meg az előadók személyes, családi pillanatait. Érdekes volt látni, hogy a részt vevő magyar politikusok – Orbán, Semjén, Balog és Novák Katalin is nagycsaládban élnek.

2018 a családok éve lesz

Balog Zoltán miniszter előadásában elmondta, hogy a magyar kormány célja, hogy megszülessenek a vágyott gyerekek. A szabadság és az emberi felelősség fényében a polgárok mondjanak igent az emberi életre. Az emberi élet tisztelete, a család védelme és az időskori ellátás a szabadságnak egy olyan szintje, amely lehetővé teszi, hogy a társadalom azt tegye, ami a meggyőződése szerint helyes.

A család nem pénz, nem származás és nem vagyon kérdése, hanem egy olyan kulturális kapcsolat, amelyben a biztos gazdasági háttér mellett jelen van a családbarát gondolkodás kultúrája is.

A család szent intézmény

Magyarország Apostoli Nunciusa, S.E.R. Alberto Bottari de Castello arra hívta fel a figyelmet, hogy a család központi értékeinek védelme lehet a megoldás a népesség csökkenésére, amelyet a meglátása szerint a Demográfiai Fórum szervezői felismertek. Ferenc pápa kifejtése szerint, Isten azért teremtett minket a képére, hogy megosszuk társas kapcsolatainkat egymással. A család olyan hely, amely szent intézmény és ahol Istennek van helye.

Anna Záborská, szlovákiai EP-képviselő gratulált a magyar kormány családpolitikai intézkedéseinek megvalósításához

A Demográfiai és családpolitikai kihívások a politikusok szemével című panelbeszélgetésben Rétvári Bence, miniszterhelyettes bevezetőjében kiemelte, hogy a magyar családpolitika az elmúlt évek során bebizonyította, hogy lehet lassítani a népesség fogyását. Ehhez hasonlóan meggyőződésük, hogy a házasság iránti negatív trendeket is meg lehet változtatni nemcsak Magyarországon, hanem Európában is.

Anna Záborská, szlovákiai EP-képviselő a beszélgetésben a népesség fogyásáról elmondta: olyan probléma, amelyen változtatni kell. Szerinte ehhez elsősorban három dolog szükséges. Az első a jólét, a második a biztonság, a harmadik, azaz alapérték, amely a társadalom működését biztosítja.

A népesség fogyásával Európa abba a csapdába kerülhet, amely arra kényszeríti a kormányokat, hogy importálják a munkaerőt vagy exportálják a munkát, vagy nem lesz elvégezve a munka és bizonytalanná válik a gazdaság. Ezért a politikai vezetők új szereplőket kívánnak bevonni a munka világába. A migráció megoldást jelentett, viszont most a válság közepette új sürgősséget kapott Európa biztonsága. Többet kell költeni az ország védelmére, amit a befizetett adóból finanszíroznak, így kevesebb forrás jut a demográfiai problémák megoldására.

Mit tehetünk? – kérdezte Záborská. Támogatni kell a természetes családokat, hiszen a politikusok kötelessége, hogy alkalmazzák a családokra vonatkozó támogatásokat, tiszteletben tartsák a családok jólétét, a szülők pedig kivegyék részüket a gyerekek neveléséből. Az európai családok több gyereket szeretnének vállalni, ezt a kormányzatoknak lehetővé kell tenni.

Majd a szlovák politikus Orbán Viktor beszédére hivatkozott, amelyet 5-6 évvel ezelőtt az Európai Parlament Családbarát Intergruop ülésén mondott el: Jelen pillanatban kevesebb magyar van, mint tíz millió, három lehetőségünk van – a bevándorlás, a klónozás, vagy a hatékony családpolitika.

Mint a fórum mutatja, a harmadik lehetőséget választották. „Véleményem szerint kiváló munkát végez a magyar kormány a családpolitika területén. Csak gratulálni tudok hozzá!”- nyilatkozta Záborská.

A nagycsalád mint kisebbség, amely a jövő záloga

A program utolsó panelbeszélgetését Márki László, az Európai Nagycsaládos Szövetség elnöke vezette.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kormányzatok, a társadalom nem veszik figyelembe a gyereknevelés költségeit. Azt, hogy a nagycsaládok által befektetett energia egyfajta speciális társadalmi értéket hoz létre. A család építésével nemcsak magukat, hanem a társadalmat és a közjót is építik. Úgy gondolták, minél több a gyerekek száma, annál inkább a társadalomért dolgoznak. Ez egy empirikus adat, amely nincs benne a köztudatban.

A svéd családokról megtudta a hallgatóság, hogy átlagosan 29 éves korban történik az első gyermek vállalása és kijózanító az a valóság, hogy a svéd kormány nem foglalkozik a családok ügyével. Az országban például nincs nagycsaládos egyesület, mert nagyon kevés az ilyen család. A kormányzat a legsebezhetőbbnek az egyedülálló anyákat tartja, ezért leginkább rájuk fókuszálnak.

Megdöbbentő, hogy a szülők akkor is bölcsődébe adják a gyermekeiket, ha teljes időben otthon vannak és ezt az állam havi 1000 euróval támogatja.

Lettországban viszont 25 éve van nagycsaládos egyesület és a kormánnyal szoros együttműködésben dolgoznak. Mégis csökken Lettország népessége, lakossága kevesebb, mint két millió. A társadalmukban nagyon kevés arányban vannak nagycsaládosok. Első ízben 2016-ban vezettek be egy intézkedést, amely a harmadik gyermek vállalását támogatja.

Tóth Attila, a Fecske Nagycsaládos Egyesület elnöke, Zoboraljáról, Kolonból elmondta, hogy 1992 óta foglalkoznak a nagycsaládokkal. 2000-ben egyesületük a három és az öt gyermekes családokat támogatta. Ma viszont a Felvidéken a magyar falvakban lecsökkent a nagycsaládok száma, jó esetben településenként két-három ilyen család található. Tanulmányozta a gazdasági összefüggéseket, amelyek azt mutatták, hogy 2003-ban a gazdasági megszorítások évében a gyermekvállalási kedv stagnált. Tehát a nagycsaládok számbeli csökkenése elsősorban nem a gazdasági okoknak tulajdonítható. Meglátása szerint ma a felvidéki magyarság fogyásának egyik legnagyobb okozója, csapdája a kivándorlás, amely a napjainkra a legragaszkodóbb nemzetrész radikális csökkenéséhez vezetett Dél-Szlovákiában.

Kardosné, Gyurkó Katalin, a NOE elnöke kiemelte, hogy a család az a hely, amikor egy kicsit meg tudunk állni. Ez jelentheti az állandóságot a rohanó világban. A fiataloknak részt kell vállalni a feladatokban, amelyek a társadalmi helytállásukat erősítik.

https://www.facebook.com/pg/FELVIDEK.ma/photos/?tab=album&album_id=1532213670134277