A somorjai Csalló Néptáncegyüttes volt zenekara (fotó: Takács András/Felvidék.ma)

Gömörben, a Sajó völgyben is, meg a Murány völgyben is, de az egész néprajzi területen az aránylag apróbb falvak sűrűn, két-három kilométerre egymást követve maradtak fenn még a törökdúlás után is. Minden faluban, illetve majdnem minden faluban volt legalább egy cigányzenekar.

A közigazgatásilag egybekötött Lekenyében és Tibában nem volt zenekar. Mindig máshonnan kellett hozni. Mivel a legények rendszeresen átjártak a szomszéd falvak mulatságaira, meg a rokoni kapcsolatok vele járójaként a lakodalmakba, családi ünnepekre, ezért ismerték a szomszédos falvak zenekarait.

A zenészek fogadása és a bálok

Falusi parasztbandákra a Tiba közvetve környező falvaiban – Csoltó, Beretke, Melléte, Gömörhorka, Ardó, Hosszúszó – nem emlékszem. Azokban is cigánybandák szolgáltatták a bálokban, a mulatságokban, a családi és a jeles napokhoz kötődő ünnepségekben a muzsikát.

A táncmozgalom felerősödése során Gömör felsőbb falvaiban találkoztam parasztbandákkal is. Például a múlt század 50-60-as éveiben a Murány-völgyi Licében Miklós Béla, a Rozsnyó melletti Rudnán pedig Gonosz Ferenc vezette parasztzenekarok voltak a helyi színdarabok kísérői, illetve a falu tánccsoportjának kísérő zenekarai. Általánosan legfeljebb citera, vagy duda volt a falukban, illetve egy-egy a faluban lakó ügyes pásztor trombitaszóval szedte össze reggelente a csordát és hajtotta ki a legelőre. Sajótibában volt ilyen pásztor és előfordult, hogy nyári estéken a faluban is „koncertet” adott a trombitájával. Más, környező falura vonatkoztatva ilyen adattal nem tudok szolgálni.

Zenekar(ok)

Imre bácsi a maga legénykorában a cigányokat mennyiért lehetett megfogadni?

Ezerkilencszáztizennyóctól már csehszlovák korona vót. Pénzért fogadtuk a cigányt, nem terménnyel fizettünk. Pénzért fogadtuk a cigányt, mindég.

Mást nem is kaptak?

Nem, nem. Vacsora, na, az vót nekik elkészítve, egy éjféli vacsora. Azt oszt kaptak. De már a lagzikban, ottan már háromszor is kaptak a cigányok enni.

Minden bálban kaptak enni?

Kaptak hát. Minden bálban.

Mit kaptak enni?

Mikor hogy főztek valamit. Vagy vettek nekik kolbászokat meg ilyen, vagy szalonnát hoztunk otthonról. Vittünk, aztán azt megették a cigányok. Még el is tett, ha lehetett eltette, azt vitte haza.

Volt, hogy főtt ételt kaptak?

Nem olyan nagy urak vótak a cigányok akkor még, mint most, hogy főttet is kaptak volna. Vót úgy. Sok helyen.

Odavitték, vagy elmentek egy házhoz?

Odavitték nekik, ők meg oszt külön ültek, akkor ők azt megették. Aztán akkor megint húzták tovább. Muzsikáltak tovább.

A bálok, az eddig fölsoroltak, miben különböztek egymástól?

Na, mindég különböztek, hát persze, meg hát nem egy legénység vót együtt, már vót osztán nagyobbak csinálták a bált, vagy a fiatalabbak. Mer a regrutabál az megint más vót. Meg az emberek is csinálták a bált.

Az melyik bál volt, amit emberek (házas férfiak – a szerk. megj.) csináltak?

Ez még legjobban a búcsúi bál volt. Aztat az emberek csinálták.

A búcsúi bál mikor volt?

Október tizennyócadikán. Akkor van itt a búcsú. Most jövő hónap tizennyócadikán lesz.

Erre csak a házasok mentek el?

Dehogy, mindenki, a legények is, meg a lányok is, a fiatalasszonyok is, mindenki ment a bálba. Persze ezt már az emberek csinálták. Jobban.

A többi bált a legények intézték?

A többit legények jobban.

A bálba vittek-e magukkal valamit?

Hajjaj. A lányok nem. Éjfélkor elszaladtak haza. Elmentek, míg a cigány vacsorázott. A legények meg elmentek vagy a kocsmába, vagy mi. Akkor mulattak éccakáig a kocsmába.

A kocsma ott volt a táncterem mellett?

Hát, ma ott van a táncterem mellett, de azelőtt nem úgy vót.

Milyen messze volt akkor? (A kocsma Lekenyében)

Körűbelől vagy hatvan méterre. Most meg már van nagy kultúrház.

A lekenyei táncteremből Tibába is hazajöttek a lányok?

Nem. Elmentek a rokonokhoz enni. Elszórakoztak, aztán táncoltak tovább.

A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes zenekara és táncosai Berzétén (fotó: Takács András/Felvidék.ma)

Mindegyik bál eltartott hajnalig?

El hát. Ha csak valami verekedés nem vót, mert néha vót úgy, hogy verekedtek, oszt akkor szétzüllött az egész bál.

Hányszor fordult ilyen elő a maga idejében?

Vagy háromszor, emlékszek rá.

Mi miatt szokott verekedés lenni?

Hát, az egyik ezt húzatta vóna, a másik meg mást. Emiatt legjobban, a cigány miatt. Ezt húzzad, az én nászom – szegény már meghalt, olyan idős vót mind én – ha bevett vagy két– három deci bort, annak mingyárt a fejébe ment, olyan bolondos vót mindjárt. Akkor, osztán már ő oszt nem engedett, vót egy nagy ember szomszédja, Halász Janinak hívták, az fogdosta meg. De az osztán nem engedett, széttúrta az egészet. Olyan kutya ember vót.

A cigánybíró ilyenkor?

Hát a cigánybíró az vót ugye, Halász Jani, akkor ő vót a legderékabb ember, meg erős ember vót. Ő csillapította le. Meg is fogták osztán kivitték, vagy el is vitték néha haza, osztán lefektették. Nagy legény vót.

Táncok, tánctanulás

Hogy nézett ki egy bál, milyen táncok fordultak elő?

Vasvári verbunk. Vótak még a német táncok is, már akkor. Már nem tudom, hogy milyen táncok vótak ezek a német darabok, – boszton, meg minden vót, több fajta.

Volt itt tánciskola is?

Vót.

Imre bácsi már járt tánciskolába?

Én nem jártam, én csak úgy tanultam táncolni.

De járhatott volna?

Járhattam vóna, éppen a szomszéd házban volt, ide járt a táncmester harminchatban, harmincötben. Már akkor jártak ide, de én már nem mentem, már én tudtam akkor táncolni.

’36-’ 37-ben már majd harmincéves volt!

Már bizony.

Csak a 30-as években járt itt táncmester, korábban nem?

Nem. Nem járt. Előtte járt Lekenyébe, meg Csoltóra. De amit mondok, akkor a szomszéd házban, itt tanított Doboséknál, a Takács házban. Vót egy fiatal lányka itten, az évekkel előtte elcsábította azt a táncmestert.

Csak később volt itt a tánciskola?

Később, harminchatban, meg harminchétben, akkor már el is vette a lányt feleségül.

Legénykorában Csoltóra kellett volna menni, ha akart volna járni?

Nem. Lekenyében is tanított az a pelsőci táncmester. A cimboráim oda jártak, de én nem jártam.

(Folytatjuk)